Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)
1935-06-19 / 47. szám
VÁCI HÍRLAP 3 Mulatságos filmek nevetséges helyárakkal a ícucTim Szerdán és csütörtökön 7, 9 órakor 10-40 filléres helyárral, 2 sláger: Egy férfi, aki mer! Egy férfiről szól a dráma, aki a legmélyebb bányászsorsból felküzdötte magát a legmagasabb pozícióba. Mindezt egy nőért. A nő szerepéi Biller Irén játsza. A második slágerünk: Fox Folie látványos vígjáték. Szombaton és vasárnap 5, 7, 9 órakor, 20—70 filléres helyárakkal. Oly nagyszerű filmprodukciót fog ön élvezni, amiben ritkán van része. Cime: A LÁTHATATLAN FRONT. Kémdráma az orosz és német határról. Főszerepben: Myrna Loy, akinek egymásután jelennek meg jobbnál jobb filméi és George Brent, aki Clark Oabléval felveszi népszerűségével és kimagasló művészi játékával a versenyt. Ezen film a Metro Skála-filmszinház legjobb filmjei közül való- Szives figyelmükbe ajánljuk. azzal a borzasztó hírrel lepett meg, hogy Popovicsot megölték. Látván, kivel van dolgom, próbáltam megnyugtatni és távozásra bírni, de ez sehogysem sikerült. Végül is mentőötletem támadt. Odavezettem a szobámban felfüggesztett Popovics képhez és szóltam: — Látja, itt van Popovics és nincs semmi baja. Ráismer? — Igen, ráismerek. — Nézze, szóra nyitja a száját. Látja? — Látom. — Most beszél. Hallja? — Igen.- Fogadjon szót neki, mert azt mondja, hogy takarodjék ki innen. És erre a hölgy szó nélkül eltávozott. (Nagy derültség.) Ilyen őrültek azok is, akik a pénzt mesterségesen akarják sza poritani és a. felhígítással vél- úek segíteni a gazdasági bajokon. Az is csak üres szólam, bog}7 apasztani kell a kiadásokat és szaporítani az adókat. Ugyan milyen új adót bírna megfizetni a keresethez nem jutó polgár? Még az agglegény adó bevezetésétől sem lehetne várni eredményt. Egypár házassággal talán több lenne ugyan, de adóbevételi többletből semmi. Valorizálni kell a hadikölcsönöket! A közmunkákhoz azonban pénz is kell, amelyet nem várhatunk tisztán a külföldtől. Annak előteremtésénél igénybe keli venni a magyar polgárság áldozatkészségét is. Hogy azonban ez az áldozatkészség meglegyen, először bizalmat kell teremteni a polgárságban az iránt, hogy a felajánlott nemzeti kölcsön valóban a célt fogja szolgálni, és becsületesen visszafizettetik. Ez a bizalom nálunk, sajnos, megcsökkent, mert az állam a hadikölcsőn jegyzőkkel szemben a háború után nem teljesítette az adós legelemibb kötelezettségét sem. Első dolga legyen tehát a pénzügyi kormányzatnak a hadikölcsőn intézményes és méltányos rendezése s ezzel a megrendült bizalom visszaszerzése. Vissza kell fizetni az árvák pénzeit, a hadikölcsönbe fektetett nyugdíjalapokat és jóléti tőkéket, méltányosan ki kell elégíteni hadikölcsönben megrendült magánvagyont. Fundátió nélkül nincs közmunka, etika nélkül nincs pénzügyi lehetőség. Csak akkor beszélhetünk új belső kölcsönről, ha ez a bizalom helyreáll s akkor az új kölcsön egy részét hadikölcsönköt- vényben is el kellene fogadni, a másik nagyobb részét azokkal az érdekeltekkel kellene fedeztetni, akiknek a közmunkákból elsősorban lenne hasznuk. Ha azután jegyzés megindult, bizalommal fog az áldozatot hozók sorába lépni a kistőke is, amely összegszerűleg földvételére, vagy házépítésére nem elegendő, de mint államkölcsön biztos kamatot hoz és mint tőke jó helyen fekszik. Szaporítható ez a fundátió nagy jutalmakkal kecsegtető sorsjátékok rendezésével is, amire fényes példák vannak a külföldön, különösen Franciaországban. A munkába tenni a pénzt A közmunka különben sem holtbefektetés. Minél több pénzt fektetünk közmunkákba, annál nagyobb pénzmenúyrség kezdi meg körforgását az országban. A tőke 35—40o/0-a hamarosan visszatérül adó címén az államkasszába, a többi rész pedig végzi az országban gazdasághelyzet javító munkáját. Ezt meg kell szívlelnie a kormánynak és sürgősen kell cselekednie. Én néhányszor már érkeztem Budapestre repülőgépen. Megcsodáltam annak hatalmas kiterjedését, de ugyanakkor azt is láttam, hogy a külvárosok s a fővárost közvetlen övező községek milyen hatalmas területet foglaltakéi. Ott mindenütt munkások laknak, akiknek nagy része ma keresetnélkül van. Szinte rémülettel töltött ei az a gondolat, — és ezt a főispán úr figyelmébe ajánlom — mi lesz a főváros kultúrájából és minden szépségéből, ha ez a hatalmas külváros egyszer türelmét veszítve a főváros ellen vonul? Ez a gondolat hassa át az ország vezetőségét és az egész középosztályt. Egy akarattal siessenek kart karbaöltve a helyzet orvoslására, amíg az nem késő. Valakinek és valamikor meg kell kezdeni az újraépítő munkát és ebben ne az alsó néposztálytól várjuk a megirU dulást. mert az már évezredek előtt sem vezetett jóra, amint azt Euripides egyik drámájában olyan szemléltető módon kimutatta. Elég volt a szóból, jöjjön a cselekvés! Percekig tartó taps és éljenzés. Mikor a volt pénzügyminiszter előadását befejezte, olyan taps- és éljen-orkán hangzott fel a teremben, minőre nem igen emlékezünk. Minden arc kipirult, mindenki konstatálta, hogy Hegedűs Lóránd az igazságot tálalta, elénk, melyet előbb, vagy utóbb a kormánynak követnie kell! Nagy örömet szerzett Kornis Gyula dr orsz. képviselőnk hallgatóságának, midőn az elnök felkérésére hallatta szavát és beszélt a nagy közönséghez. Kornis Gyula beszél Hegedűs Lóránd tisztelt barátom és illusztris egyetemi tanárkollégám zseniális előadása után vakmerőség részemről felszólalni. Joggal kérdezhetné bárki, hogy mint filozófus, mit keresek én itt a gyakorlat és üzletkötés reális emberei között? De maga a kiváló előadó adott erre nekem példát, akiről köztudomású, hogy nemcsaK a pénzügyek terén elsőrangú kapacitás, de mint iró és kultur- ember is messze kimagasló magyar egyéniség. De különben is a kultúra és a nemzetgazdaság nem egymást kizáró fogalmak. A nemzetek gazdasági jólétének alapját a kereskedelem virágzása veti meg, jólét nélkül pedig nincs kulturális fejlődés. De azt is mondotta Hegedűs Lóránd, hogy etika nélkül sincs egészséges gazdasági berendezkedés és élet. Nemcsak mi tudjuk ezt, de tudták már a régi klasszikus világban is. Maga Thales, a görög tudós és bölcs is élelmes üzletember volt. Mikor a csillagok vizsgálása útján arra következtetett, hogy nem lesz jó olaj- termés, rengeteg olajat összevásárolt, amiből azután hatalmas vagyonra tett szert. A inai kereskedelmet azzal szeretik vádolni, hogy nincs etikai alapon, mert a nyereség kedvéért könnyen letér arról. Egyesek túlkapásaiért azonban nem lehet az egész kereskedő társadalmat elitélni. Hiszen az ármegállapítás a kínálat és kereslet viszonyától függ s ma, amikor úgyis megcsökkent a kereslet, a kínálat maga szorítja le a versengés útján az árakat és így még csak le sem lehet térni az etikai alapról. A kereskedelem nem választható el a mezőgazdaságtól és az ipartól. Ha nem termel a mezőgazda, ha pang az ipar, nincs fogyasztóközönség s elsorvad a kereskedelem is. Még gyermekkoromból emlékszem arra a Mercurius szoborra, amely a Szentháromság-téren a Milmann-féle üzlet fölött ékeskedett. Gyermeki félelemmel néztük a botjára csavarodó kígyót és bámulattal a sisakján és saruin nyíló madárszárnyakai Ma, a repülés és rádió korában, a technikai haladás mellett is szomorúan kell tapasztalnunk, hogy Mercurius éppen most veszítette el szárnyait. Ezt mutatja a világ egész gazdasági berendezkedésének valami lappangó alaphibája. Az ember ma önmaga köti gúzsba saját kezét az egészséges világforgalom kialakításában és megteremtésében s ezt elsősorban a kereskedő társadalom érzi meg. Én azt kívánom, megköszönvén a tmeleg üdvözlést, hogy minél előbb nőj jenek ki újra Mercurius százrnyai s hogy a magyar mezőgazdasági és ipari termékeket minél hamarabb szabadon tudják szertevinni nemcsak az országban, hanem az egész világon a magyar föld és a magyar ipar dicsőségére s a kereskedő osztállyal együtt az egész magyar nemzet gazdasági jólétének emelésére. Hálás és nagy tapsokkal fogadott beszéd után már a közgyűlés gyorsan pergett le. Zsi- vánovits József gondos és példásan összeállított jelentése után megejtették a választásokat. Elnök: Starnberger Rezső, társelnök: Intzédy-Meiszner Rudolf lett ismét nagy lelkesedés mellett. Hasonló tetszésnyilvánítások között megválasztották a régi tisztikart és a kiegészített választmányt s ezután kedvesen és kellemesen eltöltött két óra emlékével hagyta el a közönség a városháza közgyűlési termét. Társasebéd a Pokolban A nap egyik látható sikere, hogy a bankettre sokkal többen mentek át a Pokolba, mint amennyien elő voltak jegyezve. Több mint 120-an foglaltak helyet a fehér asztaloknál. Az első felköszöntőt Hegedűs Lóránd régi bizalmasa és barátja, Kestler István dr mondotta, melyre nagy vendégünk gyönyörű beszéddel válaszolt. (Erre a beszédre még vissza kell térnünk!) Beszéltek Kornis Gyula dr, Starnberger Rezső, Karay-Krakker Kálmán dr, Ruszthy-Rusztek Lajos dr, Bal- kányi Kálmán dr s még mások. Általános megállapítás volt, hogy a fehér asztalnál elhangzott beszédek is oly szépek és tartalmasak voltak, hogy a nagy hallgatóságnak külön és újabb élvezetet nyújtottak. !■■■>” F—■ Legméltóbban úgy ünnepiünk, ha a kormányzó születésnapján dolgozunk ! A magyar nép együttes imája szállt az egek felé, midőn junius 18-án országszerte a templomokban Magyarország Kormányzójáért imádkozott. Vác népe is impozánsan vette ki részét. Előző este a hadiárvák lampió- nos menetben zenével járták be a várost, kedden reggel pedig megteltek a templomok. A reformátusoknál Rohonczy János üllői lelkész, az evangélikusoknál Szommer Gyula lelkész, az eötvöstéri izr. templomban nagy áhitatos közönség előtt Pollák Fülöp főrabbi imádkozott a Kormányzóért. A székesegyház hatalmas hajója teljesen megtelt ünneplőkkel. A szentélyben a hatóságok fejei, a padsorokban a közönség kapott helyet. Az ünnepi misét Varázséji Béla dr prelátus mondotta, mely alatt a hadiárvák zenekara gyönyörű régi magyar egyházi énekeket adott elő. Nem érdektelen meg- jegyezni, hogy az idén a szokásos munkaszünetes nap nem volt, mert a városháza hivatalaiban is mindenütt dolgoztak. A üansz fagylalt-délutánt rendez A váci Mansz elnöksége értesíti tagjait, hogy ma szerdán délután fél 6 órakor tartja első fagylalt-délutánját a Szabó-féle cukrászda dunaparti kerthelyiségében. Felkéri tagjait, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg.
