Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-09-11 / 70. szám

E Ura 12 fillér 49-ik évfolyam 70. szám Vác, 1335 szeptember 11 VAC I HÍRLAP Politikai! é$ társadailml hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ...................................3P — f Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 50 f Egyes szám ára.................................................. 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DEKCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányl-út sarkán. Telelőn 17« Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Vác Kalevala- ünnepet rendez Az ezer év előtt idegen népek áradatába sodort magyarság, ha széttekint határain, nem ta­lál a közelben sem testvért, sem rokont, aki elhagyatottságában és mostani megtépettségében mellette állna, biztatná és akinek baráti kézszoritásából küzdel­meiben erőt meríthetne. És még­is! Ott fenn a messze Északon, a .leges-tenger mentén, van egy ország, amelynek népe igaz rokonként szereti a magyart és tartalmat is ad vonzalmának, tettekkel is kimutatja szere tétét, nyelvünket, irodalmunkat és tör­ténetünket tanulja, keresi a ve­lünk való érintkezést és meg- csonkitottságunk felett könnye­ket hullat. Ez a hatvankétezer tó zord és jeges országa, Finnor­szág. Küzdelemben megedzett kemény nép lakja, amely csak 1917-ben tudta függetlenségét ki­vívni, a középkorban és újkor­ban svéd fennhatóság alatt ál­lott, a legújabb korban pedig orosz uralom alá került. Műveltsége svéd volt és az volt a hiedelem, hogy a finn nyelv a tudományok művelésére nem is alkalmas. És jött egy szegény, kerületi orvos, Lóimról Illés, aki 1835 február 28-án mutatta be a helsinki Finn Irodalmi Tár­saságnak a Kalevalát, azt a cso­dálatos époszt, amely joggal he­lyezhető a Mahabarátával, az llias-szal és a NibelungMallal egyvonalba. Épp oly hatalmas alkotás és ha korban nem is nyúlik annyira vissza, mégis a jelen és a múlt összeolvadásával, a szájhagyományok útján, mint­egy az ősember jelenik meg előt­tünk. A szegény orvos batyuval a hátán sokszor mezítláb járta az elhagyott vidékeket, a vége­láthatatlan erdőket, hogy meg­ismerkedjék az elszórt kunyhók lakóival és elleshesse az elnyúj­tott énekléssel előadott verseket. így jött létre a Kalevala. Je­lentése: Kaleva-lak, Kalevala földje, Finnország. Nem olyan hősköltemény ez, amilyent a gö­rögök, vagy latinok költöttek. Ez inkább ősköltemény, amelybe belefér az egész világ és az em­beriség. A fegyverek nem kato­nai célokra valók, népek meg­hódítására, hanem a természet­nek a meghódítására. Hőse pe­dig nem egy van, aki körül kép­ződik a mondakör, hanem sok­sok. A küzdőember a hőse, aki harcol a nyers erőkkel és végül győzedelmeskedik felettük. Szer­kezete ágas-bogas, összenőtt- font mellékcselekmények, lirai betoldások gazdag haimazataez, tele gyermeteg ellentmondással, lángeszű szeszéllyel, egymásra­hányt kincsek tékozló keleti bő­sége, amint Kosztolányi Dezső a Kalevalához irt tanulmányá­ban megállapítja. Az 1935. év, mint a Kaiéval a be mutatásának 100. évférdulója, a finn testvér nemzetnek nagy ün­nepe. Ebbe az ünnepbe Magyar- ország is belekapcsolódik, mely­nek több városában már ren­deztek Kalevala-ünnepet és Vác városa is készül szeptember 21-én, szombaton délután (3 óra­kor a városháza disz térni ében Kalevala-ünnepet rendezni. Erre megvan még az a külön jog­címe, hogy Vácon készült a La Fontaine Irodalmi Társaság ki­admányaként a Kalevala máso­dik, igen sikerült kiadása. En­nek a Társaságnak a tagjai fog­ják az ünnepi tárgysorozatnak a ponljait nyújtani és markás neveik elég biztosíték arra, hogy nagy irodalmi élvezetben lesz részünk. Meg fog jelenni az ün­nepélyen a munkának kiváló fordítója, Vikár Béla, a La Fon­taine Társaságnak elnöke, aki fordításával csodálatraméltó munkát végzett, és nemcsak oly tökéletesen fordította le a finn szöveget, hogy fordításából, ha a szöveg esetleg elvesznék, az eredetit vissza lehetne állítani, hanem egy olyan csodálatos szó­lamkincset halmozott fel, amely ritkítja párját. Ő magyar táj­szavakkal tarkázta a szöveget az ország minden részéből, három­széki és göcseji szavakkal ép- ügy, mint felső tiszai és csalló­közi kifejezésekkel, ezenkívül felelevenítette néhány kihalt, régi szavunkat és új szavakat is formált. Sokszor azt hisszük, hogy egy ismeretlen magyar mesevilágba tévedtünk. A Kale­valában megleljük mindazokat az ázsiai hagyományainkat, hit- regéinket, a regős-énekek és vi­rágénekek egész lelkiségét, amik után Arany János egész életén át hiába kutatott. Gyökereink bizony visszanyúlnak a Kalevala Lelevényébe. Szeptember 21-e Vác város kulturéletében jelentős esemény­nek ígérkezik, mert alkalmat ad arra, hogy testvér-nemzetünk csodálatos hőskölteményének is­mertetése mellett, a két nemzet közti rokoni kötelékeket felele­venítse, a köztudatba belevigye és elhagyatottságunkban vigaszt nyújtson. Mégis van ott fenn, Északon egy szerető testvérünk, akinek a szive felénk dobog és ennek a nemzetnek küldjük Vác ünnepén szerétetünket, együtt­érzésünket és testvéri jobbun­kat. Az ünnepélyen Finnország budapesti követe is meg fog je­lenni, aki majd jelentheti haza, hogy itt, Vácon egy lelkes, a kul­túráért rajongó testvérnép lakik. F. F. Gy. Bemutatták a nagymarosi gyümölcsöt Vác is követhetné a példát ! A Moson Győrszigetközi Ter­melő 'és Értékesítő Gazdaérde­keltség és a Felsődunántúli Me­zőgazdasági Kamara hajókirán­dulást szervezett Nagymarosra. A kiránduló csoportot Miile Géza kamarai h. igazgató és Ér­sek Imre tanító, az érdekeltség titkára vezették. A' kirándulás célja az volt, hogy kevés költség mellett lehetővé tegyék a tanulni és haladni vágyó gazdaközön­ségnek az exportra való terme­lés szempontjai szerint való ten­nivalók és tudnivalók elsajátítá­sát. A kiránduló csoport este érke­zett Nagymarosra, ahol Huszár Tibor felsőházi tag és vitéz Va­das Rezső, a járás íoszolgabirája üdvözölték az érkezőket Az üd­vözlést Miile Géza köszön te meg. A fogadtatáson jelen volt még Huszár Károly nagybirtokos, dr Győri] Endre tb. főszolgabíró, Merányi Károly nagymarosi fő­jegyző, Gróf Aurél gazdasági fel­ügyelő, Landherr Jenő gyümöl- csészeti intéző, Maurer András községi biró és többen nagyma­rosi gazdák. Fogadtatás után közös vacsora következett. Vacsora után ki-ki szállására igyekezett, ahol ingye­nes vendéglátásban volt része. Reggel közös szentmise-hall­gatásra gyülekeztek, utána ta­nulmányi körséta következett Gróf Aurél gazdasági felügyelő és Jung Ferenc exportőr veze­tésével a nagymarosi gyümöl­csöskertek egy részében. Tanulmányi sétájuk után egy rögtönzött gyümölcs - bemutatót néztek végig, melyet Landherr Jenő gyümölcsészeli intéző ren­dezett és mutatott be. Bemuta­tásra került alma, körte, szilva, őszibarack, szőlő és málna. Azon kívül 1801 — 1934. évi termésig különböző korú borok. Ki volt még állítva egy folyékonygyü­mölcs készítésére való házi be­rendezés is kész gyümölcs-ké­szítménnyel, melyből a kiállító Horváth Dezső MFTR-főintéző ingyenes kóstolót osztogatott. Szerepelt itt ládában nevelt sző­lőtőke is. Külön kiállítási cso­portot képezett a védekezési fel­szerelések és anyag-col lekciók csoportja. A gyümölcs-bemutató megte­kintése után közös ebéd befeje­zésével búcsúztak a vendégek. Vájjon a váci gyümölcs be­mutatása mikor következik el? & FopásLgioi* a csaiádiPÓI és ss Bftctfeíé&í'*©! Dr. Hanauer Á. István püs­pök most megjelent körlevelében főpásztori szózatot intéz az egy­házmegye tanítóihoz és nevelői­hez. Figyelmébe ajánlja a taní­tóknak a családot, mert elsősor­ban a gondjaira bízott gyerme­kek számára kell megmenteni a családot, a család után pedig a gyermeket. A család kérdése a szülők és a lelkipásztorok mel­lett a nevelőket érinti legköze­lebbről és innen van az iskola nagy szerepe a családvédelemé­ben. A püspöki szózat további része utasításokat és irányelve­ket ad, hogy mi módon működ­hetik közre a nevelő, a tanító, a helyes gyermeknevelésben és család mentésben. & £f«ss©k sjsolbB*® előtt valő tisztelgéssel kezdték tanévüket & sikeinémák Érdekesen kezdték meg új is­kolai évüket a siketnémák kir. orsz. intézetének növendékei hét­főn. A reggeli szentmise után, amelyet a kápolnában mutatott be az intézet hittanára, a növen­dékek a leányfoglalkoztatóval a Hősök szobra elé vonullak, ahol az egyik növendék hangos szó­val elmondta a nemzeti Hiszek­egyet, majd virágcsokrot tett le a szobor talapzatára. Ezután tiszteletadással elvonullak az em­lék előtt, majd az intézet udva­rán a nemzeti lobogó előtt tisz­telegtek. így fognak az év végén is búcsúzni az intézettől sa Hősi emléktől s ezzel átveszik a hely­beli kerékpároszászlóaljnak azt a szép és követésreméltó szoká­sát, hogy minden jelentősebb aktus előtt és után megadják a tiszteletet hőseinknek. Jé! »ikeriilt stz Emelik ára© táncwizsgája A legfrissebb ifjúság tartotta szombaton táncvizsgáját az Eme- rikána tánckurzusa kapcsán. Kedves volt a szebbnél szebb ru­hákban bemutatott táncsorozat a színpadon. A magyar huszár­tánc, a mézeskalács-tánc, a bájos bécsi keringő, a sváb-tánc, az angol-görlök s a végén Sólyom Ida művészi szólója frappiroz- lák a közönséget s dicsérték a tánctanárnőt, Kovách Editet. A fiatalság »próba-bálja« termé­szetesen késő reggel sem ért vol­na véget, ha e kérdés elbírálása nem tartozott volna — ez ideig még — a jó szülőkre. A gyors­posta verseny dijait Koch Edit, Horváth Hajnal, Való Baba, Kövi Magdus, Csuka Éva és Iíü- bunyi Annus nyerték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom