Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-06-09 / 45. szám

aGMHBgSgC «CI HÍRLAP 2 pánjai és polgármesterei. Járá­sok főszolgabirái és sok száz és száz nem hivatalos, de szívesen látott vendégünk, akiknek sorai­ból emeljük ki a levente egye­sületek elnökeit és a versenyek iránt érdeklődő tagjait. Miféle látványos és szem­gyönyörködtető gyakorlatokat nyújtunk, kérdi most és méltán a közönség. — Egy kis részletét progra munknak máris elárulhatom : Fokos szabad gyakorlatok, ex­centrikus talajtorna, humoros akrobata mutatványok, ökölvivó és birkózó-versenyek, különféle staféták egy percig sem fogják lankadásnak engedni a nézők figyelmét. Ha elgondoljuk, hogy a budapesti leventecsapaíok mindegyike nem is egy, de több olyan rajt hoz magával, amely­nek tagjai többé kevésbbé artis­ták, akkor ezeknek a versenyek­nek nívójáról és érdekességéről már is fogalmat alkothatunk. Külön -érdeklődést fog kelteni a tizennégy-tizenöt éves leventék mintafoglakoztatása, melyből az érdeklődők már Pöspökhatvan- ban kedves Ízelítőt kaptak. Külön fel kell hívni a figyel, met arra a gyönyörűségre- amelyet Péter-Pál estéjén a hét­kápolnánál Vanyek Béla dr íő- tisztelendő rendez a Remény­ség csapatával. Sokaknak még élénk emlékezetében él, midőn zászlóaljunk a Honvéd-szobor körül bemutatta Földváry vörös sipkásainak szabadságharci váci csatáját. A főtisztelendő úr most arra készül, hogy Rákóczi fejedelmünk korát elevenitse meg és a kurucz tábor életét mutassa be est-hajnali hangulat­ban a bizonyára nagy érdek­lődő közönség előtt. — Sorolhatnám még a külön féle versenyeket, melynek vál­tozatosságát az mutatja, hogy tizenkét teljesen egyforma csó­nak érkezik Budapestről, amely­ben leventecsapaíok a Dunán mérik össze erejüket. Nagyon természetes, hogy a legkiválóbb csapatok elsőrendű díjazásban részesülnek. A versenyeket társasvacsora fejezi be a Pokol terraszán, ahonnan legjobban lehet majd látni azt a dunaün- nepélyt. amelyet programon kí­vül az IBUSz váci kirendeltsége rendez. Ez lesz az első nyilvános szereplése, remélni kell, hogy méltó lesz a kétnapos ünnep­séghez. De erről ne én, hanem az IBUSz vezérei beszéljenek. — Amint látható, nagyszabású, sőt országos ünnepségek ren­dezésére készülünk. Mindennek zökkenő nélkül kell lezajlani, e célra már megalakítottuk a fo­gadó, elszálásoló, az étkeztető, versenyeket rendező és város- diszitő bizottságokat. Nagy sze­retettel, nagy lelkesedéssel dol­gozunk azon, hogy városunk emlékezetes két szép napot nyerjen. Lesz ehhez szava pol­gármesterünknek. aki legna­gyobb megértéssel karolta fel a leventeünnepek rendezését és bizonyára kiveszi belőle részét városunk lelkes közönsége, me­lyet már is kérünk, hogy fogadja szeretettel az ideérkező magyar testvéreket. Legyen útbaigazító­juk, vezetőjük, házaikat lobogóz­zák fel, ablakaikat virágozzák ki, ha a leventék, a magyar nem­zet jövő reménységei, megál- lanak előttük, váltsanak velük néhány szeretetteljes szót, hogy azok egyenkint is a legszebb emlékekkel távozzanak vendég- szerető városunk falai közül. Ak uj kanonok Széli József dr, seki szemináriumi igazgató Is lett Horváth Elemér kanonok ha­lálával megüresedett papnevelő­intézeti igazgatói állást betöltöt­ték és a staíhimba az került, ki­nek nevét egyedül emlegették s ki a megyés Főpásztor bizalmá­ból ernyődet len munkájával el is nyerte a fontos méltóságot. Széli József dr. a szeminá­riumnak eddigi vicerektorát ne­vezte ki a pápa püspökünk elő­terjesztésére kanonokká és ugyanakkor a kegyelmes úr az új kanonok érdemeinek teljes elismerése mellett a váci egyház­megye papnevelő intézetének igazig a l ó j ává ki nevez te. Az új kanonok, aki testvér- öccse Széli Kálmán dr. kancel­lár-kanonoknak, régi váci iparos családból származik. Vácon is született 1891 március 1-én. Kö­zépiskolai tanulmányait a váci piaristáknál végezte, majd teoló­giára Csáky püspök Bécsbe, a Pázmáneumba küldötte, ahol 1913 julius 15-én szentelték pap­pá. Hazatért és rövid ideig Tá- pióbicskén káplánkodott, majd a felsővárosi plébániára került karkáplánnak, egyben a papne­velő intézetben a szentirás tu­dományának tanára lett. 1917- ben teológiai doktor Lett. Ekkor tragikus operáción esett keresz­tül, de felépülve folytatta csen­des lelkes munkáját. 1918-ban a szeminárium lelki igazgatójává nevezték ki, 1921-ben zsinati vizsgáló, 1927-ben pápai kama­rás, 1928-ban pedig a szeminá- j rium anyagi ügyeinek vezetője | Nyilt-téiT ICőszoroet nyilvánítás Mindazoknak a rokonoknak, isme­rősöknek, kik szerétéit drága halottunk temetésén részvétükkel fájdalmunkat enyhítették; a kedves leánykáknak és ifjú barátainak s azok szüleinek a vég- tisztességi nagybecsű fáradozásukért is ezúton fejezzük ki hálás köszöne- tünket. Vác, 1935 junius 7. Werk András és családja I lett vicerektori rangban. Ugyan­ekkor az erkölcstan s lelkipász­torkodás tanárává is kinevezték. 1933-ban pedig a szemináriumi igazgató állandó helyettesévé lé­pett elő. A megyés Eőpásztor kiadott kinevezési okiratában külön is kiemeli, hogy mennyi­re értékeli az új kanonokjának zajtalan, de teljes odaadással végzett munkáját, ezért őt érde­mesnek tartja, hogy papnevelő intézetének élére állítsa. Az új kanonokot kedden, ju­nius 11-én reggel 8 órakor fog­ják stallumában ünnepélyesen beiktatni. Az installációt Kolossuáry Mi­hály nagyprépost fogja végezni. mimig BéBa— e'évpénxtáros Népi Ferenc révpénztáros be­tegségére való tekintettel szabad­ságolását kérte. Helyére a pol­gármester ideiglenes megbíza­tással Honig Béla szigorló mér­nököt révpénztárosnak kine­vezte. Doktorpáavatás A budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetemen if j. Speidl Gézát tegnap avatták a jogtudo­mányok doktorává. ékszertöredékeket. Legérdeke­sebb volt egy szép és teljesen ép, félhold alakú, arany nyakcsün­gő. Fonott aranyszálakkal szög- zugosan díszítve. Kivált a többi közül egy bronz mécses és egy kettős fejjel diszitett bronz mér­legsúly is. Több faragatlan, nyers borost}mnkövet, kisebb- nagyobb ólomlapokat is találtak itt. Nagyon sok volt a bélyeges tégla. Ezeket mind ládákba cso­magolva a Nemzeti Muzeum ré­gészeti osztályába szállították. Egy kisebb szobát töltöttek meg a megmosott, megtisztított tár­gyak, melyeket dr. Paulovics Ist­ván, a római kor tudós régésze, dolgoz fel részletesen. Van itt a bronzkortól kezdve a mai idő­kig mindenféle, az erődben ta­lált lim-lom. A feldolgozott anyag azután a balassagyarmati múzeumba fog kerülni. A falak közelében 9 sirt is felástak, ezek­ről is, meg más érdekesebb le­letről s előfordulási körülmény­ről fényképfelvételek készültek. A sirok egyszerűen ásott és tég­lából rakottak, szegény, mellék­letnélküliek voltak: férfiak, nők, gyermekek sírjai; valószínűleg mind barbár származású. Az érmek mind az utolsó csá­szárok idejéből válók. Főleg Va- lentinianus (364—375) és Vacus (364—378) társcsászárok idejé­ből. Volt egy újabb kori érem- lelet is: XVI. századbeli ezüst­pénz, cserépfazékban elrejtve. ÄZ épületen kívüli lörmelékha- Jom felső rétegéből vájta ki a fa­zekat az egyik munkás. Több mint ezer darab, apró magyar ezüst dinár és 17 darab külföldi ezüst tallér képezte a leletet. Ép­pen akkor került ez a lelet fel­színre, mikor a minden iránt ér­deklődő megyés püspökünk a vége felé közeledő ásatásokat megtekintette. — A sok bélyeges tégla között leggyakoribb volt a FRIGER1DVS, néha ER IGE Ri­ll VS, azután ARBONVS, LVPI- CINVS és TERENTIANVS ne­vekkel jelzett bélyeg. Például: FRIGERIDVS V PDVX olvasva ERIGERIDVS VIR PEREEC- T1SSIMVS DVX (Frgeridus pa­rancsnok, legtökéletesebb fér­fiú.) Mindnyájan Valentinianus császár alkalmazottjai. Hogy az erődítés árokkal,, vagy sánccal körül volt-e véve, eddig nem volt meg állapítható, valószínű azonban, hogy leg­alább is álló, hegyes fageren­dákból készült palánk mégis kö­rülvette. Említettük már, hogy az erődítés középső része eme­letes, vagy esetleg kétemeletes volt. A felső rész is fából kér szülhetett s folyosó vette körül. Az őrök ezen folyosón és a szárnyfalak tetején jártak, a fő­épület és a tornyok között. Az alacsony vízállás lehetővé telte, hogy magát a Dunapartot is megvizsgálják s a falaktól kb. méternyire 6 sor levert tölgyfa­gerenda csonkját találták meg, 7 m. szélességben. Valamivel fel­jebb is találtak földbe vert, erős, facölöpöket a parton. Ezek mind azt mutatják, hogy itt egy hajó­vagy tutajokból összerakott híd­nak kellett lenni. Amit egy egy­korú följegyzés is igazol, itt említjük meg azt a körülményt is, hogy a Dunának a túlsó part­ján is, a kisoroszi parton, a ve­rőceivel éppen szemben, szintén van egy római építménynek a romja. A falak egv része itt is a vízbe dűlt. Ez az átkelő hely szentendrei szigetén épült védő­tornya bürgusa. Építési módjá­nál fogva valamivel öregebbnek látszik, mint a verőcei. Itt is olyan hidvégződésnek, cölöpso­rozatnak kellett lenni, mint a túlsó parton. Az előtte kezdődő és fölfelé nyúló sziget zavarni látszik e föltevést, pedig éppen megerősíti azt. Mivel az említett sziget újabb képződést! zátony­sziget is lehet, amely éppen a levert cölöpök hatására alaKult meg. Lássuk most, hogy a verő­cei hídfő hogyan illeszkedik bele a történelembe és mi fűző­dik hozzá? Verőcénél eleinte eg^egyszerű kereskedelmi révátkelő hely (volt, vámhivatallal, adunántúli római és a dunáninneni barbár part között. Itt bonyolítódon le a mostani Börzsönyi hegység és Cserhát vidékén lakó előbb kel­ta, majd quád lakosság és a mö­göttük lakó népek forgalma, a dunabogdányi határban fekvő »Cirpi« római erődön át, Aquin­cum, Pannónia és a Balkánon lévő római tartományok között. (Befejezés a következő számunkban) Bérletjegy y&T £ 1[J> W «j^a füzetek v jr^k. ^ -H- kaphatók ! Szombaton (iun. 8) 5, 7, 9 órakor, vasárnap (jun. 9.) 3, 5, 7 és 9 óra­kor, 20—80 fillérig. A budapesti Royal-konszern kiváló újdonsága: Egy asszony, kiről beszélnek Izgalmas filmregény. Főszereplők: Ann Harding, John Boles SOPRON, a civitas fidelissima filmje. Hazai idegenforgalmi film. Hétfőn (jun. 10) 3, 5, 7, 9 órakor, kedden (jun. 11)5, 7, 9 órakor 20—80 fillérig. Az évad kimagasló nagy eseménye! ASSZONY A VONATON FANNY HURST világhírű regénye filmen. Fősz; Claude Colbert A „IHELLÉKUCCA" óta ilyen film nem voltl _________________r;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom