Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)
1935-07-28 / 58. szám
Ára 12 fillér VÁC I HÍRLÁP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ARA: FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Sffilyben egy negyedévre ..........................................3 P — I I ÉS LAPTULAJDONOS: I Vác, Széchenyi-utca és Csányl-út sarkán. Telefon 17. Vidéken egy negyedévre ..........................................3 P 50 f TfeWCäÜk Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyílt-tér, Egyes szám ár#................................................................12 fillér I Ä. A j díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. 49-ik évfolyam 58. szám ^ác, 1935 julius 28 Szépészeti Egyesület is kellene A Váci Hírlap múlt számában közölt az a hír, hogy a város 1 polgármestere szépészeti bizottságot óhajt felállítani, a város közönségének széles rétegeiben élénk visszhangot keltett. Nem először merült fel a gondolat, hogy városszépészeti ügyekben a laikus elemet is bele kellene vonni a tanácskozásokba, hogy viselje a felelőség egyrészét. Ebben az esetben nem történhetnék meg az, hogy fontos város-rendezési kérdésekben a megkezdett munka után, zuha- tagszerűen hull a bírálat a tervezőre. Minden óhajt és kívánságot természetesen nem lehet teljesíteni, de agáncsoskodók száma lényegesen fog csökkenni, ha egy, a város hozzáértő polgáraiból alakult bizottság tekintélye fogja fedni a szépészeti vonatkozású város-rendezési munkákat. Erre annál inkább van szükség, mert városunk építészeti emlékekben nem túlságosan gazdag, éppen ezért azoknak mai állagukban való fenntartása parancsoló szükségesség. Azt hiszem, nem vagyok igazságtalan, ha a „hegyesnek“ úgyszólván az egyedüli török időkből való emléknek, az épületekkel való körülbástyázását elhibá- zottnak tartom és hogy napjainkból említsek példát, az idegen- forgalmi hivatalnak a megépítése olyan megoldás, amely a városházának szép bárok külsejére nincsen jó hatással és bár technikailag igen sikerültnek mondható, a stilus szempontjából kifogás alá esik. Á szépészeti bizottság felállítása a város vezetőjétől függ, ő van hivatva eldönteni, hogy a törvényben előirt kötelező bizottság mellett van-e helye egy újabb bizottság életrebivá- sának ? Mert hisz tudjuk azt, hogy bizottságokkal való köz- igazgatás nem rövidíti meg éppen az eljárást. De szépészeti ügyekben nem is a gyorsaságon van a hangsúly és igy valóban örömmel kell üdvözölnünk a polgármester elhatározását, az életrehivandó bizottságtól csak jót várhatunk. De én tulajdonképn nem is a szépészeti bizottságról akarok ebben a cikkemben értekezni. Másképen szeretnék a városi adminisztrációnak és Vác szépért lelkesedő barátainak segítségére lenni. Azt akarnám, hogy a közönség maga járuljon hozzá saját elhatározásából és saját anyagi áldozatából, természetesen a város vezetőségével egyetértésben, a város szépítéséhez. E célból egy szépészeti egyesületet kellenne alakítani, amelynek minden évre meg volna a maga szerény programmja, egy- egy kis alkotás, mondjuk egy pad, egy díszesebb lámpa, szemétgyűjtő kosarak, vagy betonmedencét. Az egyesületnek évi programmja természetesen tagjainak számától és anyagi tehetőségétől függene. Ha volnaöOtagja, 1 vagy 2 pengő évi tagdíjjal, akkoröO—100 pengőből is lehetne évente valamit alkotni, egy vagy két padot, a város volt polgármesterének gyönyörű alkotása a Szt. Imre-park részére, vagy máshová. A Felső—Dunapar- ton és a ligetben is szükség van még padokra, ezek igen fontosak a város közönségének kényelme, de még az idegenforgalom szempontjából is. A terv megvalósítását következőképen gondolom el. A Ház- tulajdonosok Egyesületének elnöke lelkes felhívást intézne az egyesület tagjaihoz oly felkéréssel, hogy azok, akik a rendes tagdíjon felül hajlandók volnának még évente 1—2 pengő tagdíjat fizetni, tömörüljenek a szépészeti egyesületbe. Nem kétlem, hogy 50, sőt több jelentkező is akadna és igy megala kulhatna a fiókegylet és megkezdhetné áldásos működését. Adminisztrációs költség természetesen nem volna, ez az egyesület teljesen önzetlenül működne és meg vagyok győződve, hogy idővel nagy népszerűségre tenne szert és élvezné azoknak a közületeknek és intézményeknek támogatását, amelyek anyagi eszközök felett rendelkeznek és szívesen hozzájárulnának ahhoz az épitőmunkához, amely a város szépítését tűzte ki céljául, még pedig elsősorban saját erejéből, vagyis önkéntes adományokból és nem a polgárok verejté- kes filléreiből. P. F. Gy.----fi --A legkiválóbb fegyői* kitüntetése A hivatalos lap tegnapi száma közli, hogy a kormányzó Pásztor József váci fegyintézeti főfegyőrnek érdemei elismeréséül az ötödik osztályú magyar érdemrendet adományozta. A kitüntetésnek érdekes története van, melyet szívesen ismertetünk meg a város közönségével. Pásztor József kitüntetését még Ruszthy Rusztek Lajos dr fegyintézeti igazgató korában hozta javaslatba. 1918-at irtunk- midőn a földművelésügyi miuisz, tér elvette a váci gazdáktól a sződi határban levő 158 hold földet, mert nem telepítettek rajta homoki szőlőt. A földművelésügyi miniszter az igazságügyi kormánynak engedte át, mely viszont ezt a váci fegyintézetnek adományozta, hogy azon gazdálkodjék. Ruszthy- Rusztek igazgató a homoktengert, — mely előbb huszár- gyakorlótér volt, — 1922-ben vette át és azon rögtön nagyobb beruházásokat kezdett meg. Négy fegyőrlakást épített és ötven fegyencnek éjjel-nappalra férőhelyet. Évek múltával ezt a futóhomokot annyira megszelídítették, hogy azon ma már a leggyönyörűbb kis gazdaság fejlődött ki. Hogy némi jellemzést adjunk róla, felemlítjük ebben a barackszegény időben, hogy a telepen nem kevesebb, mint háromezer termő barackfa áll, 17 hold szőlő, melynek mult- évi termését, négyszáz hektót nemrégiben adták el. Pompás kis bolgár kertgazdaság van ott, melynek terményeit háziasszonyaink a piacon vásárolják, ezenkívül a fegyházat teljesen ellátja kenyérmagvakkal, tehenészete és sertéstenyésztése már messzeföldön hires. Ezt a mező- gazdasági telepet, melyet egyedül íegyencerő tudott a homok- sivatagból termő paradicsommá változtatni, Pásztor József fő- fegyőr vezeti. Nincs gazdasági iskolai képzettsége, de a magyar ember ősi intelligenciájával és megérzésével tudja, hogy mit kell, mikor kell és hol kell tenni. Nem fáradó lelkesedéssel valóságos jobbkeze igazgatójának e szép is gazdaság vezetésében. Bárha még több érdemes fegy- őrt találhatni a váci intézet területén, aki kitüntetésre érdemes munkásságáért, ezt a kiváló gazdát választotta igazgatója kitüntetésre, ki szorgos munkájával valósággal vagyonhoz juttatta az igazságügyi államkincstárt. Szommer lelkészt súlyos baleset érte Villámgyorsan terjedt a hir csütörtökön a város utcáin, hogy a váci társadalom egyik agilis tagját, Szommer Gyula evangélikus lelkészt súlyos baleset érte. A hirt részvéttel adták tovább és mindenki a részletek iránt volt érdeklődéssel. Sok túlzott hir szállongott, amelyeknek a fele sem volt igaz, ezért kötelességünk, hogy hitelesen megírjuk, mi történt az evangélikusok lelkészével. Szommer Gyula csütörtökön reggel a cselédlánnyal kiment Deákvárban ievő házához, hogy a kertből gyümölcsöt hozzon haza. Maga akarta a barackot leszedni a fáról. Létrát kerített és felment. Alig szedte a gyümölcsöt néhány percig, a létra megcsúszott-e, vagy megszédült-e a lelkész, de a következő pillanatban leesett és nem tudott felkelni. Nemsokára autó jött és behozták a városba. Családja attól tartott, hogy valami belső sérülés történhetett, ezért telefonáltak a vármegyei mentőautóért, mely csakhamar meg is érkezett és a súlyosan sérült lelkészt beszállították Budapestre, az Erzsébet szanatóriumba. Szommer Gyula dr., aki édes- atyját, bekísérte este tért haza, amikor már hozta az orvosok hiteles röntgenmegállapitását. Eszerint, Szommer Gyula bal kezét csukió fölött eltörte és az esés következtében medencecsontrepedést szenvedett. Belső sérülést szerencsére nem állapítottak meg. Felgyógyulásához legalább hat heti idő szükséges. Ez idő alatt a ielkészi szolgálatot Szommer Károly segédlelkész, ki hosszabb ideig Nógrád- vármegyében működött és most helyezték át Vácra édes atyja meilé, látja el. GFB harisnyák kaphatók : U Nagy Miíiálynal gjf pendisgok érkeztek a fferencrendi zárdába A szent ferencrendiek tartományfőnöke a váci rendház mi- sés létszámát megszaporitotta és Vácra helyezte P. Varga Bálintot, Szolnokról és P. Sipos Lénártot Szentkutról, kik a rend- házba meg is érkeztek. A váci zárdának jelenleg öt misés pátere van, oly nagy létszám ez, ami évtizedek óta nem volt.