Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-12-11 / 96. szám

Ara 12 fillér 49-I& étff©íy*sw* 96. szám Wás, 5935 december 11 Politikai és társadalmi lietllckp, megjeleelk hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ...................................3 p _ | Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 50 f Egyes szám ára ............................................ - 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉNYI REZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-űt sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyttt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. K®SH*K«l«EaSE VÁC NÉPE óriási szavazattöbbséggel helyesli városának mai irányvezetését Városi lakosságnak vélemény­nyilvánítása közügyekben há­rom évenkint következik el. Igaz, hogy legfeljebb egy negyedré­szét a képviselőtestületnek lehet ekkor kicserélni, de ha csak 3-4 más véleményt hangoztató pol­gár is kerül a képviselőtestület­be titkos szavazással, ez az ered­mény figyelmeztető a város sor­sát intézők részére, hogy azon az ütőn, melyet eddig követett, figyelve és vigyázva haladjon, mert polgárságának egy nagy része legalább is kifogásolja az utat, módot és eszközöket, me­lyekkel boldogítani akarják a la­kosságot. Vác város képviselőtestületi tagválasztásának ideje most kö­vetkezett el és a polgárság sok­kal inkább megfelelt kötelessé­gének, tömegesebben járult a szavazó urnák elé, mint ország- gyűlési képviselőválasztáson, több érdeklődést mutatott, mint bárki és előre jósolni tudta vol­na. Némelyek szerint ez a titkos szavazásnak tudható be, mások pedig a szavazók nagy tömegei­nek felvonulását úgy magyaráz­zák, hogy féltek a pénzbírság­tól, tehát inkább szavazlak. Volt néhány óra, talán nap is, mikor úgy festett, hogy váratla­nul feltámadó ellenzék irányvál­tozást követel a várospolitiká­ban. Emlékezünk, a népszerű Krakker-éra a múlt választáson alig tudott néhány szótöbbség­gel győzni az egyik kerületben a Hornyánszky-Mikuska lista el­len. Hogyne lehetett feltenni most, mikor uj ember uj tem­póval, nj csapásokon indul, el­ismeri-e a nagyközönség a szán­dék nemességét, a város javára való törést és a tisztakezű kor­mányzást, melyeket nem harsog a polgárság fülébe, de amelye­ket a nyitott szemmel járó kény­telen észrevenni. Ezzel szemben az ellenzéki megmozdulásnak, melynek nem kell alkotásokra rámutatni, könnyű a helyzete, hisz elégedet­len ember akad, kifogásolni va­lót pedig még más szemében is találni, nem egy öt kilométer hosszú városban. Ha ehhez jó adag demagógiát veszünk, kész az ellenzéki lista, főként ha, mint a Váci Ilirlap vasárnapi száma ékesen igazolta, nem vál­lalnak érte felelősséget egy hu­szonnégy óra múltán még azok sem, kiket jelöltek. A választás titkos volt és ez egyszerre kiütötte a fegyvert azok kezéből, kik elsőnek a szo­kásos terrort szokták a bukás okául magyarázni. A választás titkos volt és megmutatta, hogy csak a hang volt az erős, a pol­gárság óriási többségét nem le­het sem jelszavakkal, sem eré­lyes fellépéssel megtéveszteni. A józan gondolkodású váci polgár­ság hitet tett a városigazgatás mai irányvonala mellett és spon­tán megnyilatkozásával félreért­hetetlenül kijelenti: Előre, a megkezdeti úton, gáncsoskodók félre! Még egy igazságot lehet le­szűrni a vasárnapi érdekes sza­vazásokból. Nincs magyar, ki ne tisztelné hőseit, a hadirokkant katona mankóját. Ha nincs is módjában, hogy becsülését a vi­lágháború igazi vesztes mártír­jaival szemben csengő ércre vált­sa fel, a szivekben élő hála két évtized múltával sem kisebbe­déit. Ez a mankó azonban nem arra való, hogy harcba vigyék, mert megtörténhetik, hogy kiü­tik a méltatlan kezekből. Nálunk nem történt meg, de ékesen iga­zolták a szavazások eredményei, hogy a hadirokkantak által kez­deményezett ellenzékieskedésnek legkisebb talaja sincs. Szinte egyértelműen visszautasította a város polgársága. Még a kétezer szavazattal bíró legnagyobb ke­rületben sem kaptak több sza­vazatot 74-nélü Még a hadirok-1 kantak, hadiözvegyek és hadi­árvák is megtagadták tőle sza­vazatukat. Kell-e ennél világo­sabb beszéd? Talán több szót is veszteget­tünk a vasárnapi törpe minori­tásra, holott a város polgársá­gának bölcs gondolkodását kel­lene dicsőítenünk. Álljanak itt részletes tudósítá­saink az egyes kerületekben le­folyt választásokról: Az első kerületbe«, hol egyéni harc dúlt A városházán lefolyt szavazás minden érdeklődést abszorbeált. Egymagában ennek eredménye iránt volt olyan érdeklődés,mint a három másik kerület választá­sa iránt. Ezt az érdeklődést az okozta, hogy itt nem pártlista mérkőzött, hanem arról volt szó, hogy Speidl Géza takarékpénz­tári igazgató, vagy Starnberger Rezső szövőgyári igazgató ke­rül-e ki a szavazásból győztesen. Amint közeledett a szavazás be­fejezése, annál magasajbb fokra emelkedett a lázas érdeklődés annál is inkább, ment senki fel­világosítást, még megközelítő tá­jékoztatást sem tudott adni. A szavazást pontosan nyolc órakor nyitotta meg Révész Sán­dor clr elnök. Szavazó helyiségül ez alkalommal a városi pénztárt választották. Eleinte igen gyéren mutatkoztak a szavazók, pedig ez a város legnagyobb kerülete: 2333 szavazónak van jussa az urnához jutni. (Meg kell azon­ban jegyezni, hogy a város közel kilencezer szavazójából ezer el­költözött Vácról, hétszáz pedig elhalt azóta, hogy a szavazók névjegyzékét összeállították!) Reggel 10 óra illán 2-10-en sza­vaztak le s ekkor kezdett az ér­deklődés élénkülni, aki belépett a városháza kapuján, meglepe­téssel látta, hány féle listái kí­nálnak, illetve a figyelő észreve­hette, hány féle lista-permutáció juthat el a szavazó kezeihez. Ez­zel szemben feltűnő megállapi- tás, bog}- igen sokan a szavazó­helyiségben vették elő a jól is­mert kék borítékot, melyet a nemzeti egység kézbesített ki és zsebrevágva minden más szava­zó listát, ezt dobták be a szavazó urnába. Délben egy órakor, mikor Szép József elnökölt, 615-en ad­ták már le szavazatukat. A vá­rosháza előtt mind több és több kocsi, laxi áll meg: nem pártok kocsijai és taxijai, hanem az egyéni mérkőzésé. Jöttek a Starn­berger szavazók és rögtön rá a Speidl-szavazók. Mint utóbb ki­derült, Speidlnek többen. Állí­tólag Stamberger-kocsin is Speidl szavazókat hordtak. A tit­kos szavazás azonban hallgat és nem igazolja ezt a hirt. Négy órakor már annyian voltak, hogy az uj épület feljá­rója is alig tudta befogadni az egyre érkező szavazókat. Le kel­lett volna már zárni a szavazást, de Révész elnök a helyiségben jelenvoltakat még elfogadta és ieszavaztatta. Ekkor már 1440-en éltek szavazati jogukkal! Az összeszámlál ás természete­sen ebben a kerületben ment legnehezebben. Csakhamar ki- tiiut, hogy a nyilaskeresztesek nem is igen próbálkoztak ebben a kerületben, a hadirokkantak, máskép »független polgárok« hangzatos nevű pártja még a száz szavazatot sem tudta elérni! Majdnem öt óra kellett hozzá, hogy a különfélekép összeálli- lott és összekombinált listákról az érvényes szavazatokat leol­vassák. A végső eredmény ez: Városi képviselők lettek: Rendes tagokká: Sáfár Béla 1118, Bernáth András 1011, dr Meixner László 837, Speidl Géza 686 szavazattal. Póttagokká: Szentgyörggi Gusztáv 890, ifj. Csereklye Já­nos 860, Kálmán József 8/i í sza­vazattal. Szavazatot kaptak még 46-an a ren- des tagságra: Starnberger Rezső 539, ifj. Csereklye János 152, Nagy Lajos 76, Temesváry Márton 70, Kis Pál 54, Hege­dűs István 46, Szijjártó Sándor 44, Herr- hof Mátyás 16, Arany Géza 9, Füstös István 8, Kovács István 8, Kis Lajos 5, Szép József 4, Kohn Jenő 4, stb. A második kerületben, alaol Pollák FüSöpöt féltik. A második szavazókor szék­helye a siketnémaintézet uj épü­lete. A hosszú kerten kellett vé­gig menni, hogy a szavazóhelyi­séget elérje a polgár, de előbb a korteseken kellett keresztül­jutni, kik természetesen a cédu­lák tömegeit kínálták. Itt is igen nagy érdeklődés mutatkozott a szavazás iránt. Reggel 10 óra­kor kétszáznál több szavazó ad­ta le már szavazatát Záborszky Árpád elnök és helyettese, Vale­ro Kálmán dr előtt. Már napokkal ezelőtt elter­jesztették a hirt, hogy Pollák Fülöp nevét kifogják húzni a lis­tán és igy az ellenzéki lista egyik jelöltje lesz képviselő. Ezt a hirt valószinűleg az hirdette, ki í^ol- lákot féltette. Nem volt rá oka. A szavazók legnagyobb része a listát sértetlenül adta be, Pollák Fülöp nevével s ezzel a vallási türelmességnek adta tanujelét. Nem ugrottak. Nem lehetett egy, kis antiszemitizmust csinálni! A szavazók itt is sorba állot­tak az ajtó előtt és türelmesen vártak, inig rájuk került a sor és a rendőr beengedte az újabb szavazó-turnust. Délben egy órá­ra 530 választó szavazhatott le a kerületben szavazásra össze­irt 4840 szavazó közül. Négy órakor befejezték a sza­vazást. Ekkorra 1022 szavazatot találtak az urnában. Az ered­mény ez lett: Rendes tagokká: Füstös Ist­ván 680, Bercsényi Dezső 663, Kocsis K. János 650, Pollák Fülöp 610 szavazattal. Póttagokká: vitéz Rákosmezei Nándor 674-, Kiss István 670, Kubinyi Géza 668. Szavazatot kaptak még 43-an a ren­des tagságra és pedig: Zaduba János 220, Kovács István 219, Balázs Sándor 22S, Zerényi József 222, Huber József 85, Hegedűs István 83, Tömeg István 81, Göllner Mihály 81, Sáfár Béla 11, Te­mesváry Márton 10, Starnberger Rezső 5, Kubinyi Géza 7, stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom