Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)

1935-05-12 / 37. szám

ára 20 fillér Mai számunk 8 oldal E 49-ik évfolyam 37. szám Vác, 1935 május 12 VÁCI HÍRLÁP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Helyben egy negyedévre ...................................3 P — f j ÉS LAPTULAJDONOS: J Vác, Széchenyl-utca és Csányl-út sarkán. Telefon 17. Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 50 f ¥¥¥?^«Ä Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, Egyes szám ára.......................................................12 fillér I WJLttvSlIiiv 11 | díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Ruszthy-Rusztek Lajost 41 szavazattal Tornáry János 28 szavazatával szemben Vác város polgármesterévé választották Páratlan lelkesedéssel fogadta a város lakossága a szavazás szive szerint vaíó eredményét A félszázaclos Váci Hírlap uj vezért köszönt az ősi város pol­gármesteri székében. Mint min­den választás után, úgy most is a város lakossága bizalommal és nagy reménységgel tekint az uj polgármester munkássága felé. Bizalommal és reménykedve, mert tőle várja a bajok orvos­lását, nagy és lényegbe vágó problémák megoldását, az elért eredmény ek konszol idál ás át. újak kivívását. Ha az uj pol­gármester idegen volna váro­sunkban, ha nem élt volna ben­ne évek hosszú során közéle­tünk minden megnyilvánulásá­ban, talán azt ajánlanánk, sze- telenség nélkül, forgassa át a Váci Hírlap elmúlt éveinek köteteit, melyek mint hű fotog­ráfiák mutatják a város és né­pének örömét és baját. Aligha van probléma, ami ennek az öreg lapnak hasábjain fel ne merült volna. De büszkén hivat­kozhatunk arra is, hogy a város közönsége érdekéljen ismertetett bajok és kritikák mellett kon­krét orvoslás módjára is rámu­tattunk. Lap, mely közel ötven esztendeig a város érdekében íródott, talán egy kicsit törté­nelem is elsárgult oldalai, talán egy kicsit tanulság is. Nehéz sorsa van minden uj polgármesternek, nem csak mert uj és nehéz kérdések megoldá­sát várja tőle az egész város, de a fényes elődök sora által dí­szessé, vált hivatal kötelez is. Kö­telez Zádor János, Csányi Lász­ló, Karay-Krakker Kálmán mun­kásságának folytatása és egyben mérték, melyhez az uj polgár- mester ténykedését mérni fog­ják. Ruszthy-Rusztek Lajos nehéz időkben, nagy elődök után, a vá­ros osztatlan bizalma révén lett polgármesterünk. Az ország pénzügyi elesettsége gazdasági helyzetünk siralmas volta, ha nem is tiltanak meg minden al­kotó munkát, de megnehezítik, hogy az idők változtáig hatalmas alkotások hirdessék nevét és munkásságát. De téved az, aki nagyság mértékének csakis az alkotások díszes sorát tekinti. Mert nagy lesz ennek a város­nak polgármestere, ha a város létének legkisebb, de legfonLv sabb alkotórésze felé fordul munkássága: a polgárság felé. Minden, amit a polgárságért tesz, amit a mai nehéz viszonyok kö­zött a város lakosságáért, ter- heink és gondjaink csökkenté­séért lesz, naggyá fogják tenni nemcsak a ma élők, hanem az utódok előtt is. Az elmúlt tizenöt év, elmu­lasztott alkalmak és kötelessé­gek sokszor fájdalmas és terhes kárpótlása volt. A megifjult vá­ros friss tagjaiban azonban még a gyors növés tüdő vészre haj­landósága lappang. Konszolidál­ni az elért eredményeket, csök­kenteni a mull terheit, megfon­tolva építeni ott és akkor, ami­kor a polgárság érdeke és te­hetsége megengedi, ez! várjuk a város uj polgármesterétől. A Váci Hírlap közel ötven éve szolgálja a sajtó nagy nyilvá­nosságával a város nagy és a kisemberek kis érdekeit. Korát kevés vidéki, vagy fővárosi la]) múlja felül, nem tudott volna megállni öl évtizeden át, ha nem a polgárság igazára támaszko­dott volna, ha nein a lakosság érdekeit tartja szem előtt. Meg­tehet győződve róla a város tett­erős polgármestere, hogy min­den sorunkkal ott fogunk állni munkája mellett, valahányszor a város érdekében dolgozik. Pár nap múlva elmúlnak a választás izgalmai, elsimulnak az ellentétek és reméljük, a vá­ros tisztikara és minden dolgos polgára munkás kezét odanyujt- ja az uj polgármesternek, hogy együtt haladva munkáljon a vá­ros érdekeiért. Mi olt leszünk. A választás előtt Soha még téma úgy megvi­tatva nem volt, miüt az a kér­dés, hogy ki lesz az új polgár- mester. Három jelölt közül csak kettőről esett szó, de itt aztán mind a kettő erősen bizakodott. Eddig mindig az történt, amit a városháza akart! — mondották a tisztviselők, Krakker Kálmánt is mi választottuk meg, az új rolgármester is a mi sorainkból kerül ki. A másik oldalon biz- tak a városatyák Ígéretében. Tagadhatatlan, hogy a városban Ruszthy Rusztek Lajos jelöltsé­gének óriási volt a népszerű­sége. A városi képviselők azon­ban különféle hatások, hogy ne mondjuk, megdolgozások alatt állottak. Végezetül már nem volt gúny, de úgy emlegették, hogy Ruszteknek is ötven, Tor- nárynak is ötven városatya Ígérte meg szavazatát. Összesen pedig hetvenbárman választhat­nak polgármestert. A városatyák egy része most nagyon kényelmetlenül érezte magát; csak szavazni ne kel­lene, mondotta egyik egész őszintén, akkor szép tisztség lenne a képviselőség. Bizony a színvallás nem volt nagy érdeme a városatyák egy részének, fél­tek jobbra, féltek balra, de az urna előtt már tudták, hogyan kell titkosan szavazni... De még nem tartunk itt. A városháza előtt gyülekezni kez­denek az érdeklődők, a kapu­ban két diszsisakos rendőr áll fel, lassan érkeznek a képvise­lők. Az udvarban három kano­nok csendesen beszélget Pollák főrabbival, a karzat már zsú­folva, a teremben halk beszél­getés, vannak jókedvű képvise­lők és vannak, akik drukkolnak. Hajagos főorvos tréfálkozva, szabadon Petőfi után kérdezi: Rabok leszünk, vagy szabadok? Sokan aziránt érdeklődnek Nagy Sándortól, hogy milyen lesz a János nap — a Dunán?Inczédy- Meiszner János csendesen be­szélget egy társasággal, kihal- latszik a szava: Milyen jó ilyen nyugodtan nézni a választást! A teremben erősen befűtöttek, fent a karzaton izzad és druk­kol a várakozó társaság. Feltű­nik Pethő János tb főszolgabíró, vármegyei tűzrendészeti fel­ügyelő daliás alakja, ő a főis­pán titkára. Kérdik, hogy mi ér­dekli, mire azzal fválaszol, hogy pályázik a szentendrei polgár­mesterségre, két nap múlva őt választják, tanulni jött ide. Hát­térben feltűnik egy szilfid női alak, az alispán felesége jött be és csendesen helyetfoglal a kar­zat alatt. Később látjuk, hogy Karay-Krakker főispán is ellá­togat abba a terembe, ahol még nem rég egyedül neki volt szava, de nem előre siet, hanem hátra és köszönti az alispán feleségét. így kezdődött . . . Még nem futott az óramutató 7-re, mikor az első éljen: dr Hanauer Á. István megyés püs­pöknek szólt, aki Kolossváry Mihály nagyprépost és Oetter György dr püspöki titkár kísé­retében érkezett a közgyűlésre. Pár perccel a megyésfőpásztor megérkezése után, már zsúfolá­sig megtelik a terem. Nem ne­héz megállapítani, hogy úgyszól­ván mindenki itt van. Amikor Erdélyi Lóránt alispán Papp Ernő főjegyzőtől kisérve elfog­lalja az elnöki széket, az egész pódium üres, előtte a megszo­kott asztalnál Gurszky Rezső főjegyző és Kiss János jegyző ül. A régi székek mindegyiké­nek akad gazdája, soha még ilyen nagy érdeklődés közgyű­lés iránt, de választáskor sem voltak még ilyen nagy számban városi képviselők együtt. Csak­hamar megállapítják, hogy 73 városatya és tisztviselő szavaz­hat és itt vannak a teremben mind kivéve özv. báró Orosdy Fiilöpné és a két jelölt hiányzik. Az elnöki emelvényen az al­ispán konstatálja, hogy szabály­szerűen hivták össze a tisztújító széket és a polgármesteri ál­lásra három pályázat érkezett. A törvény értelmében meg kell alakítani akijelölő választmányt, maga részéről meghívja Koloss­váry Mihályt és Szekerka Zol­tánt, a közgyűlés pedig Kokovay Jánost és Váró Károlyt küldi ki, akik a mérnöki szobában tanács­koznak a jelölés sorrendjéről. A közgyűlési teremben senki sem mozdul, halkan beszélget a nagy társaság. Fent a zsúfolt karzaton is feszölt a várakozás. A rekkenő hőségben ember, ember hátán, de nemcsak hogy kitartanak, de külön izgulnak is

Next

/
Oldalképek
Tartalom