Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)
1935-03-06 / 19. szám
VÄ€ä MIRLAP demokratikusabban a községi és városi mezőgazdasági bizottságokból indul ki. Nem lenne szabad egyetlen mezőgazdasági kérdésben sem határozni sem, a főszolgabírónak, sem, a polgármesternek, sem a képviselőtestületnek, mielőtt a mezőgazdasági bizottság véleményét meg nem hallgatták volna. Kérdi, igy van-e ez Vácon és a járásban ? A kamara azután legfelsőbb helyen is eljár a gazdaérdekek elintézésére. A kamarák munkájának lehet érdemül tudni a búzaárak emelkedését, exportunk gyönyörű fejlődését, gyümölcstermelésünk előretörését, baromfi és tojáskivitelünk hatalmas fellendülését és sok más közéleti eseményt, amikre büszkék lehetünk. De még rengeteg teendőnk van. Ezek között első helyen említi az állat- értékesitési uzsorát A gazda nem tud elérni 30 filléres átlagárnál többet, midőn szarvasmarháját eladja, de ha egy kiló húsra van szüksége, akkor ugyanabból a marhából csak százhúsz fillérért kaphat. Beszélt még arról, nogy Ausztria mennyivel kedvezőbb helyzetben van a két szörnyű forradalom dacára. Nálunk 340 millió a bankjegyforgalom, Ausztriában 1200 millió. Nálunk defláció, odaát infláció van és mégis száz schillingért már százhúsz pengőt kell fizetni. Ez azt mutatja, hogy ami a gazda kezében van, már csak egyharmadát éri meg, ezért más gazdasági és pénzügyi politikát sürget a magyar nép javára. Azzal végezte, hogy a bölcs és komoly magyar nemzet megtalálja a nehéz időkben az útat és létfenntartása biztosítva lesz újabb ezredévre is. A kamara elnöke nagy hatással beszélt. A jelenvolt gazdaközönség leikéből fakadt az ő ajkán a sok panasz és végén a felemelő vigasz, amelyekért clörgő tapsokat aratott. Utána Szabó Lajos dr, a kamara főtitkára tartott nagyon is megszívlelendő ismertető előadást. Bevezetőül elmondotta, hogy nagyon boldogan jött vissza Vácra, melynek főgimnáziumában a polgármesterrel nyolc évig volt diák. Ebben a boldog korban bebarangolták a város egész határát és legszívesebben Csörög- ben tartózkodtak, amely tele volt szőllővel és gyümölcsfákkal. Ma, amikor szétnéz ismét a város határán, nagy megdöbbenéssel látja, hogy micsoda csend van ezeken a kopár területeken. Kell-e ennek igy lenni? Kell-e a nemzeti vagyonnak ezt a szép részét parlagon hevertetni ? Miért nem fásitanak, miért nem löreKedvező feltételek mellett: llsdeti folyószámlák Betétek Kül- és belföldi éíut&'lá&'Cik líöícgörtöfe VáCI EGYHÁZMEGYEI TflKfiRÉKPÉNZTRR R.T. Kíiicy*>H Alupltvílnyok KONSTANTIN-TÉR kednek jövedelmet juttatni és szerezni a polgároknak gyümölcstermeléssel ? (A polgármester felkel és otthagyja volt iskolatársát, az egész gyűlés ideje alatt többé nem tér vissza !) A szónok észreveszi. hogy itt valami hiba történt és kijelenti, hogy nem a gyümölcsfatelepitésrői, hanem a gyümölcsfa táplálásáról akar előadást tartani és beigazolta, hogy ötévi kísérletezés után ma Kecskeméten sokkal szebb, sokkal nagyobb és sokkal izesebb gyümölcsöt termelnek, mert két- évenkint a fáknak műtrágyát adnak. Egy—négy kiló műtrágyát szórnak el a fa csurgójában, ez 15—60 fillér kiadást jelent a gazdának, de a termésben visszatérül, mert a kecskeméti fák már 8—10 pengő értékű gyümölcs- többletet hoznak. Erre buzdítja a váci gazdákat is és nagyon kéri őket. hogy szeressék a gyümölcsfát, ültessenek folyton és néhány év alatt Vác is gyümölcsexportáló hely lesz, amire talaja is predesztinálja. Megemlékezett még arról, hogy a homoki lucerna-kísérletek milyen nagyszerű eredményeket hoztak és jövőre már a váci gazdák is kaphatnak vetőmagot. Elmondotta, hogy a váci gazdák vesz i k legkevésb b é igény b e a Kecskeméten székelő kamarát, mely pedig 30 százalékkal olcsóbban tud részükre kitűnő vetőmagokat, lucernamagokat és más állati takarmányt juttatni. Valószínű, hogy azért van, mert a váci és járási gazdaközönség nem tudja és nem világosították fel népszerűén a jelentős kedvez ményékről. _ Tölgyes Árpád titkár arról beszélt, hogy Budapest székes- fővárossal mindinkább sikerülni fog megegyezni a vámokra nézve, a Pestkörnyéki gazdák nem lesznek annyi szekatúrának kitéve. — A cseh kormány előzékenyet)!), mint az ország fővárosa! — kiáltották közbe és ez a keserű megállapítás derültséget keltett. Kiss Endre, az új gazdasági felügyelő mutatkozott be ezután és bejelentette, hogy a gazda- közönségnek szívesen rendelkezésére áll a vármegyeházán, egyben figyelmeztette a gazdákat a modern gazdálkodásra.Még Benkó András váchartváni gazda adta elő súlyos egyéni panaszát. Trupp Antal a tenyészállatok törzskönyvezése mellett beszél és az első váci gazdanap véget ért. Remélhetőleg a lelkek megtermékenyültek és hasznos gondolatokat ' fognak kitermelni minden téren. A Reiszmann^cgalád gyásza A nagy Reiszmann-családnak isméi: gyásza van. Budapesten meghalt Reiszmann Frigyes Sándor ny. állomásfőnök, 62 éves korában. Reiszmann régebben máv tisztviselő volt, de elvégezte az állatorvosi akadémiát is. Miután ezen a pályán elhelyezkedni nem tudott, a budapesti helyiérdekű vasutak szolgálatába lépett és évtizedeken át a szentendrei HÉV Pálífy téri állomásának volt a főnöke. Nemrégen vonult nyugalomba, nyugdiját azonban csak rövid ideig élvezhette. Hűlt tetemeit a farkasréti izr. temetőben tették örök nyugalomra. Az Emerikána farsangja A hosszú farsang, a sok váci mulatság ugylátszik nem vette nagyon igénybe a váci társadalmat, mert az Emerikána tánc- estélye, melyet szokás szerint farsang utolsó szombatján, a Hli- niczky-vendéglőben tartottak, jól sikerült és a váci úri társadalom úgyszólván teljes számban adott találkozót itt. Sok táncos, táncos nő, emelkedett hangulat, jókedv egészen reggelig, amíg a szép társaság szét nem oszlott. A megjeleni hölgyekről a rendezőség az alábbi névsort állította össze: Asszonyt)Bayer Ferencné, fekete csipke. Szurmay Dezsöné, fekete georgette csipkével. Dr Lenkey Dezsöné, fekete georgette aranyai. Windisch Pálnné fekete krepp tnaroqume. Barsi Nándorné, fekete krepp sourir. Pásztor Dezsöné, sötétkék maroquin. Ozv. Koczor Károlyné, barna mosquito; Ko- ezor Károlyné, fekete inaroquin. Dr Kunt- ráth Józsefné, fekete krepp satain. Dr Pertik Ottóné, fekete miroire zöid krepp sa- tainnal Szakatsits Győzöné, fekete krepp maroquin csipkével. Szigvárt jánosné, fe kete miroire. Bercsényi Sándörné, fekete crepp satain. Tomoey Actalné fekete ottoman. Szalay Endréné, sötétkék Ottoman. Kliment Jánosné. fekete georgette csipkével. Thury Jánosné, fekete georgette. Dr Ruszthy-Rusztek Lajosáé, fekete ottoman, fekete krepp velúr sifon, fehér hermelin Spíidi Gézáné, fekete maroquin. Pető Bertalanná,'^fekete krepp selyem. Ozv. SchMffer Mihályné, fekete miroire. Özv. Kostyál Alajosné, fekete ribuldin Schaffer Mátyásáé, fekete miroire Ozv. Lakatos Jánosné, fekete maroquin clips. Dr Gottschail Jenöné, fekete tüll. Dr Pesta Lászlóné, sárga miroire lila ibolyával, Somlay Gyulané. fekete miroire Dr Karay-Krakker Kálmánná, fekete taffta ezüst flitter. Dezső D-né, fekete krepp satain. Kiss Jánosné, feketemaropuin. Veres Lászlóné, fekete krepp satain. Ungh- váry Antalné, fekete miroire. Leányok: Bayer Mariska, rózsaszín miroire arany csipkedisszel, Lenkey Sarolta, zöld krepp satain ezüsttel. Windisch Mária, fekete krepp satain. Kozma Böske, fekete sataime kék gallérral. Pásztor Ica, zöld satain. Steczik Rózsi, rózsaszín krepp satain. Koczor Irén, világoskék chrepdeschine Kuntráth Baba, rózsaszín lamé. Perényi Jolán, fekete krepp miorire. Szakatsits Hilda, fekete satain. Szigvárt Madó, fehér miroire Bercsényi Ili, fehér krepp sataine. Antony Baba, zöld krepp satain. Weszely Mariette, fekete tafft Kiiment Manci, fekete maroquin arannyal. Thury Ili, fekete miroire. Schaffer Hilda, rózsaszín lamé. Schaffer Edith világoskék lamé. Kostyál Tusi rózsaszín krepp satain Schaffer Mariska, világoskék lamé Lakatos Erzsébet, rózsaszín tüll. Lakatos Mujki, piros maroquin tüll rüss Jäger Berta, világoskék lamé Somlay Vali rózsaszín satain maroquin. Somlay Ilonka fehér satain maroquin. Dezső Kató, fehér krepp satain Váczy-Hübschl Anny, világos transparent. Kiss Mária, zöld ribuldin, Veres Zsuzsi, fehér taft Melha Lenke, kék tafft Unghváry Vili, rózsaszín lamé Kováts Edith, fekete satain. I SA.IÁ I s/.*, tVA11 ■.\ Y1GI TRKüRÉKPÉNZTÉR A Magyar Nemzeti Haitk || mellékhelye Vítc, Komsíiiíitin-íí-r 15. Teiefoia: S3 Kölcsönöket kedvező feltételekkel folyósít Elfogad betéteket és azokat arany értékben fizeti ki I4xf>oríáSok részire taísnsítványoK kiadása Vác és liiít-ttyélsére Üsisaepelf ka^zinéelnök A nógrádverőeei kaszinó szombaton este ünnepelte elnökének, Vargha Antalnak lü éves elnöki jubileumát. Az 50 terítékes banketten, amelyen a kaszinó összes verőcei tágjai résztvetíek, Wafc Béla mondott üdvözlő beszédet, méltatva Vargha Antal érdemeit, amelyet a kaszinó életében, mint annak alapitója, 13 évig titkára és 10 év óta elnöke vívott ki magának s az egész verőcei úri társadalmat a kaszinó keretében családias együttérzésben és megértésben összetartja, Egyben ezüstös ébenfabotot nyújtott át a jubilánsnak, mint a kaszinótagok ajándékát. Vargha Antal könnyekig meghatón köszönte meg az ünneplését és a kedves figyelmet. Detektívek kerülnek ki Vácról A belügyminiszter vitéz Imrei Mihály, váci fogyasztási adóhivatali ellenőrt és losonci Lossonczy György rendőrdijnokot detektiv- gyakornokokká nevezte ki. SHIRLEY TEMPLE a gyermekprimadonna Egy amerikai gyermekfeno- mén mutatkozott be tegnap először a Városi Filmszínházban. A közönség nem tudta, min bámuljon jobban : a kis, aranyos kölyök mesterkéletlen művészi játékán, a rendezés tökéletességén, vagy a darab fordulatos tartalmán. A Városi Filmszínház minden törekvése odairáuyul, hogy közönségét mindig új. válogatott műsorokkal trakíálja, nem pedig, hogy régi, elcsépelt és agyonjátszott filmekkel gyötörje. Tarsolyában van .még : Antonia, Ez a villa; eladó, Búcsúkeringő, Mosjoukin, Emil Jammings, Pál uccai fiuk, Peer Gynt stb. Természetes, hogy ezen filmek is mindig a budapesti megjelenéssel egyidőben kerülnek a váci közönség elé. jfásiosi filmszínház Szerdán és csütörtökön, március 6 és 7-én 5-7-9-kor Filléres helyárakkal. Csak 16 éven felülieknek. Budapesti 8 filmszínházzal egyidőben Shirley Temple legújabb és legjobb alakítása BABSZEM KISASSZONY Frenetikus sikerű detektivtörténet.
