Váci Hirlap, 1935 (49. évfolyam, 1-99. szám)
1935-05-12 / 37. szám
ára 20 fillér Mai számunk 8 oldal E 49-ik évfolyam 37. szám Vác, 1935 május 12 VÁCI HÍRLÁP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Helyben egy negyedévre ...................................3 P — f j ÉS LAPTULAJDONOS: J Vác, Széchenyl-utca és Csányl-út sarkán. Telefon 17. Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 50 f ¥¥¥?^«Ä Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, Egyes szám ára.......................................................12 fillér I WJLttvSlIiiv 11 | díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Ruszthy-Rusztek Lajost 41 szavazattal Tornáry János 28 szavazatával szemben Vác város polgármesterévé választották Páratlan lelkesedéssel fogadta a város lakossága a szavazás szive szerint vaíó eredményét A félszázaclos Váci Hírlap uj vezért köszönt az ősi város polgármesteri székében. Mint minden választás után, úgy most is a város lakossága bizalommal és nagy reménységgel tekint az uj polgármester munkássága felé. Bizalommal és reménykedve, mert tőle várja a bajok orvoslását, nagy és lényegbe vágó problémák megoldását, az elért eredmény ek konszol idál ás át. újak kivívását. Ha az uj polgármester idegen volna városunkban, ha nem élt volna benne évek hosszú során közéletünk minden megnyilvánulásában, talán azt ajánlanánk, sze- telenség nélkül, forgassa át a Váci Hírlap elmúlt éveinek köteteit, melyek mint hű fotográfiák mutatják a város és népének örömét és baját. Aligha van probléma, ami ennek az öreg lapnak hasábjain fel ne merült volna. De büszkén hivatkozhatunk arra is, hogy a város közönsége érdekéljen ismertetett bajok és kritikák mellett konkrét orvoslás módjára is rámutattunk. Lap, mely közel ötven esztendeig a város érdekében íródott, talán egy kicsit történelem is elsárgult oldalai, talán egy kicsit tanulság is. Nehéz sorsa van minden uj polgármesternek, nem csak mert uj és nehéz kérdések megoldását várja tőle az egész város, de a fényes elődök sora által díszessé, vált hivatal kötelez is. Kötelez Zádor János, Csányi László, Karay-Krakker Kálmán munkásságának folytatása és egyben mérték, melyhez az uj polgár- mester ténykedését mérni fogják. Ruszthy-Rusztek Lajos nehéz időkben, nagy elődök után, a város osztatlan bizalma révén lett polgármesterünk. Az ország pénzügyi elesettsége gazdasági helyzetünk siralmas volta, ha nem is tiltanak meg minden alkotó munkát, de megnehezítik, hogy az idők változtáig hatalmas alkotások hirdessék nevét és munkásságát. De téved az, aki nagyság mértékének csakis az alkotások díszes sorát tekinti. Mert nagy lesz ennek a városnak polgármestere, ha a város létének legkisebb, de legfonLv sabb alkotórésze felé fordul munkássága: a polgárság felé. Minden, amit a polgárságért tesz, amit a mai nehéz viszonyok között a város lakosságáért, ter- heink és gondjaink csökkentéséért lesz, naggyá fogják tenni nemcsak a ma élők, hanem az utódok előtt is. Az elmúlt tizenöt év, elmulasztott alkalmak és kötelességek sokszor fájdalmas és terhes kárpótlása volt. A megifjult város friss tagjaiban azonban még a gyors növés tüdő vészre hajlandósága lappang. Konszolidálni az elért eredményeket, csökkenteni a mull terheit, megfontolva építeni ott és akkor, amikor a polgárság érdeke és tehetsége megengedi, ez! várjuk a város uj polgármesterétől. A Váci Hírlap közel ötven éve szolgálja a sajtó nagy nyilvánosságával a város nagy és a kisemberek kis érdekeit. Korát kevés vidéki, vagy fővárosi la]) múlja felül, nem tudott volna megállni öl évtizeden át, ha nem a polgárság igazára támaszkodott volna, ha nein a lakosság érdekeit tartja szem előtt. Megtehet győződve róla a város tetterős polgármestere, hogy minden sorunkkal ott fogunk állni munkája mellett, valahányszor a város érdekében dolgozik. Pár nap múlva elmúlnak a választás izgalmai, elsimulnak az ellentétek és reméljük, a város tisztikara és minden dolgos polgára munkás kezét odanyujt- ja az uj polgármesternek, hogy együtt haladva munkáljon a város érdekeiért. Mi olt leszünk. A választás előtt Soha még téma úgy megvitatva nem volt, miüt az a kérdés, hogy ki lesz az új polgár- mester. Három jelölt közül csak kettőről esett szó, de itt aztán mind a kettő erősen bizakodott. Eddig mindig az történt, amit a városháza akart! — mondották a tisztviselők, Krakker Kálmánt is mi választottuk meg, az új rolgármester is a mi sorainkból kerül ki. A másik oldalon biz- tak a városatyák Ígéretében. Tagadhatatlan, hogy a városban Ruszthy Rusztek Lajos jelöltségének óriási volt a népszerűsége. A városi képviselők azonban különféle hatások, hogy ne mondjuk, megdolgozások alatt állottak. Végezetül már nem volt gúny, de úgy emlegették, hogy Ruszteknek is ötven, Tor- nárynak is ötven városatya Ígérte meg szavazatát. Összesen pedig hetvenbárman választhatnak polgármestert. A városatyák egy része most nagyon kényelmetlenül érezte magát; csak szavazni ne kellene, mondotta egyik egész őszintén, akkor szép tisztség lenne a képviselőség. Bizony a színvallás nem volt nagy érdeme a városatyák egy részének, féltek jobbra, féltek balra, de az urna előtt már tudták, hogyan kell titkosan szavazni... De még nem tartunk itt. A városháza előtt gyülekezni kezdenek az érdeklődők, a kapuban két diszsisakos rendőr áll fel, lassan érkeznek a képviselők. Az udvarban három kanonok csendesen beszélget Pollák főrabbival, a karzat már zsúfolva, a teremben halk beszélgetés, vannak jókedvű képviselők és vannak, akik drukkolnak. Hajagos főorvos tréfálkozva, szabadon Petőfi után kérdezi: Rabok leszünk, vagy szabadok? Sokan aziránt érdeklődnek Nagy Sándortól, hogy milyen lesz a János nap — a Dunán?Inczédy- Meiszner János csendesen beszélget egy társasággal, kihal- latszik a szava: Milyen jó ilyen nyugodtan nézni a választást! A teremben erősen befűtöttek, fent a karzaton izzad és drukkol a várakozó társaság. Feltűnik Pethő János tb főszolgabíró, vármegyei tűzrendészeti felügyelő daliás alakja, ő a főispán titkára. Kérdik, hogy mi érdekli, mire azzal fválaszol, hogy pályázik a szentendrei polgármesterségre, két nap múlva őt választják, tanulni jött ide. Háttérben feltűnik egy szilfid női alak, az alispán felesége jött be és csendesen helyetfoglal a karzat alatt. Később látjuk, hogy Karay-Krakker főispán is ellátogat abba a terembe, ahol még nem rég egyedül neki volt szava, de nem előre siet, hanem hátra és köszönti az alispán feleségét. így kezdődött . . . Még nem futott az óramutató 7-re, mikor az első éljen: dr Hanauer Á. István megyés püspöknek szólt, aki Kolossváry Mihály nagyprépost és Oetter György dr püspöki titkár kíséretében érkezett a közgyűlésre. Pár perccel a megyésfőpásztor megérkezése után, már zsúfolásig megtelik a terem. Nem nehéz megállapítani, hogy úgyszólván mindenki itt van. Amikor Erdélyi Lóránt alispán Papp Ernő főjegyzőtől kisérve elfoglalja az elnöki széket, az egész pódium üres, előtte a megszokott asztalnál Gurszky Rezső főjegyző és Kiss János jegyző ül. A régi székek mindegyikének akad gazdája, soha még ilyen nagy érdeklődés közgyűlés iránt, de választáskor sem voltak még ilyen nagy számban városi képviselők együtt. Csakhamar megállapítják, hogy 73 városatya és tisztviselő szavazhat és itt vannak a teremben mind kivéve özv. báró Orosdy Fiilöpné és a két jelölt hiányzik. Az elnöki emelvényen az alispán konstatálja, hogy szabályszerűen hivták össze a tisztújító széket és a polgármesteri állásra három pályázat érkezett. A törvény értelmében meg kell alakítani akijelölő választmányt, maga részéről meghívja Kolossváry Mihályt és Szekerka Zoltánt, a közgyűlés pedig Kokovay Jánost és Váró Károlyt küldi ki, akik a mérnöki szobában tanácskoznak a jelölés sorrendjéről. A közgyűlési teremben senki sem mozdul, halkan beszélget a nagy társaság. Fent a zsúfolt karzaton is feszölt a várakozás. A rekkenő hőségben ember, ember hátán, de nemcsak hogy kitartanak, de külön izgulnak is
