Váci Hirlap, 1937 (51. évfolyam, 1-95. szám)
1937-04-11 / 26. szám
Ära 12 fillér <S> 51-ik évtfol vám €< 6. «zámi M'^C, 2037 április 11, vasárnap W VÁCI HÍRLAP Politikai «és í&rsAcladmf megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasórnnp ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre......................................3P — f } Vidéken egy negyedévre ......................................3 P 5o f | Egyes szám ára.................................................12 fillér i FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: BEBCSÉHYí OEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Gsányi-út sarkán. Telefon: 17. Kéziratokat nem adunk vissza. — Hirdetések, Nyilt-téu I díjszabás szerint. — Hirdetések díja előre fizetendői. Hol épüljön Vác törvénykezési háza? Városunkra nézve fontos és aktuálissá váló kérdés. Kilátásunk van arra, hogy az igazságügyi kormány egy új járásbiró- sági palotát akar Vácon emeltetni. Mindez, — úgy szólván —, már csak a telekkérdésen fordul meg. A »Váci Hírlap« husvéii számában szinte befejezett tényként említi, bogy az új épület az evangélikus templom és a városi bérház közöld, jelenleg játszóhelyül szolgáló téren fog létesülni. Felhívom a figyelmei arra, hogy a kir. adóhivatal, a város egyik jelentős idegentől gahni tényezője már a vasúti állomás közvetlen közelében van. Ha most ott építjük fel a járásbíróságot is, valóságos mesterséges gátat építünk vidéki forgalmunknak. Ismerjük az emberek természetét. iía valakinek valahol hivatalos dolga van, iparkodik annak elintézése után azt a helyet otthagyni s azon túl nem menni. Számtalanon lesznek tehát, akik ügyes-bajos dolguk végeztével felülnek a legközelebbi vonatra anélkül, hogy a városba be is kukkantanának s ott bármit is vásárolnának. Míg ha annak a vidéki embernek be kell jönni a város szivébe, ez is, az is megragadja a f gyeiméi, vásárol, vagy költ. Igaz, hogy ez ellen az érv ellen felhozható, hogy bevásárlását a járásbíróság és adóhivatal szomszédságában és környékén is elintézheti s az igy elköltött pénz is a városban marad. De helyes és igazságos dolog-e, hogy forgalmunkat egy helyre centralizáljuk, amikor az a Konstantjntéri, vagy alsóvárosi kereskedő éppen olyan adófizető polgára a városnak, mint az amúgy is szerencsésebb fekvésű és jobb forgalmú új járás- bírósági környéki? Igazságos-e a főtértől lefelé az iparosok és kereskedők forgalmát ily mesterségesen csonkítani s adófizető képességüket rontani? Igazságos-e a. Buda- pesti-főút sok házának értékét redukállalni olyan városrész javára, ahol a telkek és házak értéke szerencsés fekvésüknél fogva amúgy is maximális? Egy város egészséges fejlődése azt kívánja, hogy a forgalom ne egy helyre cenLralizáltassék, hanem egészségesen eloszlassák, hogy abban minél több adóalany részesüljön? Ha mi, váciak, Budapestre megyünk, nekünk minden alkalommal meg kell fizetni a főváros részére a fuvardíjat a villamos. az autóbusz, vagy autó használat útján. Ez ideig a mi bérkocsisaink és bérautósaink mégis kerestek valamit azoktól a vidékiektől, akik a járásbírósághoz jöttek. Ha a bíróságot kitesszük az állomás közelébe, többé e ebnen egy fillért sem fognak látni. Érdeke-e a városnak, hogy ezeknek a szegény embereknek a keresetét rontsa? A vasulmelléki részt kivéve, az egész alsóvárosnak egyetlen forgalmat nyújtó középülete a járásbíróság, a gyér népességű kaszárnya elvesztette jelentőségét. Mi okot szolgállatotL az alsóváros arra, hogy ezt az egy középületét is elvegyék tőle? Hol van az megírva, hogy mindent a város közepébe kell összpontosítani, a külsőbb területekkel pedig mostohagyermekként kell bánni? S nem méltánytalanság-e elvenni az alsóvárostól azt az ősi jussát, mely őt évszázad óta megilleti? Évszázadokkal ezelőtt ezen a helyen volt Vác vára, a város legfontosabb pontja. Ezt a helyet, ezt a teret a városnak nem deslruálni kell, hanem történelmi fontosságának megfelelően emelni. Ez városszépészeti szempontból is fontos. Lehet, hogy újabb bevándorlóinkat ez az argumentum nem hatja meg, őket hidegen hagyja ennek a városnak történelmi múltja s tisztán a mai viszonyok érdeklik. De az ősi polgároknak, vagy azoknak, akik itt már egy emberöltőt is leéllek, nemcsak az új tégla, hanem a régi patina is kedves. Mikor Budapesten a központi járásbíróság és a pestvidéki törvényszék építéséről volt szó, mindenki egész természetesnek tartotta, hogy a két palotának egy helyen és a pesti oldalon kell épülnie. Mégis Polónyi Géza akkori igazságügyminiszter azt vélte igazságosnak, hogy Budának is kell adni valamit és a pestvidéki törvényszéket a budai oldalon építette fel. Hátra volna még a telek kérdése. Vannak, akik egyszerűen azt állítják, hogy a járásbíróság jelenlegi épületének telke nem megfelelő. Sőt, igy is van a minisztériumnál bekonferálva. Nem látom be, hogy ha a régebbi nagyobb ügyforgalmat egy földszintes épületben el lehetett intézni, a jelenlegi kisebb, vagy esetleg fejiődőbb ügyforgalmat ugyanazon a telken egy emeletes, tehát dupla nagyságú épületben miért nem lehetne lebo- 'nyolitani. Az építészeti technika áll azon a nívón, hogy megtudja oldani azt a kérdést, hogy egy telken való építkezést a gyakorlati hasznosság, a csín és a környék stílusának szempontjából hogyan kell megoldani. Tessék ebben a tekintetben szakférfiakat megkérdezni. A kétszeri költözködés szüksége a dolog érdemének nem lehet akadálya. Ez csak átmeneti kényelmi kérdés. A hely financiális szempontból is megfelelőbb, mert a bíróság emeletes fogházi része bárom tárgyaló-, két irattári- és egy váróteremmel készen áll, melynek felépítése a kincstárnak pénzébe nem kerül. Ez pedig az építés költségét jelentékenyen redukálja. Ezt az összeget telekkiegészitési vételárba lehetne felhasználni. Leghelyesebb volna az igazságügyi és pénzügyi palotát egy épületben kombináltan felépíteni. De hogy egy olyan épület céljára, mely 60 ezer ember részire szolgál, amai csekély ügyforgalom és negyedre csappant kereseti viszonyok mellett három-négy ügyvéd vásároljon telket, — ez olyan találékony szellemesség, amivel nem merek kikezdeni. Az előjelekből következtetve, egyéni impresszióm az, hogy az új járásbirósági épület nem fog a' régi helyén felépülni. Mégis városunk helyes irányú fejlesztése, polgársága érdekéből szükségesnek" tartottam felsorolni és tárgyilagos elbírálás alá bocsátani" azokat az érveket, melyek azt teszik célirányossá, hogy a régi helyén maradjon. Dr Gergely Mihály Váci kispap-költö halála A fővárosi lapok közléséből lett ismeretes, hogy Szegeden Juhász Gyula tr agikus körülmények között vált meg életétől. Juhász Gyula költeményeiben Ady Endrei magaslatra emelkedett, színtiszta magyarsága pedig a mai költők étére állította. Szegény Juhász Gyula valamikor váci kispap voll és ezt a korát gyönyörű költeményei örökre megőrzik. De, úgy látszik, szomorú sorsát előre látták, elhagyta a váci szemináriumot és Szegeden élt elborult aggyal. Tíz év óta nem mozdult ki lakásából és boldogtalan édesanyja vigyázott rá. Többször kísérelt meg öngyilkosságot. Most végre sikerült és veronáilal megmérgezte magát. Az egykori váci kispap bevonult a magyar irodalomtörténet halhatatlanjai közé. üiniszierebök a Váci Háztulajdonosokhoz A Váci Háztulajdonosok Egyesülete most tarlóit közgyűlésén Darányi miniszterelnököl a következő sürgönnyel üdvözölte: Önagyméltósága dr Darányi Kálmán m. kir. miniszterelnök úrnak, Budapest. A Váci Háztulajdonosok Egyesülete mai napon tartott nagygyűlése Fráter Aladár ügyvezető indítványára Őnagyméltóságá- nak erőt, egészséget kíván nemzetmentő, titáni munkájához. Egyben bizalmáról és hűségéről biztosit ja. Ugyanezen alkalommal kéri Őnagyméltóságát, hogy a vidéki házbirtokosság súlyos adóterheinek köny- nyitését is vegye fel kormányzati programjába. V. Karay elnök. Erre a sürgönyre a miniszter- elnök következőkép válaszolt: Nagyságos Vitéz Karay Béla úrnak, a Váci Háztulajdonosok Egyesülete elnökének, Vác. Budapest, 1937 március 30-án. Tisztelt Elnök úr 1 A jóleső sürgönyüdvözletért, amelyet a Váci Háztulajdonosok Egyesületének közgyűléséről volt szives hozzám intézni, őszinte köszönetét mondok és kérem, hogy azt megfelelő módon az egyesület tagjai előtt is tolmácsolni szíveskedjék. Hazafias üdvözlettel: Darányi Kálmán Kovács Vince apáfikareonok az Urániában Az Uránia április 12-i előadója Kovács Vince dr apát- kanonok-plébános. Az előadás enne : »Az Alföld költészete.« Vetített képekkel. Az előadás iránt városszerte nagy érdeklődés mutatkozik. A váci alapítványt tesz Tormsy Cecil emlékére Súlyos és pótolhatatlan vesz- leség érte a MANSz-ot országos elnöke, Tormay Cecilé elhuny- lával. Midőn Tormay Ceeile halálhírét vitte a rádió az országban, mindenütt összeszorultak a szivek. Akkor tudtuk meg igazán, hogy ki volt Tormay Ceeile. örökös országos elnöke koporsójára a váci MANSz is letette koszorúját és küldöttséggel képviseltette magát a temetésen. A hervadó virág mellett azonban a telkekbe hervadhatatlanul is be akarja írni a váci MANSz nagy elnöke emlékét és ezért elhatározta, hogy Tormay Ceeile emlékére alapítványt létesít. Hat új telefon előfizető Újabban következők kaptak bekapcsolást és számot a váci telefonhálózatba : Kajos Zsig- mond, 74; Sapka József hentes- mester. 191; dr Faluhelyi Gyula orvos, 59; Schweitzer Pál kereskedő, 139; Herédy András, a Nagysörház bérlője, 208; vitéz Karay Béla, 199.
