Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-06-05 / 44. szám

&ra 12 fillér E 49-äk éüíolyam 44. sxám Vác, Í935 junius 5 £XSHRSn«iMgaBRMaKMtaBBi' Pollllkal és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként Réísa^er: szerdán és va$órnc>p ELŐFIZETÉSI ÄRA: Helyben egy negyedévre ..........................................3 P — f Vidéken egy negyedévre ............................. 3 P 50 f Egyes szám ára..................................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAjDONOS: PERCSÉOTI DE%§Ő SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyl-utca és Csányl-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyílt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. »A lamnkii vonalában lehet Telem találkozni...« A város tisztikara és alkalmazottai a polgármester előtt Bár május 11-én polgármeste­rünk lett Ruszthy-Rusztek Lajos dr, hivatalát csak junius else­jén foglalta el. Ennek technikai okai voltak s bár naponta fel­járt hivatalába, minden előadó referált neki, hatóságokkal szem­ben hivatalos működését csak szombaton kezdette meg. Ezen a napon a város összes tisztviselői, alkalmazottai, az üzemek vezetői ünnepi ruhá­ban gyülekeztek a városházán és nemsokára felvonultak az emeletre. A polgármester elég tágas két szobáját teljesen meg­töltötték a megjelentek. Üdvözölni jöttek az uj főnö­köt, az uj vezért. El nem ta­gadható, hogy a lelkeket meg­ülő homály uralkodott. Nem kér­dezték, de az arcokra volt Írva: hogyan fogad majd minket az uj polgármester ? Mert le nem tagadható, hogy a tisztikar egy- része még három hét előtt más vezért akart. Az uj polgármes­ter nobilis gondolkodására vall, hogy még célzást sem tett erre és előre hirdetett felfogásáról tett tanúbizonyságot. Nincs párt, nincs pártoskodás, mondotta, mikor először átlépte hivatala küszöbét, itt nem teszek különb­séget tisztviselő és alkalmazott között, itt a munkában vetél­kedhetünk. Az elmúlt hetek eb­ben a nemes elgondolásban tel­tek el, senki nem érezte, hogy háttérbe szorul,mert nemRuszthy- Rusztekre adta szavazatát. így múlt el és igy fognak elmúlni a többi napok, hetek és évek. a mikor mindannyian egy gondo­latért hevülnek, a város haladá­sáért, a polgárság boldogulásá­ért ! A városháza érzelmeit Meisz- ner János dr tiszti főügyész tol­mácsolta. Nem volt egekbe csap­kodó fogadkozás, hanem szelid, csendes, mint közismert egyé­nisége. Nem várhattunk tőle szenzációkat, nem, hogy érinti a választás és bűnbánatot tart megbízói nevében. Nem, de amit mondott, az egyszerű és igaz volt, ezért el kell hinni s bizo­nyos, hogy az uj vezérnek is tetszett. Azzal kezdte, hogy fel­ajánlotta szeretetét és munka­erejét a városházának. Majd hirtelen átcsapott a volt polgár- mester dicséretébe, aki szerinte megértette a tisztviselői kar kí­vánságait, jó principális volt. A szónok nem vonta le a kon­zekvenciákat, hanem arról be­szélt, hogy mi a köztisztviselő kötelessége s mindannyian lelkes és odaadó munkatársai lesznek az uj polgármesternek. A köz­célokért szívesen ajánlja fel mindanyijuk munkáját. A polgármester hasonló hang­nemben válaszolt. Látszott az egész beszéden, hogy ott, hely­ben készült. Rapszódikus volt taláD, de közvetlen és világos. Nem hagyott kétséget egy mon­data, egy megállapítása sem s végül, mikor befejezte, belső programnak festett az egész, melyet ha nem felejtenek el, össze fog forrni az a kis társa­dalom, melyet a polgárság oly élénken figyel. A polgármester válaszának ez volt a lényege : Hálás szív­vel köszönöm tisztviselőtársaim­nak és a városháza valamennyi alkalmazottjának, mint legköz­vetlenebb munkatársaimnak szi­ves megjelenését és üdvözlését. Minden okom meg van Dekem arra, hogy higyjek a megjele­nésben és üdvözlésben meg­nyilatkozott bizalom és hang őszinteségében. Ezt az őszinte stílust kivánom én megalapozni és fentartani a városi adminisz­trációban. Őszinteséget szóban, tettben, érzésben és cselekedet­ben. Biztos vagyok abban, hogy velem együtt mindenki átérzi a munkájával járó felelősségnek súlyát, mert amint én, úgy min­denki viselni fogja hivatali mű­ködéséből kifolyólag őt terhelő felelősséget. És ha az én polgár- mesteri működésemnek más is lesz az arculata, ez semmi­esetre sem kiván bírálat lenni sem a közeli, sem a távoli múlt felett, hanem ez egyedül és ki­zárólag azzal magyarázható, hogy én a hivatalfőnöki műkö­désemmel járó felelősséget úgy értelmezem, hogy részt kívánok venni a legapróbb részletmun­kálatokban is. Mindenről tudDi akarok és ekkor mindenért és mindenkiért vállalom is a felelősséget. Az én felfogásom szerint ugyanis a hivatalíőnök felelőssége nem korlátozódik a hivatalíőnök személyére csu­pán, hanem kiterjed a melléje és alája beosztottak mnnkájára is. Józanul pedig csak akkor viselhetem munkatársaimért a felelősséget, ha az ő munká­jukba is betekintést nyerek. Munkám mellett az erkölcsi felelősség világos tudata és a lelkiismeret virraszt. Megnyug­tathatok mindenkit, hogy a jó családapa szeretetével es gon­dosságával szivemben kívánom képviselni munkatársaim érde­keit. és hangsúlyozottan kijelen­tem, hogy velem a munka és a kötelességteljesités vonalában mindenki találkozhat és talál­kozni fog. A beszédet, mely a nagy munkaszeretetei és az önlelkét megmutató vezér képét tüntette fel, a nagy társaság megélje­nezte. Azután mindenki gondo­lataiba mélyedve ment hivatalos helyiségébe. Ez a gondolat igy fejezhető ki: Új korszak kez­dődik a városházán! IPresziy Elemér felekezeti békét Hirdet A pestszentlőrinci római ka­tolikus egyházközség vasárnap ünnepelte fennállásának negyed- százados évfordulóját. Ebből az alkalomból délelőtt kilenc óra­kor Angelo Rótta pápai nuncius nontiiikálta a plébániatemplom­ban a szentmisét. A nuncius mi­séje után díszközgyűlést tartot­tak, amelyen megjelent többek között Preszly Elemér belügyi államtitkár és Karay-Krakker Kálmán főispán is. Az ünnepi beszédet Preszly Elemér mon­dotta. Azt fejtegette, hogy a mai ember a szenvedések kö­vetkeztében mindinkább befelé fordul, a lelket keresik, eljutott Istenhez. Ennek eredménye az, hogy templomok, iskolák épül­nek és megtelnek hívőkkel a templomok. Arra kérte a jubiláló egyházközséget, hogy továbbra is őrizze meg eddigi szellemét, amely ragaszkodik a katolikus valláshoz, de megbecsüli amások vallását is. Össze kell tartanunk, megértéssel kell lennünk amás- vallásúakkal szemben is, mert nekünk csak egy ellenségünk vöd, a hitetlenség. Az állam­hatalom a legnagyobb elismerés­sel, megértéssel viseltetik az egyház iránt. Az elmúlt napok­ban beledobta valaki a közéletbe az egyházi vagyon elkobzásá­nak kérdését. Illetékes ténye­zők ennek még a gondolatával sem foglalkoznak. KA TOLIKUS ÉLET Junius 5. szerda : Egésznapos szentségimádás a kegyesrendiek (piaristák) templomában. Reg­gel 7 ó : szentségkitéteí. Este 6 ó : szentségbetétei. Este 8 ó : a Sz. József Iparoskongregáció rendes heti összejövetele. Junius 8. szombat: Reggel 5 ó : a Hétkápolnánál szentmise és gyóntatás. D. u. 5 órától a Székesegyházban a bérmálko- zók gyóntatása. Aki nem gyó- nik, az nem bérmálkozhatik. A Hamburgi menyasz- szony esküvője Mint kiküldött munkatársunk jelenti nekünk, szombaton este fényes külsőségek között és nagy közönség jelenlétében esküdött örök hűséget Werner Lottika Choltay Bálint grófnak, a VSE égisze alatt. A meszaliánsz, mint ismeretes, bonyodalmas előzmé­nyek sikerült következménye. Hiába igyekezett Fónay Lambi bájosságával, kedves táncaival, üde fiatalosságával, kellemes hangjával, sőt hátamögött a szín­művészeti akadémiával, elkapa­rintani Choltay grófot, áliász Szinyéry Lászlót, aki fess bon- viváni trükkökkel, szívhez szóló nótázásával, sőt mint kiváló tán­cos is, jól megfőzte a fess leány­sereget : Koczor írónkét, Fehér Ilit, Kostyál Klárit, Pitrolf Icát, Bárdos Erzsit és Hiebsch Irént, — de hiába mérgelődött, dalolt, sőt táncolt is Werner Gdhlen Rezső, úgy hogy három órán át kacagott a közönség a mókáin, — hiába igyekezett a házasság elé akadályokat gördíteni a ked­ves Bárdos Erzsi, hiába intri­káltak Madaras, Takács, Pólyák, Raj és Pitrolf gróf urak, — de nem hiába védte az ügyet a juszt is ifjú Madaras Magdi, — hiába volt minden lében kanál Pro- hászka Tibi gróf, sok ötletével, rengeteg táncával és mókáival, — a szerelem mindent legyőzött és a bájos hangú, kedves játékú, szerény Fónay Hajnika mégis boldog hitvese lett Szinyéry gróf­nak. Hiába ette meg a nagyszerű Máiké Irmus az összes boldog­remetei minyónokat, a lakodal­mat mégis megtartották. Kispál táncmester megadta a jelt és Galagó Kispál Karcsi zenekara Bige Hiebsch Emil klarinétossal kibővítve, valójában pedig Sü- megh Miklós dirigálása mellett végigmuzsikálták a nagyszerű mulatságot, ahol a táncokban mégis Prohászka Tibi gróf volt a mester s ahol Szinyéry gróf mindent kifogástalanul elrende­zett (ha megakadtak, Gráf — az egyetlen, aki nem gróf! — gyor­san segített) s ahol a harmoni­kus rendre Konditz László jó kondícióban ügyelt. A lakodalmas nép még reggel sem akart el­oszolni. Junius 4: Trianoni A trianoni átkoskövetkezmé- nyű békeszerződés megkötésé­nek évfordulóján, junius 4-én, a siketnémák kir. orsz. intézete idei felsőbb osztályos növendé­kei tanáraik vezetésével kivo­nultak a hősi szoborhoz s ott minden osztály egy-egy haza­fias jelmondat keretében csok­rot helyezeti el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom