Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-08-11 / 62. szám

Ura 12 fillér E 49-lik évfolyam @2. SSáíTá Vác, 1935 augusztus 11 ÄT Politikai <§s társadalmi hetilap, megjelenik kelenként kétszer: szerdán é$ vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: árüaiyben egy negyedévre ...................................3 P — I Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 50 I Rjgyts szám ára.......................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: BERCSÉNTI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányí-út sarkán. Telefon \1, Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyílt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő* VÁC legyen nyaraló» és fürdőváros! A Rab ok-szigetének a város részére való megszerzése és a közönségnek rendelkezésre bo- csájtása Vác fürdői élete szem­pontjából jelentős esemény. Nem, mintha Vácnak nem vol­nának strandjai. Hiszen a po- kolcsárdai strand valóban ki­váló, de a rabokszigetivel még­sem veheti fel a versenyt. Nincs olyan hosszan elhúzódó föveny­partja, mint amilyent a sziget felső végén több száz méter hosszúságban találunk és amely a szigetet a legideálisabb stran­doló hellyé avatja. Nem is szól­va arról, hogy a pilisi hegyek és Naszály vonalában fekvő sziget maga a vadregényes őstermé­szet, ahonnan bárhová tekint a szem, mindenütt csak szépséget és üdülést talál. Tömegkirándu­lásokra, amilyenek Vácon már most igen gyakoriak, kiválóan alkalmas a rabok szigete, de a váciak is szívesen fogják felke­resni, most már nem mint til­Egy elfelejtett váci tudós Augusztus 3-án múlt huszonöt éve, hogy Katona Lajos, a ma­gyar irodalomtudomány egyik kiváló munkása, városunk szü­lötte, meghalt. Szülei és nagy­szülei is váci származásúak, ő maga itt töltötte ifjúságát, itt szerette meg a középkori irodal­mat, melynek később oly euró- pailiirű kutatója lett. Halálának évfordulójáról alig emlékeztek meg, illő, hogy leg­alább szülőhazájában ápolják annak az embernek emlékét, ki a magyar etnológia megalapítója és első hivatott művelője, a kö­zépkori magyar irodalomnak mindmáig legalaposabb kutatója jvolt s akihez kell ma is fordulni, ha valaki a magyar irodalom első öt évszázadával foglalkozik. 1862 június 4-én született Vá­con, eg}rszerű, de becsületes és szorgalmas iparoscsaládból. Ap­ja korán, 1873-ban a kolera ál­dozata lett, nevelése így anyjára és nagybátyjára maradt. Ennek volt köszönhető, hogy az amúgy is gyengefizikumú Katona sza­kítva a család eddigi szokásai­val, nem iparospályára ment, hanem az elemi iskola elvégzése után a piarista gimnáziumba íratták be. Vácon ekkor csak az u .n. »kis gimnázium« volt még, így csak hat osztályt végzett itt, majd átkerül Esztergomba, ahol kitüntetéssel érettségizik. Az első tizenhat esztendő, a tolt helyet, hanem a város által nagylelkűen felajánlott üdülőhe­lyet. A rabok szigetének nagy fej­lődési lehetőségei vannak. Sem­miesetre sem szabad a közönség részére való rendelkezésre bo- csájtását úgy tekinteni, mintha ez a Pokol-csárda bérlőjének kárára lenne. Inkább előnyére van, a kettő nagyszerűen kiegé­szíti egymást és igen célszerű lenne a bérletet a szigetre is ki­terjeszteni. Ami nem lenne kívá­natos, az az, hogy a szigeten egy kis ormótlan barakváros kelet­kezzék. Csak sátras és az esetleg felállítandó vikend-házhan üdü­lő nyaralókra van szükség. Vác nyaraló várossá való téte­lét és fürdői életét nem lehet máról-holnapra megoldani, csak lassú lépések vezethetnek a cél­hoz. Egv ilyen lépés történt mosi a sziget megszerzésével. A fürdő­életnek jövője mégis az innenső parton van. A szigetre inkább át­vonuló és sportoló közönségre számíthatunk, de Vácnak állan­dó nyaraló közönségre lenne szüksége, amely lakást bérel, azt jót megfizeti, itt költi a pénzét és délutánonkint pizsamában le­sétál a strandra. Erre a célra serdülőkor, de a piarista atyák gondos és tehetségét ébresztő és serkentő nevelése kitörölhetetlen nyomot hagy kortársait szelle­mileg messze felülmúló fiatal diákban. Itt. kapja az első elis­meréseket, melyeknek hosszú sora végigkíséri őt rövid életén. Tanárai csodálják és szeretik pedáns és pontos feleleteit, sok­szor részesül nyilvános dicséret- 'ben, dolgozatait felolvassák és mintaképül állítják osztálytársai elé. ✓ v Korán megismerkedik a gon­dokkal, de akkor még tetterős lelkét nem ülte meg családjára nehezedő korai halál végzete, órákat ad, tanul, sokkal többet, mint korában elvárhatná az em­ber. Esztergomban már megelőzi a híre, nem is volt méltatlan erre, mert rövidesen a gimná­zium első tanulója, érettségi után pedig beiratkozik a budapesti egyelem bölcsészeti fakultására, ahol 1oképen nyelvészeti előadá­sokat hallgat. Tanulmányaiban nehéz rendszert találni, görög és latin mellett németet és franciát hallgat, de belekóstol az araeba is, hogy végül kikössön egy Ke­verék nyelvnél, a kreolnál. Ez vezeti el aztán első komoly ön­álló stúdiumhoz, a folklóréhoz. Nevelői állást vállal, hogy ma­gát eltarthassa, de érzékeny és szenzibilis lelkének ez a munka nem felel meg, hamarosan ott­hagyja és újra megjelenik Vá­con, jelentkezik Schuszter Kon­stantin váci püspöknél: papakar igen alkalmas a fegyháztól egé­szen a Büki-sorig terjedő dunai szakasz, ahol a Duna parija nem mély, hanem igen kellemesen menedékes, alacsony vízállás mellett, többszáz méternyire is be lehet menni a vízbe. A part mentén húzódnak el a szép kis kertek úgy, hogy itt találjuk a legbájosabb falusi környezetet, amely egy csöppet sem marad vissza Nógrádverőce, Nagyma­ros és Zebegény mögött. Ezen a helyen lenne egy strandfürdő lé­tesítendő, de fennmaradna a kerttulajdonosoknak az a joguk, hogy ők maguk is állíthassanak fel kabinokat kertjük végén, 'amint azt a Balaton egyes he­lyein találjuk. A város fejlődése szempont­jából elengedhetetlen, hogy ezen a helyen egy strandfürdő léte­süljön, a kb. 10,000 pengőre te­hető költség nem játszhatik sze­repet. Még ha egy nyaralóra sem lehetne számítani, akkor is meg kellene építeni a fürdőt a város közönsége részére, amely most azon a helyen cigánymód­ra a szabad ég alatt vetköződik és öltözködik. A szerényebb igé­nyeket kielégítő alsóvárosi strandnak igen szép közönsége lenni. Jól ismerték tehetségét és szorgalmát, Schuszter Konstan­tin tehát szívesen vette kispapjai közé s mikor meggyőződött, ar­ról, hogy a hire nem túlzott, a fiatal kis tudós valóban a leg­képzettebb társai között, nagyon kitüntette. Gyakran meghívta asztalához, elbeszélgetett vele egyházi és tudományos kérdé­sekről. Katonának eleinte na­gyon tetszett ez az új környezet. Teljesen rávetette magát az egy­házatyák és a középkori latin irodalom tanulmányozására, itt sz 'rézte meg azt a pontos és ele­gáns latin stíl üst, melyet később professzorai is annyira csodál­tak, ezeknek a tanulmányoknak volt köszönhető, hogy később a középkori irodalom Árgusszemű kutatója lett. Bt irta első nagyobb tanulmá­nyát, mely Esztergomban kölév­aiakban is megjelent és melyet ő filológiai értekezésnek nevez; valóban azonban vallástörténeti, illetve összehasonlító miihoio- giai tanulmány. Akik Katona ké­sőbbi, az exaktságig pontos for- ráskfutató tanulmányait ismerik, csodálkozva és érthetetlenül néz­nek erre az első munkára. »A Völund kovács és rokonai az arja regevilágban« még semmit sem mutat a későbbi tudós pre­cíz pontosságából és inkább a fiatat lélek fanláziaigazdagságát, mint a későbbi filológust állítja elénk. Bár Katona vallásos környe­zetben nőtt fel és volt is érzéke, vallásos lelkülcte hajlott is a van, sokszor látunk ott az út mentén autókat és kocsikat so­rakozni. A felsővárosban is ez volna a helyzet, biztosan lenne közönsége. Itt természetesen a strandfürdőt italméréssel és más berendezésekkel (hangszóró slb) kellene felszerelni, hogy a vár­ható fürdőző közönség is meg­találja a maga kényelmét. Igen is, Vácot meg kell tenni nyaraló- és fürdőhellyé. A köz­igazgatási része a kérdésnek ha­mar el van intézve és marad még a propaganda. Sikeréhez kétség nem fér. Öt évvel ezelőtt még álmodni sem mertük, hogy olyan idegenforgalmunk lesz, amilyen pl. ez évben volt. De most már mi többet akarunk, nem elégszünk meg az átfutó idegenforgalommal, megállapo­dó idegenforgalomra van szük­ségünk. Erős akarattal mindent el lehet érni. Mussolini kiszárí­totta az évezredeken keresztül halált lehelő pontusi mocsara­kat. És mi ne tehetnők meg azt, amit a szomszédos községek már évtizedek óta sikerrel mű­velnek? Mi ne csábíthatnék ide a nyaralók százait, sőt ezreit? Ezek helyenkint már kurtaksát is fizetnek, amelyből igen szép papi pályára, annak szigorú megkötöttsége nem felelt meg a fiatal léleknek. Másfél év után elhagyja Vácot, visszatér az egye­temre, leteszi első vizsgáit, újra nyelvészeti kérdésekkel foglalko­zik. <• Pályájának további része, ál­landó fárasztó küzdelem tehet­ségéhez és tudásához mért el­helyezkedésért, már nem kap­csolódik Václioz. Egyik tanul­mánya nyomán Grácba kerül, itt szerez doktorátust, itt tölti aránylag legnyugodtabb életét. Majd barátai és párfogói unszo­lására Pécsen segédtanári állást vállal, bár akkor, mint a magyar folklore első tudós művelője, az egész európai világ ismeri nevét. Pár év után sikerül neki Pestre kerülni, magántanárrá habilitál­ják az egyetemen, belekerül a fejlődő és ébredő magyar tudo­mányos világba, tudományos szakfolyóiratok szerkesztőjelesz, sőt belekóstol az újságírásba is. Életét azonban beárnyékolta a korai halál tudata. Tudta, hogy családjából alig érte meg valaki a negyven évet, hogy gyil­kos kór támadta meg az ő szer­vezetét is. Ez sokszor munka- kedvét szegi s talán ez okozta, hogy na.vv, összefoglaló műve egyet sem tudott megírni, hiába biztatták barátai, hiába kérték fel erre külföldi kiadói. Életének utolsó éveiben meghívják a má­sodik irodalomtörténeti tanszék­re, de, sajnos, későn. Pár évi tanítás után 1910 augusztus 3-án meghal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom