Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)
1935-09-25 / 74. szám
t Ára 12 fillér 49-lk évfolyam 74. szám Vác, 1935 szeptember 25 w Politikai és társadalmi ELŐFIZETÉSI ARA: Helyben egy negyedévre .................... Vidéken egy negyedévre .................... Egyes szám ára................................... hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap 3 P — f 3 P 50 f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADö ES LAPTULAJDONOS: DEBCSÉNVI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyl-utca és Csányl-űt sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Pázmány-egyetem Irta: Dr Kornis Gyula orsz. gyűl. képviselő, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora Ami egv nemzetet külön neiri- zietté avat, az sajátszerű és a többi nemzetétől elütő kultúrája, vagyis a történeti tudatnak és értékfelfogásnak sok-sok századon keresztül lecsapódott közösí- sége. A kultúra, amelybe a nern1- zet fiai beleszületnek, formálja lelkűket és világnézetüket, alakítja a nemzet hivatástudatát és történeti aspirációit; a holtakat az élőkkel, az itt élőket az elszakított testvérekkel, a halhatatlan magyar nemzet corpus mysticumába kapcsolja össze. Ennek a nemzeti kultúrának a vallás, erkölcs és művészet mellett, legfontosabb ágazata a tudomány. A tudományos kutatásnak, de egyszersmind a tudomány továbbszármaztatásának főműhelye pedig az egyetem. A tudomány és az egyetem a nemzet életében egy és ugyanaz. A magyar tudománynak legrégibb, ma is élő gócpontja a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományiegyetem, amely most ünnepli alapittatásának három\- századik évfordulóját. A magyar bíboros Ciceró nemcsak a szónak és Írásnak volt nagy mestere, hanem, egyszersmind maradandó, sok évszázadig fennálló, a nemzet egész fejlődését hathatósan előmozdító alkotásoknak is. Pázmány Péter örökké előttünk fénylő eszméi nye annak a magyarnak, aki nem áll meg a szép szavak retorikájánál, hanem akinek alkotó lelke folytonos munkára tör, akiben megvan a tetteknek dinamikája is. Pázmány Péter tősgyökeres magyar ember volt. Bihar1- országból való, fajának egyik legszebb kivirágzása, de nagy európai is volt, aki a külföldön sokat tanult, tanított, ismerte tehát korának eszmeáramlatait. Pázmány Péter tisztában volt nemzetének akkori történeti helyzetével, de egyszersmind hivatásával is. Sasszemét rávetve a nyugati kultúrára, mélyen fájlalta, hogy az ő hazájában nincs egy magasabb tudományos gócpont, egyetem, melyből a magyar ifjak kikerülve, a szellem erejével tudják felemelni az akkor a törököktől porbasujtott hazát. Tudva tudta Pázmány Péter, hogy a magasabb műveltségnek, de ezzel a nemzet belső és külső hatalmának is egyik fő- piílére az egyetem. Ezért minden anyagi és szellemi erejét, életének alkonyán, éppen az egyetem alapítására koncentrálta. A tőle igy megalapított egyetemet II. Ferdinánd német császár és magyar király megerősi- tette, szabadalmakkal és privilégiumokkal látta el éspedig olyanokkal, amilyenekkel az osztrák örökös tartományok s a német birodalom egyetemei rendelkeztek, mint a kölni-, vagy a bécsi-, a prágai- és a gráci egyetem. Errevonatk-ozó iratának végén azonban azt mondja II. Ferdinánd, hogy ennek az egyetem1- nek a támogatását szivére köti utódainak, de a karoknak és rendeknek is. És Mária Terézia 1780-ban, amikor az egyetemet újjászervezte és Budára helyezte, az ő »Diploma inaugürale«- jában, a mi egyetemünk Magna Charta-jában, amelyben sok javadal óimnál látta el az egyetemet, külön hangsúlyozta, hogy királyi utódainak és az országgyűlés karainak és rendjeinek támogatásába, oltalmába ajánlja ezt az egyetemet. Ez az egyetem kiállotta háromszáz esztendő viszontagságait. Kibírta Mohács népének a török vész után bekövetkezett rettenetes sorsfordulatait, sőt eközben még fel is virágzott és arra a színvonalra emelkedett, amelyen Európának legtöbb egyetemével, mind a tanulók száma, mind a tanárok szellemi ereje, mind intézményeinek nagysága szempontjából, felvehette a versenyt. Pázmány egyeteme nem jutott arra a tragikus sorsra, amely a magyar egyetemeknek általában részük volt, kezdettől fogva. Mert volt ner künk a középkorban is egyetemünk ideig-óráig Veszprémben, Óbudán, Pécsen, de ezek az egyetemek egyhamar eltűntek az idők homokjában. Sőt nem állta ki a töri énei end próbáját a. fényes reneszánsz idején a Vitéz Jánostól ,Pázmány elődjétől alapított pozsonyi egyetem, az Academia Istropolitana sem, amely tízévi fennállás után megszűnt, még pedig még Mátyás király életében. Az 1872-iki törvény Kolozsváron állított fel egyetemet, az 1912-es törvény Pozsonyban. Hol vannak ezek az egyetemek? Csonka-Magyarországon és nem eredeti székhelyükön; a szomszéd rabló népek zsákmányai lettek, akik most úgy dicsekszenek ezekkel az egyetemekkel, mintha az ő történeti géniuszaiknak termékei lettek volna. Csak Pázmány Péter egyeteme állotta meg a háromszáz év viharait! A váci iparosság dásztagjaivá választotta a jubiláló iparosokat Három kiváló iparos-polgártársunk ünneplése volt vasárnapi szép őszi délelőttön a szívesen fogadott program. Mischler Kornél fazekas, Molnár István magyarszabó és Krach József kádár ötven éve váltották ki mesteri oklevelüket és azóta lankadatlanul dolgoznak jó- és rossz viszonyok között. Ezt a ritka évfordulót megkoszorúzta az ipari miniszter, ki elismerő okiratokat küldött a három váci iparosnak. Ünneplésükre együtt voltak az ipartestület szép dísztermében a váci iparosság vezetői, kik előtt a »Hiszekegy...« után Quell Budolf elnök mondott bevezetéskép a váci szorgalmas iparost magasztaló beszédet. Majd RuszthyVRusztekLajos dr polgármester nyújtotta át a három jubilánsnak a miniszteri elismeréseket és előadásában világos képet festett az egykori és mostani iparosról, kinek száma egyre nő: háború előtt már a 23 százalékot tette ki az ország lakosságának. Konalouszky Rezső dr az Ipartestül etek Orsz. Szövetségének üdvözletét hozta, mig Bokor Lajos ipartestületialL elnök kedves meglepetésül közölte az ünnepeitekkel, hogy a váci iparosság őket disztagjaivá választotta a jubileum alkalmából és az erről szóló okleveleket át is adta nekik. BernáHi András, az ipartársulat elnöke, a társulat lelkes üdvözletét hozta, majd az ünnepeltek köszönőszavai után Quell elnök bezárta a ritka szép jubileumi gyűlést. A MANSx teaestje A váci Mansz elnöksége értesíti tagjait, hogy legközelebbi teaestjét szeptember 26-án este y29 órai kezdettel rendezi a városi kioszt felső helyiségeiben, melyre meghívja tagjait és vendégeit. Magyarországon az elsőKalevala-ünnepet Vácon rendezték Igazi kultúrváros képét mutatta városunk szombaton az idegenek felé. Észre kell venni, hogy valahányszor kultúrünnepw re hívják városunkat, annak előkelő társadalma lelkes érdeklődéssel csatlakozik az ünnephez, melynek mint díszes kerete mutatja meg magas kul túrérzékét. Bátran lehet számítani Vác város közönségére minden kul túr- ünnep rendezésénél. Emlékezzünk vissza, itt voltak a Terület- védő liga szónokai, nemrég a Gárdonyi-társaság tartott felolvasó gyűlést. Minden a siker jegyében folyt le, ezért várhattuk, hogy az ország első Ivalevalá- ünnepélye, melyet a testvérnemzet iránt érzett szeretet kifejezésére is rendeztek, az érdeklődés legszebb jeleivel fog találkozni. A finn vendégek és a Lafon- taine-társaság tagjai a délután háromórai vonattal érkeztek városunkba. Bárha úgy volt ig'érlve, hogy a finn követ és családja is vendégünk lesz, most kiderült, hogy Nyyssönen követségi tanácsos jön helyette, mert a követ külföldön tartózkodik. Eljött Vácra J ár cent aus, aki finn nyelven magyartárgyú regényeket ir, Keltunen egyetemi tanár feleségével és leányával, Silo finn tudós és még sokan a budapesti finnek közül. A váci ünnep rendezése a Lafontaine-társaság kezdeményezésére történt. Itt voltak: Vikár Béla, a Tudományos Akadémia tagja, a társaság elnöke, azután Csengery János dr, a hírneves műfordító, a Tudományos Akadémia tagja, a társaság diszelnöke, továbbá Pelry Mór, a Petőfi-társaság tagja, ny. tankerületi főigazgató és még mintegy harmincán jöttek el, hogy résztvegyenek Vác város kul túrünnepén. Vasúti fogadtatás után kocsikon a Hősök szobrához hajtattak, ahol már várakoztak rájuk az ifjúsági egyesületek, a cserkészek, a Karolina.intézet szem- gyö ny örköd te tő m agy arr uh ás növendékei és a nagy közönség. Az Emerikánás ifjúság nevében Matzenauer Ferenc német nyelven köszöntötte a finneket, mig a magyar vendégeket Prohászka Tibor üdvözölte. A főgimnázium énekkara a finn himnuszt énekelte, utána Balassa Imre, kiváló iró, kinek Károly királyról irt könyvét most adták ki Angliában, a hallgatóság lelkét megkapó gyönyörű beszédet mondott a szobor talapzatán, melyre az előkelő társaság koszorúját helyezte. Ezután felkeresték a
