Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)

1934-09-09 / 70. szám

6 VÁCI HÍRLAP Nyilt-tér Köszönefnyilvániiás Szeretett férjem, illetve édesapánk elhunyta alkalmából megnyilatkozott részvétet itt köszönjük meg. Fogadják Quell Rudolf, az ipartestület és az ipartásulat igentisztelt tagjai, valamint az önkéntes tűzoltó testület hálánk ki­fejezését, hogy a végtisztességadáson megjelentek és szeretett halottunkat utolsó útjára is elkísérték. Helmich Ferencné és gyermekei 8 nak nem tesz eleget. A már felvett leletekre úgy intézkedik a rendelet, hogy ha a felek az egyszeres illetéket 15 napon belül befizetik, a fel­emelt illetéket az adóhivatalok törlik. De ha a fizetési megha­gyást már kiadták, úgy a fel­emelt illeték törlése csak az esetben történik meg, ha a fél errevonatkozó kérelmét Írásban előterjeszti. piarisísa áthelyezése A kegyestanilórend kormánya Szűcs Lajos dr piarista tanárt Nagykanizsáról Kecskemétre he­lyezte át. Szűcs dr mulíévben a váci gimnáziumban tanított és emellett a diákság jótékonysági akcióját vezette nagy sikerrel. Ifugliverseny a SCasriá« A váci Jóbarát asztaltársaság szeptember 9-én délelőtt 10 órá­tól a Knria-szálió tekepályáján kugliversenyt rendez, melyre meghívja a jóbarátait, jóakaróit az elnökség. Három értékes dij. Egy szám (3 dobás) 16 fillér. Hitler sszíilö­városáltatn Simbach a/Inn bajor határváros az osztrák Braunau, Hitler szülő­városa mellett. A két várost az Inn választja el és inpozáns mé­retű hid köti össze. Jelentőségét az osztrák zavargások és Mün­chen közelsége növeli. És ezen az exponált helyen egy magyar polgármester áll a város élén. Meglátogattam. Ép­pen telefonált amikor beléptünk. Fiamról, akit meleg barátságába fogadott, megismert és abba­hagyva a telefonálást örömmel, magyarul üdvözölt, mondván: végtelenül örvendek, hogy egy magyar honfitársammal szorít­hatok kezet. A szalonjába vezetett ahol megtudtam, hogy az osztrák-ma­gyar hadseregnél altiszt volt és mint oktató került Braunauba. A kíváncsiság és csodálkozás már nem fért meg bennem és kereken megkérdeztem, hogy miként volt az lehetséges, hogy magyar ember és altiszt ilyen exponált helyen vezető szerep­hez jutthatott? Nevetve felelte: — Uram, ha nem volnék rá ér­demes úgy nem jutottam volna id^e, illetve nem maradhatnék meg. Haza nem mehettem, mert a románok elvették a szükebb hazámat. Hitler mellé álltam, mert mi lehettem volna otthon, talán még irodaszolga sem. Erre azt kérdeztem, hogy a jogi végzettség hiányát nem érzi? Határozottan felelte : — Nem, mert mindenbecsüle* tes gondolkodású embernek van annyi jogi érzéke, hogy a köz­napi kérdésekben nem jön za­varba. Ami pedig a mesterkélt kérdéseket illeti azt még a jo­gászember is a törvénykönyvek­ben nézi meg. Még távozásom után sem tud­tam elrendeződni ezzel a tény­nyel: Hetvenmilliós német nem­zet határvárosában magyar altiszt olyan állást tölt be, amelyre ná­lunk még a méltóságokat is meg­válogatják. Mi teszi ezt lehetővé ? Bármennyire csodálat snak lát­szik, mégis egyszerű : A ráter­mettség ! Odavaló ember! Vájjon mi lenne nálunk ha csak a rátermettség és nem az iskolai bizonyítvány alapján töltenék be az állásokat? Szerény nézetem szerint megoldódnék az iskolák és egyetemek túlzsúfoltságának a kérdése, mert mit érne a dip­loma rátermettség nélkül? Ma sajnos fordítva áll. Ha nincsen diplomád nem vesznek észre még ha éppen úgy megállnád a helyedet mint Simbach polgár mestere. Kovács Kálmán Öss2:e®zurkáiiis! kedvesét, azután pisztont iopott és öngyilkossá Sett Gregus János, 21 éves, veres­egyházai gazdasági cseléd au­gusztus 29-én este szerelmi bá­natában összeszurkálta Gerhát Erzsébet ottani leányt, azután megszökött a községből. Másnap délután a község határában el­lopta az egyik mezőőr pisztolyát és öngyilkossá lett. Gregns azon­nal meghalt, a nő sérülése pedig igen súlyos. A kalapok királya t Gyukits! Világmárka Egyedárusitó : HEKSCH IMRE űri-női diwatáruháza, Csáky-út 1 10764| 1934. tk. sz. Árverési hirdetmény-kivonat Budapesti, Iparbank Rt. végrehajtató- nak dr Gottl Ágoston végrehajtást szenve­dő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási ár­verést 10.000 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a váci kir. járásbiróság területén levő, Alsógöd községben fekvő s az alsógödi 209. sz. betétben 435/1. hrsz. alatt felvett erdő a Beltelekben 392 D-öí ingatlanra 2600 pengő kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1934. évi szeptember hó 28. napjának délutáni 3 óráját tűzi ki és Alsógöd községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a ki­kiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10°|9-át kész­pénzben, vagy az 1881 :LX. t.-c. 42. §-á- ban meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldött­nél letenni, hogy a bánatpénznek'előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881. LX. te. 147, 150, 170 §§. 1608 LX. te. 21 §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megálla­pított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyan­annyi százalékáig kiegészíteni. (1908. XLL te. 25. §.) Vác, 1934 augusztus 13-án. Pártos s. k., jb alelnök Kossuth párt helyisége. Mint a méhkas úgy döngtek benne a jelöltek és a jelölésre várók. Egy-egy hatalmasság körül cso­portok, nyugodtan beszélgettek, szinte mintegy választási tudós magyarázott, kinek volt már ke­rülete, ki már jelölt volt, egy­ben ez a pártkör is megegye­zett a többivel és több volt az ember, mint a fóka, kevesebb volt a mandátum, mint ahányan áhí­toztak rá. Ezért nagy örömmel fogadtak minden olyan küldött séget, amely jelöltet jött kérni, a váci azonban kivétel volt. A mai zsargon ezt körülbelül igy fejezte volna ki: Jelöltet Vácra? olyvé! és mindenki gúnyos mo­sollyal az arcán annyifelé sza­ladt, ahány sarka volt a párt- körnek és nem érdekelte többé a váci kerület. — No Zsiga, itt nem kapunk ám elfogadható jelöltet, akivel Vácra visszatérhetünk, sugtuk Morlinnak és mint Hamupipőke, szerényen meghúzódtunk az ajtó mellett, leülni sem mertünk. Már sajnálni kezdtük, hogy be­jöttünk. Hogy fog Franyó Pista otthon gúnyolódni! Itt ültünk jegyben, gyűrűben, tehát némán és szemlesütve, amikor felpat tan az ajtó és egy robuztus alak lép be rajta. Magasabb volt egy fejjel, arca fekete, mint a ci­gányé, csak a szeme villogott fényes fénnyel. — Vigyétek magatokkal Bara­bás Bélát! — hangzik az egyik sarokból és a megtermett alak felénk fordul, nyújtja a kezét: — Barabás Béla vagyok! Nem néztünk egymásra, de biztos, hogy piros volt az arcunk, zú­gott a fejünk: álom ez és nem valóság? Pár pillanat előtt még nevettek a lehetetlen terven, hogy Vácnak jelöltet kérünk, még a legnévtelenebb jelölt sem volt hajlandó a biztos bukásra vállalkozni és íme a párt leg­nagyobb híressége, Barabás Béla lejönne hozzánk jelöltnek? Jó Barabás Béla azt sem tudta, hol fekszik Vác, de vállalta a jelöltséget, mert. nem volt kerü­lete. Később informálódott és aligha kapott valami biztatást, mert hallottuk, Írták az újságok, hogy Aradon is jelöltséget vál­lalt, (no, gondolták sokan, Arad is olyan, mintaváci mandátum: Sohasem vitte el függetlenségi) de legalább otthon van. Arad volt az ő Mekkája: ott jobban megértett -mindent, ott jobban megértette mindenki. De ne becsüljük le a váci ke­rületet. Adassék tisztesség min­den választójának, Barabás Béla lelkiismeretesen bejárta a váci kerületének mind a 32 községét és Versegen, Aszódon, Ikladon épugy támadtak szavára szava­zók, mint gyümölcstermő, bol­dog Szadán, vagy a homokon, Veresegyházán, Foton és a tót községekben. Akkor már volt a kormánypártnak is jelöltje, a földművelésíigyminiszter állam­titkárja, akit, ha Barabás után ment be a községbe, vagy meg­dobálták, vagy be sem engedték, az ősi hormánypárti kerületben megfordult a hangulat, mindenki Barabásista volt, ezért a kor­mánypárti jelölt is jónak látta, hogy még egy jelöltséget vállal­jon Sátoraljaújhelyen. Nem túl zás, igazság, hogy akkor a leá­nyok, asszonyok imádkoztak, hogy az államtitkár urat válasz­szák meg Zemplénben. M rt ak­kor Barabás Bélának biztos a váci mandátum. Mindezekről Barabás Béla mit sem tudott, otthon volt Aradon, ott kortes­kedett. Aváci mandátumot rábízta Morfin Zsigára és páratlanul lelkes gárdájára, mely napról- napra nőtt. Csináljanak, ha tud­nak valamit, hát tudtak! Azt hiszem, Gergely Mihály ügyvéd ma sem röstelli, hogy páratlanul szép Barabás nótája hangzott Kartaltól Vácig. Az asszonyok, leányok minden községben fe­hér selyem zászlót himeztek, ami akkoriban azt jelentette, hogy az egész falu egyhangú, egy jelöltre szavaz. A választás napján emléke­zem Gajáryra, kinek zsebében már ott volt az egyhangú fel­vidéki mandátum, letelepedett Racsek Jánosnál a csörögi kocs­mában és onnan számolta a bevonuló, véget érni nem akaró hosszú kocsisorokat. Kilenc óra kor ráütött az asztalra és a vá­lasztási szakértői biztonságával szólt: — Barabás Béla óriásian győ­zött ! Most már nem voltunk kiván­csiak a sátoraljaújhelyi válasz­tásra, most már Arad érdekelt mindenkit. És nagy lön a szo­morúság, mikor meghozta a táv­író a hirt, hogy Barabás Béla Aradon is győzött! A váci mandátumot tartja meg! Aradi képviselőséget fogadja el! így változott a beszéd napról- napra és nagyon drukkolt min­denki, hogy Barabás váci ma­radjon. Mindenki beszélt róla, csak Barabás Béla hallgatott mélyen. A mandátumot 30 nap múlva igazolják, ha nem pétiéi- onálják meg, ráér utána is nyi­latkozni. Szudy Elemér a Bethlen-kor- mány sajtófőnöke, ki most itt lakik mehettünk, Gödön, akkor­tájt aradi újságíró volt. Hozzá fordultam, hogy bizonyosságot szerezünk és a Váci Hírlap út­ján érdekességgel szolgáljak a közönségnek, mely teljes bizony­talanságban élt. Szudy intervjut is csinált Barabással, aki akkor használta az országszerte köz­ismer Fráter-dal szövegét a po­litikában : Szakítsátok, ha tudjátok, két­felé a szivemet! De az ügyes politikus Bara­bás sem Szudynak, sem váci. választóinak nem árulta el, me­lyik mandátumot vállalja. Csak négy hét múlva tudtuk meg, hogy az aradit, amelyet meg­szerezni nehezebb volt, mint a vácit. Útána jött fíotlik István a váci huszárezred főhadnagya, aki levetette az uniformist és vácdukai földbirtokos lett. Az ő megválasztása is ment, de igazi lelkesedés csak Barabás Bélá­nak hozta a váci mandátumot. Öreg krónikás

Next

/
Oldalképek
Tartalom