Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)

1934-12-09 / 96. szám

VAO! HÍRLAP ‘*gwl*irF”,,:*wng8nH7ini Vissza Ramseshez! Előadás az adózás kérdéséről Tartotta; Nádor Jenő dr OMKE-titkár Különösen a forgalmiadó át­alányokkal kapcsolatban, de több egyenes adónái is gyakori volt a panasz, bogy a forgalom, vagyon, illetve kereset csökkené­sével arányban álló adócsökke­nés nemcsak önként nem követ­kezett be, de sokszor kérésre sem volt elérhető. Adó történelmi feljegyzések szerint Ramses, aki az első föld­reformot vitte keresztül, minden­kinek egyenlő földterületet osz­tott, illetve jelöltetett ki s min­denkitől egyenlő adót követelt. Ennek leutánzását senki sem kí­vánja. De emellett Ramses Í350 évvel Krisztus születése előtt be­vezette azt, hogy akinek pl. a folyóviz partján levő földjéből a viz egy részt elmosott s az il­lető ezt bejelentette, — állítását hivatalosan ellenőrizték s ha en­nek valóságáról meggyőződtek, megfelelő arányban leszállítot­ták az adóját is. Senki sem kívánkozik vissza Ramses korába. De ebből az egyetlen szempontból nyugodtan tekinthetünk vissza, mint köve­tendő példára, arra az intézke­désre, hogy az adózó kérésére hivatalból állapították meg az adóalap csökkenését és minden adóalap-csökkenést nyomon kö­vetett az adócsökkentés is. Ha a közterheket csak az ér­dekelt adózók tartanák maga­saknak, joggal lehetne őket el­fogultsággal vádolni. De Tayler népszövetségi biztos a legutóbbi jelentéseiben több ízben megis­mételte, hogy Magyarország még mindig azok közé az országok közé tartozik, amelyekben a leg­magasabb az összes adóteherből egy-egy lakosra eső átlagos adó­fejadag. Az egyes államok adóíejrda- gának egymással való összeha­sonlítása nem könnyű munka. Egyes államokban ugyanis az állami költségvetésen belül szá­molnak el olyan bevételeket és kiadásokat, amelyeket más álla­mokban esetleg külön szerv ke­zel s amelyekben tehát teljesen azonos természetű kiadások nem szerepelnek a költségvetésben. De vannak egyéb szempontok is. Mindenki ismeri a következő párbeszédet. A tanár a vegytan­órán azt kérdezi a diáktól: »Meg tudnád-e mondani, hogy mi van egy liter tejben?« — Egy liter tejben van — feleli a diák — hat deciliter tej és négy deciliter viz.« Most hát lehet, hogy ez Vácon egy jó vicc. De pl. Buda­keszin ez egy jó tej. Pengőre, átszámítva azonos összegű adófejí d-ig jelenthet sú­lyosabb, vagy kevésbé súlyos terhet aszerint, hogy az illető államban milyenek a kereseti viszonyok. A népszövetségi biztosról min­denki tudja, hogy a pénzügy­tannak és közgazdaságtannak Vácon, főtér közelében 4-szer 1 szobás, 1-szer 2 szo­bás, 2-szer 2 szobás zárt ver- randás lakásokból álló közműves ingatlan részletre is eladó. Jludapcst, Takarékpénztár, Fő-uccn 9. — Telefon 524-33. ezeket az alaptételeit jól ismeri s csak tudatában állapította meg többször is, hogy mily magas a magyar adóteher. Állítását — sajnos — nincs módunkban megcáfolni, bármennyire szeret­nek is. Laky egyetemi tanár, kiváló statisztikusunk éppen a közel­múltban tett nyilatkozatában hangoztatta, hogy a magyar adó- statisztika csak akkor lesz iga­zán jó, ha az egyes foglalkozási ágakra vonatkozóan külön-kü- iön is kimutatja, mily arányban nehezednek e foglalkozási agak­ra a közterhek. Kétségtelen, hogy a trianoni szerződés elsősorban okozója a közterhek és teherbírás közötti aránytalanságnak, de senki sem kényszeríti Magyarországot ar­ra, hogy minden túlterhelést egyedül a mai generáció vállára hárítson. Egész sereg olyan in­tézkedést látunk más kérd lsek­ben, amelyeknek ^gyümölcsét leg­jobb esetben dédunokáink fog­ják élvezni. Akkor viszont igye­keznünk keli oly megoldást ta­lálni, amellyel a mai túlzott ter­hek egy részét is át lehet hárí­tani a későbbi generációkra. Itt van pl. az elszakított területek­ről ideszorult nyugdíjasok teher­tétel többlete s más hasonló ter­hek. A magyar nemzeti jövedelmet legkiválóbb közgazdászaink évi 2.5 milliárd pengőre, sőt egye­sek csak 2.3 milliárdra becsülik. Ezzel szemben a pénzügyminisz­térium hivatalos kimutatása sze­rint az 1932-ben befolyt adóbe­vételek 1.067 millió pengőt tet­tek ki, tehát az évi állami adó- teli er a nemzeti jövedelemnek kb. 40 százaléka, azaz az adózó polgár minden évben öt hóna­pot a kincstárnak dolgozik és csak hét hónapot önmagának. Minthogy azonban az autonó­miák részére fizetendő járulé­kokkal együtt a közterhek a nemzeti jövedelemnek 50o/o-át is kiteszik, végeredményben a fele munkaérték a közé. Az >egyes cikkeket terhelő kincstári haszonrészesedések, d közvetve a többi adók magassá­ga is igen jelentékeny mérték­ben járul hozzá az egyes cikkek árának indokolatlan magasságá­hoz, egyes cikkeknél egyenesen árstratosíéra előidézéséhez. 1924-ben a népszövetség a hi­vatalos magyar pénzügyi kor­mánykörökkel egyetértőén álla­pították meg, hogy az ország nem bir el nagyobb költségvetést 400 millió pengőnél s ennek el­lenére sokkal kedvezőtlenebb viszonyok között feltornászták a budget keretét az imént emli tett­nek két és félszeresére. Imrédy Bélának határozottan vannak ér­demei az elődeitől örökölt költ­ségvetési keret lefaragása terén, de még mii.d g nem juttatott el bennünket a kívánt, alacsonyabb határig. Imrédy pénzügyminisz­ter úr szerint további lefaragás már lehetetlen, viszont Gömbös Gyula miniszterelnök azt han­goztatta, hogy az ország normál­költségvetését 600 miliió körül képzeli el. A kormány két tag­jának kijelentéseit vnhdiogyan összhangba kell hozni. A költségvetési keret lefara­gásának egyik eszköze volna pl. a veszteséggel dolgozó állami üzemeknek megszüntetése, vagy K - V £ TV R {Szombaton (ünnepen) 2, 4, 6 és 8 órakor, Vasáryiap 2, 4, 6 és 8 órakor. 20 f.—1 peügős helyárakkal. Kálmán Imre világhírű operettje; Csárdáskirálynő Fősz.: Hörbiger Pál, Ida Wüst, EGGERTH MÁRTHA — Magyar dalbetétekkel. Híradók Hiradók Kedden és szerdán 4, % 7 és 9 órakor. — 10—50 f-es helyárak. Két sláger: W W CB 90 ff* * i- Varos kocsi 2. A Érdekes, szép cirkuszaim |i| Gárdonyi Géza magyarul beszélő filmje Jssi 1 A Z Ö R tf O 5 világfilm Jors S magánkezekbe való átadása. Ide tartozik a nyugdijterheknekmáf említett, részben a későbbi ge­nerációkra való áthárítása slb. Vannak még alkalmas és ártal­matlan lefaragási eszközök, csak hallgassák még és fogadják meg az Éber Antalok és más hasonló szakemberek tanácsait. Az államforma és a kincstár csak eszközök a polgárság jólé­tének elérésére. A költségvetés egyensúlyát nem a kincstár érde­kében keli biztosítani, hanem azért, hogy az esetleges deficit ne rójjon újabb terheket az adó­zókra. De éppen ebből követke­zik, hogy nem a bevételeket kell a kiadáshoz mérni, hanem — le­hetőleg — a kiadásokat a bevé­telekhez, illetve a teherbíráshoz. Magy a r ország minisz iereinök é- nek helyes és nemes jelszava a nemzeti öncéluság nem jelent egyszersmind kincstári öncélu- ságot is. De a fentebb elmondottakból* függetlenül is régi igazság, hogy rendszerint nem a kis d is sok, hanem a bevétel kevés. Ezért gondoskodjanak az illetékesek arról, hogy nálunk is megvaló­suljon Colbert tanítása, aki azt hirdette s maga is megvalósí­totta, hogy a pénzügyminiszter­nek ne csak arra legyen gondja, hogy a polgárság adót fizessen, hanem arra is, hogy legyen mi­ből fizetnie. Adja Isten annak az időnek mielőbbi bekövetkeztét, amikor a közterhek megfizetése egyetlen egy magyar polgárnak sem okoz különösebb gondot. A tejfeles asszony Is ej fi ti panaszra Idősebb anyóka állított behoz zárik, hogy kipanaszkodja ma­gát. Pénteki hetivásárokon az Emkélői a Révközig ember-em­ber hátán tolong a járdaszélén. Előttük háziasszonyaink töme­ge kóstolja a tejfölt, túrót és a fa­lusi vajat. Szatyrok, kosarak tö­mege a földön a hátikkal keve­rednek és olyan gátat emelnek, hogy aki e fronton levő keres­kedőkhöz be akar jutni, csak nagy kerülővel teheti, mert a tú­rós asszonyok ugyan át nem en­gedik, vagy ha átengedik, olyan jókívánságokkal leszik, hogy át­lói elpirul minden jóérzésű lény. Pénteken is olyan zsúfolt volt ez a sor, hogy több árúsitó nem fért bele, ezért négyet-ötöt a ci­pészek sálra! mögé állították fel. Ami asszonyunk azt panaszolja, hogy erre a helyre vevő nem jött, míg a takarék előtt össze- iökdösték egymást a vevők és letaposták a tyúkszemeket és a járdán senki sem tudott menni, addig a cipészsátrak mögött ve­vő nem volt. Kérdjük, miért nem rendezik már végre ezeket az ál­datlan állapotokat? Pénteken a Fehérektől a városházáig a leg­forgalmasabb utcarész le van zárva, senki sem járhat arra dolga után, mert a tejfelesek megszállva tartják. Ugyanebben az időben a nagytrafik oldalán széles utcai járda és sohasem járt utcai úttest üresen ásitozik és szinte kínálja magát, hogy ott kényelmesen elhelyezzék a pia­ci árusok jónagyrészét. Egyszer már a városháza meghallgathat­ná a közönség és az árúsok együttes kérését: Közös erővel engedjen egy kis kényelmet mindkét félnek és azoknak, akik nem piacra jönnek, de piac miatt az üzletektől elriasztják. A vá­rosházi uraknak egy kis sétát ajánlunk, pénteken, ha tudnak, próbáljanak a városháza — Révköz között áthatolni. Kés.2áii5í8éa aie eiss wáei pásról bridzsversenyre A váci Kaszinó és a VSE te- niszoszlálya által rendezendő el­ső váci páros bridzsverseny ja­nuár 3, 4, 5 és 12-én kerül le­bonyolításra, naponkinti ^9 órai kezdettel, a váci Kaszinó­ban. A nevezéseket a rendező­bizottság fogja összegyűjteni je­lentkezési iveken, melyeket Vác b ridz s t ár s adaiin án ak ta g j ai h oz ifymégét hogy tanulmányaikat mely műsorszámok segítik legjob­ban. Újabb Orion rádiópályá­zatot írunk ki, kb. 1500 pengő értékű díjakkal. Figyelje kö­vetkező hirdetésünket és az Orion rádiókereske­dők kirakatait. Ugyanitt megtekinthetők készü: lékeink nagy váloszféka

Next

/
Oldalképek
Tartalom