Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)

1934-11-21 / 91. szám

12 fISiér E 40-ik évfolyam 91. szám yéc, 1934 november 21 w VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, mecjfeleratk hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ARA: Helyben egy negyedévre ................................3 P — f Vidéken egy negyedévre ................................3 P 50 f Egyes szám ára ...................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉHTI S>E*S© SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Vác íícfíilo­és iskola - város legyen lií<gy miniszteri tanácsos véleménye Vác jövőjéről A Váci Piarista Diákszövetség szerdai rendes budapesti havi összejövetelének keretében Dor- ner Gyula mérnök, ny. földmiv. miniszteri tanácsos tartott elő­adást a Városfejlesztés« kérdé­seiről. Örömmel és készséggel tett eleget — úgymond — a felkérés­nek, mert félévszázad után is mindenkor hálás tisztelettel van az »Alma-Mater« és a város iránt, ahová ma már csak az emléke­zés köti, amelyek azonban ma is szépnek és kedvesnek mutatkoz­nak. A városhoz köti szüleinek koporsója s amikor évenként ott megjelenik, hogy a hálás gyer­meki tiszteletnek kifejezést ad­jon, fel elevenülnek t miéke1, ame­lyek akaratlanul rajzanak fel benne. Mint a budapesti székesfővá­rosi törvényhatóság városfej­lesztő bizottságának elnöke, mé­lyebben foglalkozik a városfej­lesztés kérdéseivel, amely új Ke­letű tudomány ugyan, tényleg azonban régi és csak most igye­keznek intenzivebben valóra vál­tani, amellyel azonban a való­ságban már rc:gen foglalkoznak. A mai nagy városok, — mon­dotta előadása során, — várak­ból épültek és fejlődtek ki. Meg­állapítottak egy piacot és ez lett központja a városi fejlődésnek s mozaikszerűen építették fur­csa rendszertelenséggel a na­gyobb és kisebb házakat,, amely, — építészeti megállapítások sze­rint, — a legszebb. Hihetetlen báj ömlik el a régi építészet min­dent összefűző kedvességében s szeretettel tölti el a fejlődés azo­kat, akik ezzel a kérdéssel mé­lyebben foglalkoznak. Később a mesterséges fejlesztési módszert rendszeres fejlődésbe terelték, amelyre ma erősen szükség is van. A városfejlesztés kérdésében az önállóságra való lörekvés kez­dett kidomborodni, mert mig pl. a főváros 1887-ben 450.000 la­kossal birt, ma már túl van az egy millión is. Ez a fejlődés és az önállóságra való törekvés még szembetűnőbb a főváros budai oldalát illetőleg, hol ugyanebben az időben a l akosság száma alig ötven ezer volt, mig ma már több, mint 240.000. A helyes városfejlesztésnek ma irányt kell szabni, amely ugyan nehéz feladat, mert a so­rozatos intézkedések nagy töme­gét igényli. Párisban az egyes hires kerületi központokat mint­egy 70-80 évvel ezelőtt kezdették meg létesíteni s ma itt az épí­tészül ű vészét remekeit csodál­hatjuk. A városfejlesztés kérdését másrészt csoportokra és részek­re kell osztanj, melynek egyik legfontosabb, de egyben legne­hezebb része is: a közlekedés kérdése, amely a jövő fejlődését van hivatva szolgálni, amelynél figyelemmel kell lenni arra a körülményre is, hogy a jövő fej­lődését előrelátni egyenesen fe­lié'ellen s éppen ezért ezen a té­ren megállás és visszaesés is előfordul, amellyel számolni is kell, mert az amerikai tempó tovább alig lesz fokozható. A városfejlesztés kérdésében a városi lakosság elhelyezkedé­sének a kérdése az a másik sú­lyosabb feladat, amely e fontos kérdés észszerű megoldása tekin­tetében irányadóul szolgál. Meg kell ugyanis állapítani a lakó, a tanuló, a gyár, a vasúti centrur mok elhelyezkedéseit s e téren az uralkodó elv a központi elhe­lyezkedés, mig azután kifelé, a város külsőbb részei felé lassan lecsökkentve következzenek a kisebb épületek. Sokszor felvetődött már gon­dolatában a kérdés, vájjon mit lehetne csinálni az öreg Vácon a fejlesztés terén s melyek vol­nának azok a tempók, amelyek a biztos és sikeres és a már naf- gyon is kívánt fejlődést elősegít­hetnék. Gyárváros Vác nem lehet. Nem pedig azért, mert e tekin­tetben Budapest, közelsége ré­vén, lehengerelné. Ugyanis a gyárak csak odahúzódhatnak, ahol részükre a fejlődés előfel­tételei adva vannak. Vác városának üdülövárossá leendő fejlesztéséről lehet szó. Ezzé különösebb nehézségek nél­kül azért volna fejleszthető, mert ennek a fejlődésnek a legfonto sabb előfeltételei: a csatornázás, a vízvezeték adva van. A fejlődési folyamatot tovább szolgáló legközelebbi főfeladat tehát a fásítási munkálatok mié előbbi megvalósításában kere­sendő. Mint további etap csak ezek a munkálatok követ­kezhetnek. Kellemesen megle­pődve látta a fásítás és a kerté­szeti munkák előjeleit s jólesően állapította meg azok csinos, stil- szerű kiviteleit is. De tovább is lehetne menni a város fejlesztése terén a Dana­pari ki fa rágásánál, am ely et szép­pé és az idegenforgalom szem­pontjából vonzóvá kellene tenni, úgy, hogy a versenyt kiállja. Elragadtatással szemlélte leg­utóbb a a gy templomterei, mely a jelenleg körülövezett szép és stílusos épületekkel gyöngye és ékessége a városnak; éppen ezért nagyon sajnálja és fájlalja a ré­gi öreg fáknak kivágatását, ho­lott a püspöki kert lombsátóra azokkal a legszebb képet nyúj­taná s ezért magát a teret lomb- tengerben szeretné látni. összpontosítását. A rossz elleni küzdelem könnyebb egy város­ban, célravezetőbb is, a felügye­let egyszerűbb és hatásosabb és ennek megvalósítását ugyancsak célul lehetne kitűzni a jövő vá­rosfejlesztés egyléb megvalósí­tandó programjából, mert az alapok lerakása és az útirány helyes megjelölése vezethet csak a célhoz. A városfejlesztés témája oly tágkörű, hogy csak ilyen csipe- geléssel lehet egy rövid előadás keretében e nagyfontosságú kér­déshez hozzászólni s éppen azért Gyiz a váci fogyasztó - közönség — Tudósítás a 3. oldalon — A Hétkápdna sétaterének egyik része szintén szép képet mutat és jó benyomást ked a szemlélőben, de itt is a fásítás hiányzik, melyhez pedig pénz alig szükséges, ennek legfőbb kérdése maga az idő. Ez a gon­dolata onnan ered, hogy a ki­rándulók, akik legutóbb a várost felkeresték, nagyon reklamálják a város fásítását. Az idegenforgalom növelése ma minden városnak legfőbb törekvése, mert az ebbeli forga­lom és ennek természetes követ­kezményei a biztos jövedelem- forrást eredményezik a város és annak ipara, kereskedelme és la­kossága számára. De tudni keli a városfejleszi- tés észszerű irányítása tekinte­tében az alkotás helyes sorrend­jét, mert Vác város gyönyörű fekvése predesztinálttá teszi a hegemóniára a többi városokkal szemben, amellyel kevés város dicsekedhetik még. így pd. meg­állapítja, hogy Esztergom az utóbbi néhány év alatt igen na­gyot fejlődött, holott fekvése te­kintetében messze távol áll Vác város szépségétől. Ez pedig azért van, mert a várost magát a szi­getek elfedik és igy csak a vár­hegy és a bazilika látható s még is a városfejlesztés helyes irá­nyítása és tervszerű munkálataij- nak végrehajtása következtében máris a nyaralók százainak ál­landó résztvételét biztosítják szá­mára. Egy másik szemszögből nézve a városfejlesztés kérdését, Vác vámosa iskolavárossá volna fej­leszthető, mert városi szempont­ból is ez nagy jövőre és nagy eredményekre vezetne; nem is mondható helyesnek az iskolák­nak csak Budapesten történő sajnálja, hogy a város vezetősé­géből senkit sem üdvözölhetett, már pedig boldognak érezte vol­na magát, ha csak beszélgetés keretében is, de szakszerű meg­beszélést folytathatott volna. Na­gyon boldognak érezné tehát magát, ha egy-egy elejtett gon­dolatából csak egy hajszálnyi­nak a megvalósítását láthatná, ezzel célját elértnek tekintené, mert szeretett városunk fejlesz­tésének kérdésével foglalkozni mindnyájunknak legszentebb kötelessége. Szívből és nagy szeretettel kí­vánja Vác város fejlődését és la­kosságának boldogulását! $ Az igen nívós előadást, — me­lyet többször élénk helyeslés ki­sért, — dr Szűcs István ny. h. államtitkár, a diákszövetség el­nöke köszönte meg, melyet a je­lenlévők hosszas meleg tapsa kisért. Az összejövetelen az Alma- Mater-t Bán Márton és Polgár László piarista tanárok képvisel­ték, mig többek között megje­lentek: Gabona Lajos dr és Pe- rémy Gábor dr kúriai bírák, Jakabffy Károly dr és Tápay István dr pénzügyminiszteri ta­nácsosok, Korpás Ferenc főigaz­gató és mások. A táboripüspök látogatása a váci helyőrségben Nagy napja volt vasárnap zászlóaljunknak. Mint előre je­leztük Haász István dr tábori- püspök jött meglátogatni híveit és ebből az alkalomból az egy­házi méltóságot megillető fényes fogadtatásban részesítették. A honvéd szobornál várt reá a zászlóalj parancsnok megbízott

Next

/
Oldalképek
Tartalom