Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)
1934-02-14 / 13. szám
E ára 12 fiiiér 48-ik évfolyam 13. szám Vác, 1934 február 14 VÁCI HÍRLAP Polliikat és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és \ asórnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre.................................3 P — f Vidéken egy negyedévre.................................3 P 5o f Síryes szám ára ................................ 12 fillér nwinnr FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csényi-út sarkán. Telefon i-j. IbK'íirfeK’líTl s - g Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér OfclUUÄUd» * 1 I díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. A váci gyümölcs értékesítése Hogyan hirdetik Vácon, hogy eladó gyümölcs van? — A kofa diktál — Ennek következményei — A váci gyümölcspiacot megkell teremteni — Hegyközségek álljanak össze — Kiket kell felkeresnünk? — Miért nem jön Vácra gyümölcskereskedő ? — A váci gyümölcspiac helye és ideje — Gyümölcstermelők felvilágosítása — Feltétlen tisztesség a gyümölcs- csomagolásban — A gyümölcspiac-iskoia — Váci hegyek gyümölcsfával való befásitásábói izes gyümölcsöt kapunk — Vác gyümölcse a vizi úton Kopaszok még a fák, alszik a virágrügy, de a gondos gazda már permetezi gyümölcsfáit a különféle növény és állati kártevők ellen. Munkája közben gyakran felmerül benne a kérdés : lesz-e termés és ha lesz, akkor mi lesz az ára ? A termelés célja az értékesítés. Az értékesítést ép oly gondosan és küröltekintően keli előkészíteni, mint magát a termelést. Vác fekvésénél és talajánál fogva gyümölcstermelő helynek különösen alkalmas. Azelőtt a gyümölcstermesztés inkább a szőlősgazdák házi szükségletének kielégítésére szolgált és csak a felesleges meny- nyiség került a1 piacra. Az alacsony borárak és a borértéke- sitési nehézségek miatt sok szőlősgazda a kipusztuló tőkék helyébe inkább gyümölcsfát ültetett, mert a fák gondozási költsége kevesebb, a gyümölcs könnyebben és jobb áron értékesíthető. Újabban már néhány gyümölcsös is létesült, ahol szakemberek vezetése mellett folyik a termelés. Az értékesítés azonban még mindig úgy történik, mint apáink és nagyapáink korában. Vácon a gyümölcs értékesítésének egyik módja az, hogy a gazda a leszedett gyümölcsöt hazaviszi városi lakására és a cselédet elküldi a szomszédokhoz és ismerősökhöz a betanult mondókával: „Tiszteltet! a tekintetes úr a tekintetes urat és üzeni, hogy szép, friss cseresznye van eladó. Kilója 50 fillér. Ha keli tessen érte küldeni. Istennek ajánlom, kezét csókolom. Sietek, mert még sok helyre kell beszólnom“. A másik értékesítési mód az ablakba rakott cédulahirdetés. Régi levelek tisztán maradt oldalán verébíejű betűkkel, kisebb- nagyobb helyesírási hibákkal irt cédulácskák figyelmeztetik az ablak előtt elhaladó járó kelőket: Spanyol-meggy kapható. Kilója 30 fillér. A harmadik értékesítési mód a kofa. A gazda kimegy a piacra és szól valamelyik ismerős kofának : — Örzse néni, van egy kis ri- bizlim. Nem venné meg ? — Hogyne kérem. Holnap úgyis a szomszéd hegyen járok, ha ott végeztem, majd átmegyek és megalkuszunk. Örzse néni, ha nem felejti el és csakugyan átmegy, akkor eladásra kerül a gyümölcs, természetesen az általa diktált áron, de ha elfelejti, akkor a kofára hiába várakozó gazdának igen gyakran nyakán marad a termése. A piacon helybeli termelőket csak elvétve látunk. Természetesen az ilyen értékesítési viszonyok mellett a gazda nem kapja meg árújáért a megfelelő árat, nem hat rá serkentőleg a nagyobb kereseti le hetőség, ezért nem gondozza megfelelően fáit és nem fejleszti gyümölcsösét, miáltal önmagát fosztja meg a nagyobb jövedelemtől Ez az egyénenkinti eladás tragikomikuma. A helyes értékesítés első feltétele a gyümölcstermelő gazdák tömörülése a piac megteremtése érdekében. Nincs szükség uj egyesületre, vagy szövetkezetre, mert ez csak újabb anyagi megterhelést jelent és ezért igen sokan távolmaradná nak. Itt vannak a gazdakörök és a hegyközségek, ahol a vezetők tekintélyes és befolyásos emberek. Az összes hegyköz ségek és gazdakörök vezetőinek kell összefogni a váci gyümölcspiac megteremtése érdekében. Ez a vezetőknek nemcsak kötelessége, hanem anyagi érdeke is, hiszen az ő terményeik értékesítéséről is szó van. Az értékesítés megoldása nem könnyű feladat. A célt csak szívós és kitartó munkával lehet elérni. Segítségül szolgálhat azoknak a városoknak tapasztalatai, ahol a gyümölcspiac már meg van szervezve és jó eredménnyel működik pl. Kecskemét, Nagykőrös. Az ottani ve zetők minden bizonnyal készséggel szolgálnának hasznos útbaigazításokkal. Összeköttetésbe kell lépni továbbá a hazai elismert, megbízható és tőkeerős gyümölcskereskedőkkel s gyümölcsfeldolgozó üzemekkel, de fel kell keresni a külföldi, elsősorban a bécsi kereskedőket és gyümölcs- feldolgozó üzemeket is. A kereskedőkkel folytatott tárgyalások a gazdák szempontjából már csak azért is rendkívül fontosok, mert a kereskedők érintkeznek a fogyasztó közönséggel és ők ismerik legjobban annak Ízlését és kívánságait. Ez pedig e termelésre a legfontosabb. Termelni csak azt érdemes és csak azt szabad, amit a közönség keres. Említettük, hogy a piacon helybeli termelőket csak elvétve találunk. Ez az oka annak, hogy Vácot nem látogatják a kereskedők. A kereskedőknek az idő pénz. Ők nem meheinek ki a hegyekbe a gazdákkal egyen- kint tárgyalni, gyümölcsöt szedetni, osztályozni, csomagolni be- fuvarozásról gondoskodni, mert ez rengeteg időt igényel és igen gyakran gyenge eredménnyel jár, de általánosan kialakult szokás szerint ezek a munkák a termelők kötelességeihez tartoznak. Ki kell tehát jelölni a gyümölcspiac helyét és az árusítás idejét. Az árusitás idejének szigorúan a gyümölcs szedési idejét kell követni. Például szolgáljon a kecskeméti piac, ahol éjjel egy órakor kezdődik az árusitás, mert a barack szedési ideje napnyugta körül van. A velünk szomszédos Tahitótfalu- ban az eperpiac délután 5-8 óra közt van. A tótfalusi községi mázsa előtt, vagy a tahi hid főnél a termelők százai előtt ott piroslik kosarakban az illatos eper, de ott vannak a kereskedők is jónéhány teherautóval, hogy a megvásárolt árut nyomban szállíthassák is. A gazdákat fel kell tehát világosítani, hogy az értékesítés egyetlen helyes és hasznos módja a piacon való árusitás. Meg kell mutatni a hírlapok képes mellékleteiben megjelent képeket, hol az alföldi nagy gyümölcs termelő helyeken a városbeli urak és úrnők maguk is ott voltak és árultak a piacon. Meg kell tanítani a termelőt a gyümölcs osztályozására és csomagolására, meri az osztályozott és szépen csomagolt áru lényegesen magasabb áron és biztosabban értékesíthető. Meg kell értetni a gazdákkal, hogy abban a pillanatban, amint áruját a piacra viszi, maga is kereskedővé vállik és a kereskedelmi szokások rá nézve is kötelezők, melynek alapja a feltétlen tisztesség és becsületes ség. Különösen ügyelni kell erre a külföldi kereskedőkkel szemben, az ország jóhirneve érdekében. Szigorúan tilos az áru úgynevezett „díszítése“. Ez alatt azt értjük, hogy az áru csak a kosár vagy láda tetején szép és elsőrendű, mig a kosár feneke felé már csak silány, esetleg teljesen hasznavehetetlen. Ez csalás és igy büntetendő cselekmény. Az ilyen gazdát teíjesen ki kell zárni az árusításból, mert nemcsak magának árt, hanem tönkreteheti az egész piacot, mert elriasztja innen a kereskedőket. Egyik gyümölcstermelő városunk keserves tapasztalatok árán fizette meg a „díszített“ gyümölcsküldeményeket, mert a kereskedők évekig elkerülték piacát, az onnan érkező árut pedig csak alacsonyabb áron vették át. A piac nemcsak eladási helye a gazdának, hanem iskolája is. Ott látja, hogy a szebb árut mennyivel jobban megfizetik, tehát. Ő is arra íog törekedni, hogy hasonlót termeljen és a biztos jövedelem reményében fejlessze gyümölcsösét. Jó magyar szokás szerint ne az államtól, vagy a hatóságoktól várják a kezdeményezést, esetleg parancsot, hanem maguk a gazdák kövessenek el mident, hogy piaca legyen gyümölcsüknek. Ennek a munkának sikere nem maradhat el, hiszen a város kedvező fekvése is fölényt jelent az alföldi városokkal szemben, ahol kizárólag a drágább vasúti szállításra vannak utalva, mig itt a dunai szállítás olcsóbb tarifájával a váci árut még versenyképesebbé teheti. Nem sok idő áll már rendelkezésre, de ha az érdekeltek közül mindenki vállal egy részt az előkészítés munkájából és annak derekasan meg is felel, úgy Vác is rövidesen szívesen látogatott helye lesz a kereskedőknek, csak a jó Isten jó termést is adjon hozzá. —a ü pápa íkororsásásársak évfordu lé ja Nagy katolikus ünnep volt hétfőn világszerte. A katolikus hívők milliói .a templomokba siettek, hogy résztvegyenek az ünnepi hál a adó miséken, melyet XL Pius pápa megkoronáz tatásának érfördulója alkalmából mutattak be. A földkerekség minden pontján, ahol kalolikus él. Székesegyházunkban az ünnepi misét és a Te Deumot a megyés Főpásztor mutatta be. A hívők seregén kívül resztvettek e misén a városi, állami hivatalok vezetői és zászlóaljunk tisztikara. Preszly Elemér a rádióban* A Vármegyei Tisztviselők Országos Szövetsége február 17-én szombaton nagyszabású matinét rendez a belügyminisztérium hires nagytermében. A szövetségnek elnöke Preszly Elemér dr. Pestvármegye főispánja, ki bevezető előadást tart. A ritka ünnepélyre, melyet a rádió is közvetíteni íog és amelyen a kormányzó és felesége is részt- vesznek, Vácról is sokan szándékoznak leutazni.
