Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)
1935-12-22 / 99. szám
■WB VÁCI NiftLAP 3 eh K. ir £ T U M Szerdán, csütörtökön Karácsonykor 2, 4, 6, 8, pénteken, szombaton 4, 6, 8 órakor. — 20 — 80 fillér. — 4 napig! A magyar filmgyártás legjobban sikerült filmje; ÉDES MOSTOHA Főszerepben: Pécsi Gizi a 8 éves csodagyerek, Tasnádi Fekete Mária, Vaszary Piri, Erdélyi Mici, Gózon Gyula, Páger Untai. A Kultur-mozgó most, karácsonykor kezdi meg nagy slágereinek előadását. Kéthetenkint a legjobb magyar filmeket játsza. A két magyar film között megy Greta Garbo, Eggerth Mártha, Bulla Elma, Jan Kiepura, Clark Gable, Wallace Beery filmjei és a Keresztes hadjárat. A Szeretet-ünnepén szeretettel üdvözöljük kedves közönségünket és továbbra is szives pártfogásukat kérjük. Btandard /uPEnas Kapható Virányi Jánosnál. Vácon A mi városunk is ellát már szellemi szükségmunkásoksst Talán nincs az orfez ágban egyetlen város sem, amelyben a szellemi szükségmunkások foglalkoztatásáról ne gondoskodnának. Legutóbb Újpestről olvastuk .hogy a belügyminiszter felkérte a város polgármesterét, miszerint az öt év óta foglalkoztatott 74 szellemi szükségmunkást cserélje ki már újakkal és juttasson kenyeret új szellemi szükségmunkásoknak is. Minden város sokezer pengőt szed be inség- adó címén, de a váci polgárság pénze eddig csupán a kétkézi szükségmunkások között került felosztásra, úgyhogy legtöbbször földmunkát végeztettek a munkanélküliekkel. Pedig hát van olyan munkanélküli, nem is egy, városunkban, ki iskolákat végzett és semmiképen sem íud álláshoz jutni. A polgárság pénze, bár nincs ráírva, kell, hogy a társadalom mindjén; szükséget szenvedő tagja segítségére álljon. Ebből az elgondolásból kiindulva, a polgármester néhány- ezer pengőt kiszakított az Ínségedéből és az iskolák szegénysorsú gyermekeit reggelivel látja el. Kétszáznál többen jutnak így az inségadóból egy kis ételhez és a polgármester intézkedését az egész város egyhangú helyesléssel fogadta. Azt hisszük, hogy újabb intézkedése is hasonló fogadtatásra talál. Eddig nyolc szellemi szükségmunkást, akik részben már diplomához jutottak, de elhelyezkedni nem tudnak, vett fel és elosztotta őket a városházán különféle foglalkozási ágakba. Kórháztól a nép- számlálásig jutott minden helyre belőlük és ők serényen és szerényen végzik a rájukbizott munkát. Alkalmaztatásuk ideiglenes ,de ha otthon kosztot kapnak, legalább annyit fognak keresni, hogy új ruhát vásárolhatnak maguknak a tavaszra. A város, mely eddig ilyen szociális jótékonykodásra nem gondolt, pedig a városi pénztár részéről igazán semmiféle áldozatkészséget nem kellett igénybevenni, most bizonyára elismerést talál a polgárság körében, mert az Sarajevo 21 évvel a világháború után Tizenhárom órai kisvasúdat való döcögés után megérkeztem Raguzából Sarajevóba. Bármily hosszúnak tűnik is a repülés korszakában ez a 13 óra, megérte a fáradtságot, mert a kisvasút csodás vidékeken haladt át és egyik alagútból a másikba jutottunk a kanyargós hegyi pályán, amelyen sokszor magunk alatt láttuk a megtett út egy részének csillogó sínpárjait. Bármily szép volt azonban az út, mégis jól esett Sarajevóba megérkezni. Az állomás egy háború alatti nagy város állomásának mozgalmas, tarka képét nyújtotta, rengeteg katona, a legkülönfélébb emberek, szerbek, bos- nyákok, legnagyobb számban azonban muzulmánok. Első utam természetesen a szállodába vezetett, hogy minél előbb megszabaduljak az úton magamra szedett koromtól. Az »Európa« szállodába, Sarajevo legjobb szállodájába szálltam. A bejelentőlap kitöltésénél kitűnt magyar állampolgárságom, amire a portás, zentai ember, mindjárt magyarul kezdett velem beszélni és a magyarok iránti szimpátiából a legjobb szobát potom 30 dinárért' (3 P) utalta ki nekem. A beszélgetés során kitűnt, hogy a szállodás is magyar ember. Tisztálkodás után elindultam Sarajevo megtekintésére. Sarajevónak, Bosznia volt fővárosának 80.000 lakosa van, a Mil jack a folyó által átszelt völgy két partján fekszik, erdőkoszorúzta hegyektől körülvéve. A folyó menti utcákban találjuk a legtöbb nyilvános épületet. A hegyek lejtőin terülnek el a muzulmán negyedek. Különös varázsa Saraje- vónak, hogy kellemes összhangban vegyül a Kelet a Nyugattal. Sehol Európában sem maradt fenn oly kellemes összhangban a Kelet képe, mint Sarajevóban. A bazárok mozgalmas, színes élete, a lefátyolozott török nők, fezes, turbános férfiak, a számos mecset és százon felüli minarett egy európai város szivében a Kelet leheletét érezteti velünk. A Miljacka folyó által kettészelt várost nyolc hid köti ösz- sze. Miután minden idegen első útja a Princip Gavrilo hídhoz vezet, én is oda mentem. Ennél a hiclnál gyilkolta meg 1914 június 28-án Princip Gavrilo a trónörökös-párt. A hídtól kiinduló Kralja Petar ulica sarokházán, a gyilkosság színhelyén szerb feliratú emléktábla jelzi, melyet 1930 február 2-án lepleztek le. Az emléktábla szerb felirata magyarul kb. a következő: »Itt kezdődött szabadságunk hajnala, itt hintette el Gavrilo Princip 1914 junius 28-án a szabadság hajnalának első virágait.« A Princip hídtól pár lépésnyire van a városháza, mely az osztrák-magyar uralom alatt épült, pompás mór-bizánci stílusú sárnéhány intelligens munkanélküli fiatalember arcáról letörölte a gondokat. A Himnuszt illik végighallgatni! A következő, nagyon is megszívlelendő sorokat kapluk: Mélyen tsztelt Szerkesztő Uram! Nagyon fájdalmas ügyet szeretnék szóvátenni kedves lapjában. Talán a karácsonyi hangulatban jobban rátalálnak a magyar szivekre soraim. A fehérek templomának fél tizenegy órás miséjén gyakran eléneklik a végén a Himnuszt, amely oly magasztos hangulatba hozza áhitatos szivünket, hogy annál fájdalmasabb látni, mint rohan ki a nép már a Himnusz kezdetekor. ga és piros téglákból, (Bosznia színei) üvegtetővel fedett, pompás árkádos épület. Talán nem lesz érdektelen, ha megemlítem, hogy Sarajevo polgármestere, mint mindig, ma is muzulmán ember. A város l'őlál vány ossága íi Carsija (bazár). A Carsija (50 keskeny utcácskából ál, melyben egymás mellett sorakoznak a raktárak kőfalához épített fabódék. Tarka, élénk, szinpompás élete van a bazárnak, különösen szerdai napokon, amikor a környék lakossága ide özönlik bevásárlásait elintézni. Az árúsok muzulmánok. Az árúk tarka tömegéből különösen a sok gyönyörű boszniai, török és perzsa szőnyeg bilincseli le szemünket, rengeteg arannyal és ezüsttel átszőtt boszniai háziszőttest is látunk szinpompás szép mintákkal, arannyal és ezüsttel futtatott acél tárgyakat, különösen szépen kovácsolt fegyvereket, apró, művészi kidolgozású ékszereket, arab mintákkal diszi- tet't kávéskannákat és csészéket, préselt bőrárúkat, keleti cipőcs- kéket, turbánokat fezeket és rengeteg gyümölcsöt, paprikát, hagymát és keleti édességet. Eiste, midőn a muezin (imárahivó) a karcsú minarettek tornyain megjelenik és imára hívja a hívőket, az árúsok becsukják bódéikat és megszűnik itt az élet. A bazár északi oldalán van Sarajevo második legnagyobb látványossága a Begova Dzamija A hívők jó kétharmada nem hallgatja végig hazafias magyar zsoltárunkat, de sokan még közepéig sem! Már pedig ezt illik végighallgatni, sőt végigénekelni, mert ez magyar kötelesség. Fáj, hogy fel kell hoznom, de hallgassák meg a rádióban a németeket, ott érezni, hallani lehet, hogy a tömeg nem gyengül, ott mindenki végigénekeli a nemzeti imát! Tisztelettel (aláírás). & kereskedő-cserkészek karácsonyfa-ünnepélye Karácson}7 napján, 25-én a 936 számú Thurzó János cserkészcsapat d. u. 5 órakor tartja karácsonyfa-ünnepélyét, melyre tagjaikat és a cserkészek híveit szeretettel elvárják. Az ünnepélyen a csapat megújítja fogadalmát. mosé, mely 1530-ban épült. Falait a koránból vett mondások díszítik, padlóját pompás keleti szőnyegek 40 -50 négyzetméter nagyságban, melyek közül egyesek 200 évesek. A moséba csak a cipőre felhúzott papucsokban szabad bemenni, ami tekintve az értékes szőnyegeket, nem csak vallási hátterű, hanem igen bölcs intézkedés is. A mosé egy nagy udvar közepén fekszik, előtte a rituális mosakodásra szolgáló kúttal, egy négyszögű óratoronynyal és az arsin-kővel (török hosszmérték), melyen az árúsok, ha kétségeik vannak a helyes mérték felől, áruikat utánamérhetik. A moséban a bejárattal szemben van az úgynevezett michrab, vagyis az oltár. A mosé bejárata előtti árkádos folyosón leplekkel letakart kaparsókat látni, az ezeken fejtől elhelyezett turbán jelzi, hogy férfi halottat rejtenek. A mosóval szemben van a Turbe, a mosé építőjének Ghazi Husref bégnek mauzóleuma, ezzel szemben égy földszintes oszlopos épület, a muzulmán papok nevelőintézete. Sarajevo egyéb látnivalói közül megemlítést érdemel a városi szőnyegszövődé, ahol szebbnél- szebb keleti szőnyeg tárul a látogató szemei elé. Meg kell említenem még a városi múzeumot, ahol boszniai népviseleti és a török uralom korából származó tárgyakon kívül az osztrák-magyar uralom emlékei is fellelhetők.