Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)
1935-06-19 / 47. szám
Ara 12 fillér 49-ik évfolyam 47. szám Vác, 1935 junius 19 VÁCI HÍRLAP Pollilkal és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és Tasórn&p ELŐFIZETÉSI ARA: f?«lyben egy negyedévre ..................... Vidéken egy negyedévre ..................... Egyes szám ára..................................... —nrmmin—mr------ rrwwi 3 P — f 3 P 50 f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DER€§ÉNYI ©EZSé SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-űt sarkán. Telefon 17, Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Hegedűs Loránd a nagy közmunkák megindítását, a hadíkölcsön valorizálását és a belső kölcsön felvételét ajánlotta a kormánynak a Kereskedők közgyűlésén Harmonikus, szép napot szerzett a Kereskedők Egyesülete Vác város közönségének s ezzel a város megbecsülését öregbítette. Szokva vagyunk, hogy a kereskedők napja ünnepi külsőségek között folyik le, de most az arcok megelégedettsége, a szivek harmóniája is elárulta. Hegedűs Loránd dr, volt pénzügyminiszter, a TÉBE elnöke jött közénk és a Váci Hírlap Dem hiába hívogatta a város intelligens közönségét, meg is telt zsúfolásig a városháza szép fehér terme, melyet erre az alkalomra gyönyörűen feldíszítettek. Sajnáljuk, hogy nincs helyünk a megjelentek díszes névsorának közlésére, de sokaktól hallottuk, hogy mindenki boldog volt, hogy lelki pihentetőül részt- vett a külsőségekben is fényes, belsőségében pedig rendkívül tartalmas gyűlésen és valóban azok voltak a vesztesek, kik szemtől szemben nem hallották az ország egyik legkiválóbb szellemnagyságát, Hegedűs Ló- rándot. Starnberger Rezső elnök, jobbján előkelő vendégeinkkel, a tisztikar élén nyitotta meg a Váci Kereskedők Egyesületének ezidei közgyűlését. Az elnöki megnyitó Szokás szerint most is visszatekintő kritikai méltatást mondott általános figyelem között az elmúlt év kereskedelmét érdeklő eseményekről. A legtöbb ember számára az elmúlt esztendő egy napja annyi volt, mint más időkben évek hosszú sora. Annyi erőfeszítést követeit, mint jobb időkben egy emberöltő. Mindenkinek úgyszólván minden napért külön meg kellett küzdenie. Ha este azt hittük, hogy nem nőhet tovább a kibírhatatlan közteher, reggelre, talán kényszerűségből, újabb adók születtek. Ha este belátták, hogy a vámsorompókat le kell bontani, reggelre újabb tilalomfákat állitöt- tak. Hiába bizonyítotíák komoly gazdasági szakférfiak, hogy inig a gazdasági liberalizmus a világkereskedelem fellendülését, a forgalom megsokszorozódását hozta magával, addig az elzárkózásnak, a mesterséges beavatkozásnak válság, a forgalom csökkenése, pusztulás jár a nyomában. Tudjuk, hogy a kérdés megoldása nem múlik Magyar- országon, de még a nagyobb nemzeteken sem De enyhítsék az illetékesek a válságot az ország határain belül a lehetőséghez mérten ! Erre meg van a hajlandóság, tudjuk, de a mai reformkormány kezdje a reformokat a kereskedelem részéről sürgőseknek tartott és tudott újításokkal, mert ettől várjuk a helyzet, a magyar ksreske- delem helyzetének megjavítását. Melyek ezek a reformok ? Elsősorban külkereskedelmi reformot kell követelnünk. Meg kell próbálni a vámfalak lebontását, tudjuk, hogy Magyarország nem nyithatja ki egyoldalúan kapuit, de igyekezzünk elsők lenni a kölcsönös engedékenységben. Helyes a legkülönfélébb iparcikkek hazai előállítása, de ha ez nem járt kellő eredménnyel, ha a nyersanyagokat külföldről kell behozni, ha évtizedeken át valamelyik iparág nem érte el a versenyképességet a külföldi áruval szemben, akkor annak az iparnak nincs nálunk létjogosultsága. Ha mi nem engedünk be külföldről semmit, hogyan kívánjuk akkor, hogy megvegyék tőlünk gabonánkat, lisztünket és ezernyi más kiviteli cikkünket ? Természetes, hogy az ipar és a kereskedelem két testvér és tiltakoznunk keli a kereskedelem és a k'sipar eddigi jóviszonyába való beavatkozás ellen is. Az ipartörvény két paragrafusának módosításában (a megrendelések közvetítéséről van szó) örömmel vettük tudomásul, hogy az OMKE és az Országos Ipar Egyesület véleménye találkozik. De meg kell reformálni a kartelltörvényt és végrehajtási módját. Mi nem a kartellek formája ellen hadakozunk, mert hiszen anélkül fejlett gazdasági élet nincs, hanem az egyes kartelek esetleges visszaéléseit, túlkapásait kell erősebb eszközökkel lehetetlenné tenni, megtorolni, A szövetkezeti kérdésben kérjük az egyenlő elbánás megszüntetését, ha pedig ragaszkodnak az állami támogatáshoz, akkor mondják ki, hogy a szövetkezetek csakis tagjaikat szolgálhatják ki. Arányos közteherviselésre, egyszerűbb és áttekinthetőbb adórendszerre van szükség. Ha a közterheket a teherbiráshoz viszonyítják, ha az adóolló két szárát igy közelebb hozz ák, ez lesz az igazi reform. De szükséges ez az arányosítás az OTI, MABI terén is. E két intézmény adminisztrációjának reformja elkerülhetetlen. A villanyáramszolgáltatás dijárak mérséklése, a postai és vasúti tarifák-reformja, a kiskereskedelmi hitel mai rendszerének megjavítása, mind a kereskedelmi élet rég kívánt, sürgősen megvalósítandó kérdése. Mert mi kereskedők, nem vagyunk pesz- szimisták, hiszünk a reformok megvalósulásában és azért kérem tagtársaim támogatását, hogy a jövő évben a Váci Kereskedők Egyesületének elnöksége boldogabb jelentést terjeszthessen az Önök színe elé. Végezetül felkérte az egyesület világhírű vendégét, Hegedűs Lorándot, hogy előadását tartsa meg. A volt pénzügyminiszter dörgő tapsok között állott fel és szerényen tűrte a meleg szimpátiái megnyilvánulásokat. A nagy államférfiú nem leirt és betanult előadást tartott. Amint gondolatai feltolultak, sokszor kedves, ötletes rapszodikussággal toldotta elénk gondolatait, mely elől nincs kitérés. Hegedűs Loránd a parlament leggyorsabb beszédű szónokainak egyike volt, percenkint 346 szótagot mondott s hogy most beszédét mégis bő kivonatokban adhatjuk közönségünk gyönyörködtetésére, Andor Károlynak köszönjük, kinek most ugyancsak nehéz percei voltak, hogy ceruzájával hűen követhette a nagy szónokot. Gazdasági válság és a kibontakozás címmel tartotta meg mindvégig lebilincselő előadását, melynek ez voit a tartalma: A politika két poétája Annak, hogy egy nehezen át- küzdölt hét után idejöttem, hogy a mai ünnepnapon Vácon beszéljek, annak nemcsak az a megtisztelő kedvesség az oka, a mellyel meghívtak, hanem az a különös személyes vonzódás és tisztelet is, amellyel e város magasbaemelkedett fiának, dr. Preszly Elemér államtitkár úrnak személye iránt viseltetem. Mi az újabb időben gyakran szoktunk együttesen .előadást tartani irodalmi és értékes baráti társaságokban, mind ,a ketten abban az erős meggyőződésben, hogy az irodalom és a politika egymástól mereven el nem választhatók. Egymásra vannak azok uLalva, egymást táplálják és erősitik, együtt kell tehát működniük is. Es mi valóban szerencsésen együtt is működünk, én mint író a politikában, ő mint politikus az irodalomban. Hegedűs és a Váci Hirlap Azonban nagyon nehéz lesz kielégítenem a közönség érdeklődő kíváncsiságát, amelyet a Váci Hirlap legutolsó számában annyira felcsigázott. Egy vidéki előadásom alkalmával történt velem a következő eset. Odaérkezésemkor kezembe nyomtak egy helyi lapot, amelyben nagyon kidicsérlek mint olyan előadót, aki a legkomolyabb tárgyat is úgy adom elő, hogy az kész mulatság és különleges szellemi élvezet. Ilyen gyanús dicsérettel megterhelve nehéz azután az emL bérnek eleget tenni. Ott is mindenki előre azt hitte, hogy vicces dolgokat fogok előadni és a megtartott igen komoly tárgyú előadás minden részletét, bizonyára kötelező udvariasságból, hangos nevetéssel kísérték! Egy feltalálóról mondják, hogy olyan felvételeket tud már készíteni, amelyen a tárgyak láthatatlanokká válnak. Ha előadásomban a humorral én is túlzottan élek, a vidám részletektől láthatatlanokká válnak azok a komoly bajok, amelyeket ismertetni szándékozom s amelyeknek gyógyszereit keresni akarom. De a túlságos komolyság sem mindég célravezető, mint azt az egyszeri községi bíró és jegyző esete is mutatja, akik egy gyűlésen a legkomolyabb érvekkel harcoltak s mikor azokból már kifogytak, minden kézzelfogható tárgyat föidhözvagdostak, az elnök e szavakkal zárta be az ülést: Több tárgy nem lévén, az ülést bezárom. (Hosszantartó derültség.) Öngyilkos akar lenni a világ ? Nem kell különös bölcseség annak megállapításához, hogy nemcsak mi küzdünk gazdasági válsággal, hanem az egész világ rettenetes gazdasági válságban vergődik és senki sem akarja belátni, hogy tőle függ, vájjon öngyilkos akar-e lenni, vagy nem ? Egy ország sem tarthatja a gazdasági válságot a maga elzárt belső ügyének, amely egy ország határai között csupán belső intézkedésekkel megszüntethető. A különböző államok gazdasági válsága ol}r szorosan kapcsolódik egymáshoz, mint egy összefüggő erős láncnak a szemei. LIa az egész lánc rossz, hiába oldunk ki abból egy láncszemet, hiába kovácsoljuk azt újra, azzal az egész láncot nem javítottuk meg. A Dunavölgyében lévő ösz- szes államok ma olyanok, mint egymástól elrekesztett bőrt öncellák, amelyekben az egyes országok lakói gazdasági ~ bajok Gpríiiü a Dia illett le a Váci strandra! Családunk élete a legdrágább, bérlet- idényjegy a legolcsóbb. (Báthory-utca 5. sz.) Százméter bekerített úszóhely, árnyas iák, kabinok, pázsit és homok
