Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)
1935-03-06 / 19. szám
E Ara 12 fillér 49m\k évfolyam^ ________ 19. szám Vác, 1935 március 6 W Politikai és íársadaiml hetilap, rr^eogelerfelR hetenként kétszer: szerdán és vasérnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Helyben egy negyedévre ......................... Vidéken egy negyedévre ......................... Egyes szám ára............................................. ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉNTI «ES5S© Vác, Széchenyi-utca és Csányl-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyílt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. »Fekeíe&enyér, fGÍjérbecsülei« l*res*ly Kleméi* di* belügyi államtitkár | Mí nagy bűnünk! — mondotta Huber József dr a gazdagyűiésén, mikor a Kamara szónokai előtárták, mi mindent tehetnénk Vác gazdasági haladására Tizenöt esztendeig kormányozta az ország népének egy- hetedét, az ország legnagyobb vármegyéjét, Pest vármegyét a legnagyobb munkakészséggel, magyar lelkiismerettel. És most a Gömbös-kormány átalakulásakor az ország vezérénekfigyelme feléje fordult és a kormányzó Preszly Elemér dr-t, Pest vármegye főispánját Kozma Miklós belügyminiszter előterjesztésére a belügyminisztérium politikai államtitkárává kinevezte. A hir nemcsak politikai körökben, de itthon, Vácon is osztatlan örömet, megelégedést keltett. Mert az új államtitkárnak nincsenek ellenségei, múltja nyitott könyv és mindenki kiolvashatja belőle, hogy itt a puritán becsületesség, lelkiismeretes munka, a hangtalan önfeláldozás nyert elismerést, midőn Preszly Elemér az ország első vármegyéjének éléről az ország kormányzásához nyert meghivást. Egész fiatalon került a politika forgatagába és meg tudott állani a heterogén elemek vias- kodásaközepette. Feketekenyér, fehérbecsület volt a jelszava) amit egykor, harminc évvel ezelőtt Vác piacán költő képviselő nagybátyja, Rátkay László kiáltott feléje és ő ma, hatalmas pozícióján ha visszatekint, büszke önérzettel konstatálhatja, hogy megtartotta ígéretét. Tizenöt éven át férfiasán meg- állani, annyi érdek ütközésében tekintélyt öregbíteni liberális, demokrata és szocialista tömegekben, a megbecsülést megszerezni katolikus, protestáns és zsidó lakosság ezreiben, arra csak nagy, ideális lelkek vannak képesítve, kiknek közéleti szereplése nemcsak iskolapélda a protekciónélküli emelkedéshez, hanem megbecsülése az intakt, magyar munkás, közéleti férfiúnak. Ezért nincs irigység, ezért van mindenütt öröm az arcokon. Ezért kívánja mindenki, íhogy munkakedvvel, jó egészséggel áldja meg a mindenható isten, mert Preszly Elemér hivatva van arra, hogy a nemzet egyetemével is jót tegyen és hasznára dolgozzék. A szeretet, a megbecsülés minden látható jele int feléje most már nemcsak hazulról vármegyéjéből, hanem a csonka ország minden részéből és ő törhetetlen lelkes munkával halad azon az ;úton, melyet a sors mindnyájunk büszkeségére, részére kijelölt. A mérhetetlen önzés rcmbadönii a világot — mondja megyéapüspökünk Mint minden nagyböjt kezde- én, úgy most is pásztorlevelett intézett híveihez a megyés fő- pásztor és abban utal XI. Pius pápának a világ katolikusaihoz intézett apostoli körlevelére, amelyben az egyház feje rámutat azokra az emberi és isteni eszközökre, amelyektől a társadalmi bajok orvoslását remélni lehet és ugyanakkor védekezésre szólítja fel a világot. Kifejti, hogy az általános nyomor szülőoka a mérhetetlen önzés, a kielégíthetetlen aranyéhség, amely rabul ejtette a világ hatalmasait és az általános jólét helyett .általános nyomorba döntötte a világot. Ennek az önzésnek nagy ellenszere a hivő leiekből fakadó alázatos imádság, amely az anyagi javak mód- feletti megkivánásával szemben a lelki és örökkévalók vágyát kelti fel bennünk. Esik iivö Vitéz Feketehalmi Dezső m. kir. honvédszázados hétfőn vezette Budapesten az unitárius templomban oltárhoz Fazekas Ilonkát, Fazekas Imre ny. máv. felügyelő és felesége Quell Irma leányát. Ha érdekeset tud közölje velünk levélben, telefonon. Titoktartók vagyunk! A Vár ősi Fsimszmbáz hálája Ez is ritkaság! A Városi mozi bérlője a közönség pártolását meghálálni igyekszik, amikor évenkint néhányszor ingyen átengedi moziját jótékonycélú előadásokra. Március 8-án délután 5, 7, 9 órakor a Credo rendezi jótékonycélú előadásait, filléres helyárakkal. Ezenkívül 7 és 8-án ifjúsági előadások is lesznek. Mikor a Váci Hírlap elmondotta, nem; kiáltotta, hogy mező- gazdaságunk, szőlőink művelése nem tart lépést a modern gazdálkodással, gazdáink magukra vannak hagyatva, hogy nincs vezetőnk, iránymutatónk gazdasági kérdésekben, hogy gyümölcs- telepitésre teremtett hegylejtőink kopárak, hogy nincs ki irányt mutasson a boldogulás útjára — akkor a mi szavunk, akár hányszor is emeltük fel, a pusztában kiáltó szavaként nyomtalanul eltűnt, elviharzott. Most idegenből kellett jönni szakférfiaknak, kik rögtön észrevették elmaradottságunkat és a gazdagyűlésen figyelmeztették rá Huber József dr elnököt, ki teljes őszinteséggel elismerte, hogy nagyot vétkezett mindenki, ki vezető pozícióban van, hogy az életbevágó komoly teendők mellett némán elhaladtak. Ígéretet tett, hogy mert felnyíltak szemeink, minden meg fog változni . . . Érthetetlennek találjuk, hogy amikor egy emberöltő után gazdanapot hirdetnek Vácra, akkor a váci gazdák érdeklődnek legkisebb számban és ha a járás húsz községének 2-2 kiküldöttje nem jön, úgy a városház közgyűlési termének széksorai nem is telnek meg. Nem is szólunk arról, hogy a karzat üresen tátongott, a földszinten akadt volna még egynéhány résztvevőnek ülőhely. Ezt a bűnös részvétlenséget csak annak lehet betudni, hogy gazdaközönségünk nagymn elmaradt a szakismeretekben és a modern gazdasági tudományokban, ennélfogva a kamarai törvényt nem ismeri, amelyet javára alkotott a törvényhozás. És ebben bűnös az egész hivatalos világ, mely nem tudja, vagy nem akarja a haladás törvényét megismertetni a mi gazdáinkkal, A városháza zászlórúdján a piroskék zászló jelentett ünnepet, de Kisvác és az Alsóváros alig vett róla tudomást. Künn, az állomáson Huber József dr m. kir. gazdasági főtanácsos fogadta az érkező vendégeket és ő is elnökölt az első váci gazdagyűlésen. A közgyűlési terem emelvényét ismét Ízlésesen kidiszitették, városi és nemzeti zászlókkal borították, zöld girlandokkal foglalták össze egész hosszában. Az elnöktől jobbra Szenlj obi-Staub Elemér, a Duna-Tiszaközi mező- gazdasági kamara elnöke, Karay- Krakker Kálmán dr polgármester, Szabó Lajos dr kamarai főtitkár, Tölgyes Árpád kamarai titkár ültek. Baloldalon lovag dr Flock Reyhérsberg Alfréd járási mezőgazdasági bizottsági elnök, Horváth János dr főszolgabíró, Kiss Endre, az új gazdasági felügyelő és Serényi Miklós gróf alelnök foglaltak helyet. Huber József dr elnöki megnyitójában megemlékezett Tres- tyánszky Imre hirtelen elhunyt gazdasági felügyelőről, kit a város gazdái szeretetükbe fogadtak. Azután szólott arról a csendről és nyugalomról, amely a csonka országban uralkodik. Ez csak azért lehetséges, mert a magyar gazdának nem jellemvonása a sztrájk, mert a gazdaíársadalom igazát a méltóságos viselkedésével akarja kivívni. Ezer bajtól vérzik a nemzetet fenntartó gazda, de türelmének nem szabad elfogynia, mert akkor a nemzet léte van veszélyben. A gazda tartja el a társadalom többi rétegét s ha ő nem dolgozik, nemcsak betevő falatja, de keresete sem lesz az iparosnak és kereskedőnek. Arra int beszédében, hogy a nyugalom sose hagyja el gazdatársadalmunkat és végül is, ha nehéz várakozás után is, győzni kell eszméinknek. Szentjóby-Staub Elemér emelkedett most szólásra és ismertette a mezőgazdasági kamara munkáját. Belefáradt már, hogy ezerszer és ezerszer ismételje a jogos gazdaköveteiéseket, de ezer- egyedszer sem mulasztja el hirdetni, hogy télre következik a tavasz, lesz feltámadás és a gazdaeszmék, a legszebb eszmék diadalmaskodni fognak. Ezért optimizmust hirdet és kívánja, hogy a gazdaközönség is iparkodjon segíteni önmagán. Egyik segítőeszköz a mezőgazdasági kamara intézménye, melynek élén ő már a törvény megalkotása óta, tizenhárom éve áll. Ismerteti a törvényt, mely a leg-