Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)

1934-02-21 / 15. szám

r E 43-ik évfofiyam 15. szánra Vác, S934 február 21 Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként Kétszer: szereién és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre........................ Vidéken egy negyedévre........................ Egyes szám ára ......................................... 3 P — f 3 P 5o f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Gsányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér9 díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Gondolataim az idegenforgalmi bizottságról Elképzelésem és más városok gyakorlata szerint az idegenfor­galmi bizottság a városi képvi­selő testületi tagokból és válasz­tott tagokból állana. Úgy szol­gálna az idegenforgalom ügyét, hogy annak fejlesztésére előter­jesztéseket tenne a képviselő testületnek. Az idegenforgalmi ügyek le­bonyolítására a város legforgal­masabb helyén idegenforgalmi irodát kellene felállítani. Ez vé­gezné a levelezéseket, hirdeté­sek elhelyezését, lakások köz­vetítését, idegenekkel való érint­kezést és fogadásokat. E hivatal vezetőjének, akár külön szerve­zési szabályrendelet alapján mű­ködik, akár nem, arra kell töre­kednie, hogy a város idegenfor­galmát növelje. Az idegenfor­galmi hivatal munkáját a pol­gármester őrzi ellen és ő enge­délyezi mindazokat a kiadásokat, amelyek bármi célból felmerül­nek. Az idegenforgalmi iroda veze­tője a lelke az idegenforgalom intézésének. Rendkívül agilis ember kell, hogy legyen, megfe­lelő érzékkel a különleges szol­gálat követelményei iránt. O in­téz mindent. Kapcsolatokat léte­sit, irányit, hirdet, tervez, elgon­dol és cselekszik. Első konkrét feladata a hirde­tés volna. Mit és hogyan hirdet­ne? Vác kétféle szempontból jöhet tekintetbe, mint nyaraló hely. Mint Duna-fürdő és mint klimatikus hely. Egyelőre tehát a város egyéb szépségeinek hir­detése mellett a Pokol fürdőt és az innenső parton strandfürdő hiányában, a stranduszodát kel­lene az újságokban és idegen­forgalmi lapokban hirdetni. A fenséges Duna-panoráma a pilisi hegyek távlatával, igen szép rek­lámképet nyújtana. Persze a rendelkezésre álló lakásokat és étkezési lehetőségeket is meg kellene említeni. Mint kiváló klimatikus hely Deákvár jönne tekintetbe a hir­detés szempontjából, nagyszerű levegőjével, vízvezetékével, a hegyekre és a magasabb részek­ről a Dunára való szép kilátá­sával. A hirdetésekhez szükséges ké­pek kiválasztására és nagy és kis­alakú képeslapok formájában va­ló előállítására különös gondot kellene fordítani. Szép, nagy­alakú, általános látképekre nagy szükség van. Az idegenforgalmi hivatal ve­zetőjének fel kellene vennie az összeköttetést azokkal a szer vekkel, ameiye azon munkál­kodnak, hogy a Budapesten meg­forduló külföldieket körutazás! jegyekkel az ország szépségei­nek a megismerésére a vidékre tereljék. A kereskedelmi minisz­térium e tekintetben már meg ragadta a kezdeményezést, hogy központilag is irányítsa és a vármegyékre is kiterjessze az idegenforgalmi propagandát. A város is belekapcsolódnék ebbe a mozgalomba. Ez feltételez ter­mészetesen kitűnő propaganda füzeteket, amelyek ügyesen meg­választott képekben felölelik a város szépségeit. A fővárosi és vidéki iskolákat is fel kellene keresni ezekkel a propaganda füzetekkel. Csak a figyelmet kellene felhívni és csak úgy tódulnának ide az is­kolák. Hisz nyáron íúristahajók is közlekednek. A város idegenforgalma érde­kében a repülőpropagandát is igénybe kellene venni. A váci üzemek ügynökeit is el kellene látni propaganda füzetekkel oly kérelemmel, hogy azokat üzlet­feleiknél elhelyezzék. Egyálta­lában úgy a belföldre, mint a külföldre utazó váciakat propa­ganda füzetek ellátásával arra kellene kérni, hogy üssék Vác- nak a dobot Jó szállodák, kávéházak, cuk­rászdák, week-endházak, virá­gos ablakok és utcák, az idege­nekkel való jó bánásmód az ide­genforgalom fellendítésének ha­tásos tényezői. Ezek megterem­téséről fokozatosan gondoskodni kellene. Az idegenforgalmi hivatal ösz- szeköttetésben állana a helyi cserkészcsapatokkal és ezeket is bevonná munkájába. A cser­készek, mint idegenvezetők jól használhatók. Kikérni olyan fér­fiak véleményét és tanácsát, akiknek a dolog iránt érzékük van. Valóban nincsen helyem, hogy továbbra is felsoroljam az ide­genforgalmi bizottság és hivatal teendőit. Ez nem fontos. A fon­tos az, hogy a. munka megkez­dődjék. Az eredmény nem fog elmaradni. Esztergomban 1932- ben 332.312 idegen fordult meg és ezt a szép eredményt nagy­részt az idegenforgalmi hivatal készítette elő. Vác a fővároshoz való közelsége miatt sokkal elő­nyösebb helyzetben van Eszter­gomnál és ezért az idegenügy helyes irányítása mellett a leg­szebb eredményeket várhatjuk. P. F. Gy. Halálozás Deák Istvánná, született Po- harenszky Mária élete 42-ik, há­zassága 17-ik évében hosszas szenvedés után jobblétre szen- derült. Temetése szerdán d. u. 3 órakor lesz az alsóvárosi te­mető halottasházából. IÍJ tsiefoEi A váci Horganyhengermű ed­digi telefonja mellé új telefont kapott és most két telefonszáma van: 5 és a 45. Ez utóbbit a Mária-udvartól kapta, mert a Marx-urádalom felhagyott tele­fonjával. Ifj. Speidí Géza versei Tavaszi zsoltár Mély — sötét ragyogó szem és nincs többé álmom. Lágy ívű vérpiros száj és elhal a kacagásom. Hófehér márványszin váll, forrón tüzel róla a nyár Karcsún lendülő derék ... Imádom a drága két kezét. Himnuszos ének a lépte; lába nyomán kivirul a kő, az én szerelmes szivem vére hullik le mindenütt a lába elébe. Egyszer . . . Egyszer ütni fog az óra: Egyszer nekünk is válni kell. Egyszer elhal ajkunkon a nóta s akkor teli lesz a szemünk könnyel. egyszer utoljára csókollak meg l éged s másnap más városból gondo­lok reád. Akkor nehéz lesz a lelkem a vonat sem bírja cl talán -- s idegen városból emlékező szemmel téged kereslek a felhők hajlatán. Egyszer ütni fog az óra; — egyszer jól esne a zokogás — én elmegyek, — de éjfél harang­szóra mindig visszatér a lelkem hoz­zád. A lelkemben sátrat ütött a gond A lelkemben sátrat ütött a Gond és tépázott szilaj kedvvel... — Szüntelen gyötöri, kérdezte egy­re: »Vájjon mit rejt jövőd fátyol­leple ? Vájjon mit hoz a holnap? Mondd, mondd? Gondolod, hogy örömed lesz benne?;: Dongott rajtam végig csontos, nehéz ökle, szüntelen gyötöri, kérdezett egyre. Már régen elmúlt éjfél és mindig volt új kérdés: »Megdolgoztál már egy falat ke­nyérért ? Imádkoztál-e az Isten kegyel­méért ? Nem fog benned csalódni az élettársad? Tudod-e majd egyszer szolgálni hazádat? Sok keserű kérdés, mind meg­annyi tüske, szégyen-piros árkot léplek a telkembe. Én már fogadkoznék, de nyel­vem elakad, mert legyint a Gond: »A szó csak szó marad!« És újra, csak újra élőiről kezdi, kegyetlen kézzel engem meggyö­törni. A lelkemben sátrat ütött a Gond és korbácsolt szilaj kedvvel .. — Láttál már ? Láttál már parti sziklán hullámot szétporlcdni? Ez az élet! Láttál már apró hangyát gondtalan eltaposni? Ez az élet! Láttál már büszke szálfát kivágva lezuhanni? Ez az élet! Lát!ál már fiút és lányt örökre elbúcsúzni? Ez az élet! Láttál már könnyes anyát egy sírra leborulni? Ez az élet! Láttál már... ? De ne tovább, itt nincs emberi határ. Mindig csak tört remények; Emberek! Ez az élet! Ez az élet... Egyszer a szivünk halkan meg­remeg, — az én ajkam átkot mond, a tiéd imát —

Next

/
Oldalképek
Tartalom