Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)

1934-10-24 / 83. szám

VhCi HÜWLÄP 3 MC U £ T V R No ! Ki a verhetetlen ? Szerdán 4, 6 és 8 órakor, 10—40 filléres, tfigjáfék-est A két Engadin fiú, a Két jó pofa. Fenomenális végig kacagtató vígjáték. Csütörtökön, pénteken 4, 6 és 8 órakor, mindkét napon 10—40 f-es mozin Nagy Kató, £gy nagtf ember barátneje Szombaton, vasárnap W. I. Van Dyke a Tarzan, Tradern Horn rendezőjének legnagyobb filmje: Eszkimó. Az északisark éposza 12 felvonásban. Mala, az eszkimó, ha kérik tőle a felesé­gét odaadja, de ha elrabolják tőle, akkor gyilkol érte. Csodálatos szépségű film az örök jég honából. Híradók Félezer érdeklődő az Uránia második előadásán Az Uránia, mint ismeretes, programmjába vette többek kö­zött az idén a magyar városok megismertetését. Hétfőn Buda pest szépségeit csodáltuk, most pedig 450 főnyi közönség Szé­kesfehérvárt és közvetlen kör­nyékét ismerte meg dr Say Géza festőművész, a Vörösmarty tár­saság h. elnöke előadásában. Közel egy órás előadásában .nem győzött gyönyörködni a közönség a szebbnél szebb fel­vételekben, amelyek hűen tük­rözték az ősi koronázó város szépségét és történelmi hangu­latát. Műemlékek városának ne­vezte az előadó Székesfehér­várt, amely a szobrok, régi épü­letek, templomok mellett bővel­kedik természeti szépségekben is. A város évek óta egyre több helyen létesít parkokat, kerte­ket, amelyek pormentesitik a levegőt és kellemessé teszik az ott tartózkodást. Környékén nagy számmal találhatók tavak, gyógyforrások, erdők, hegyes vidékek. A nagyszerű előadást tapssal jutalmazta meg a kö zönség. Érdekes kulíur- és szó­rakoztató filmek zárták be az Uránia nagysikerű közművelő­dési estjét Női téli kabátok, férfi bőrkabátok, férfi lóden-kabálok és gyer­mek bojkabátokat is bevezettem és igen ol­csó árakon árusitom. Vételkényszer nélkül bármikor megnézhető. Tájékoztató ár: jómi­nőségű divat kabát dúsan szőr mézve már 28'50 pengő. Nagy Mihály Mindenszentekre szép és olcsó koszorúk már 3 pengőtől, kap­hatók és rendelhetők a „Riviera‘ élő- és művirágkereskedés­ben, Vác, Széchenyi-u. 24. sz. (Ev. templom melleti). Új tulajdonos : vitéz Barabás BRENNER VALÉRNÉ Oltár helyett a temetőbe Ferb ért Ferenc nógrádverőcei pénztáros köztiszteletben álló jómódú gazda 16 éves fiatal szép leányának Erzsébetnek, Hénap József, özvegy Hénap Rókuszné ugyancsak odavaló,jómódú gaz­dálkodó egyetlen fiával kötendő esküvőjére készült az egész falu. A vendégsereg meg volt már híva október 21 én, vasárnap délután fél 3-kor tartandó eskü­vőre és az azt követő lakomára. Ügy a menyasszony, mint a vő­legény háznál a lakodalmi est­ebéd már teljes egészében ké­szen állott, sőt már a kosdi fú vószenekar is meg volt fogadva, amikor szombatra virradóra a régebben betegeskedő vőlegényt a lakodalmi előkészületek annyira felizgatták, hogy sziv- gyöngeség következtében meg­halt. A tragikus sorsú vőlegényt az egész falu osztatlan őszinte rész­véte mellett az esküvő napján és órájában temették. Rubovszky István karnagy­kántor saját szerzeményű éneke utáu szem nem maradt szárazon. Az esküvőre meghívott ko­szorúslányok és vőfélyek vet­ték körül a vőlegény ravatalát és a menyasszony-vezető vőfély már csak a vőlegénye kopor­sója után vezethette a fájdalom­tól megtört menyasszonyt. A lakodalomra megfogadott fúvós- zenekar pedig gyászinduíót játszhatott a menet élén. A meghívott vendégek nász­ajándékul koszorút vittek a vő­legény ravatalára, melyet telje­sen elborított a fehér koszorúk özöne. Tragikus látvány volt a vőle­gény még mindég fiatal édes­anyja, aki már régebben vesz­tette el férjét, ki a háborúban szerzett betegsége következté­ben halt meg és most, utolsó gyermekét kisérte ki a temető be. Megható volt az elhunyt vőlegény ravatalánál a zokogó 96 éves nagyapát és 86 éves nagyanyát látni. Az egész falu a tragikus ese­mény hatása alatt áll és mind­két család fájdalmával együtt érez. Mava^t-karamboi Szombaton délután bejött a Mavart pompás gyarmati ko­csija a váci állomásra, ugyan­akkor Hitzigrát Lajos autója keresztezte az útat a Csányi út sarkán. Mindkét jármű erősen fékezett és igy nagyobb baleset nem történt, csak az autóbusz súrolta az autót és benyomta a hűtőjét, valamint elsodorta a lámpáját. Az autó ezután foly­tatta útját. Mi történik a Szövőgyárban? Starnberger igazgató 35 év után elhagyta helyét Az ország legrégibb szövő­kötő gyára, melyre mindig büsz kék voltunk, hogy Vácon léte­sült, ismét beszéltet magáról. A legnagyobb megértéssel néz­tük állandóan azt a munkát, mely annyi sok dolgos kéznek ad kenyeret a váci szövőgyár­ban. Éppen azért, mert féltjük, hogy ez a hatalmas keresetfor rás egyszer bedugul és bezárják kapuit, kényszerít arra, hogy közérdekből, szordinóval foglal kozzunk a szövőgyár esemé­nyeivel A szövőgyár zavarait akkor kezdte figyelni a nagyközönség, midőn Ölsner János műszaki igazgató kivált a hatalmas vál­lalatból. Akkor kezdték suttogni, hogy nagy veszteség érte a szövőgyárat a lefolyt' üzleti év­ben, ami meg is nyilvánult a mérlegben, mely erős vesztesé­get mutatott ki. Akkor hozták műszaki vezetőnek Kovács Ti­bort, akitől rendkívül sokat vár tak, mert külföldi szakképzett ségét remélték kamatoztatni a gyár javára. Három évi munka után kiderült, hogy Kovács Tibor sem az az arkánum, amellyel a beteg gyárat meg lehet gyógyítani. Utána megint külföldről hoztak egy műszaki vezetőt, aki a szakmában arról hires, hogy mindenféle régi gé­pet oly nagyszerűen konstruál meg, hogy azokon modern textil munkák készülhetnek. Itt is dol­gozott egy féléven át szép csendben, mondják, igeu szép eredménnyel és nagy meglepe­tésre nemrég ő is eltávozott. Ma már valahol Hollandiában egy nagyszerű gyár élén hasz­nosítja ritka tudását. Alig, hogy az új műszaki ve zető távozásának hire terjedt, újságolták a városban, hogy Starnberger Rezső kereskedelmi igazgató is elhagyja helyét, ami e hónap elsején meg is történt. Starnberger harmincöt évvel ez­előtt jött a vállalathoz. Minta- szorgalmú tisztviselő volt. Tu­dását észre is vették, igy gyor­san haladt, irodafőnök, cégve­zető, majd igazgató lett. Minden pozíciójában elsőrangú és töké­letes. Kora reggeltől késő estig irányította azt a nagy munkát, melyet a kereskedelmi osztály végez. Szakmájában a legtelje­sebb elismerést vívta ki. És mégis elküldték, harmincöt esz­tendő munkássága után. Nem úgy tünik-e fel, hogy bűnbakot keresnek és a műszaki igazgató után megy a kereskedelmi igaz­gató ? Bárhogyan is gondolkozik a központ, Starnberger Rezső távozása városszerte nagy fel­tűnést keltett. A vállalat puritán, nagy munkásságu igazgatója nem távozik el városunkból, a miénk marad és közéleti mun­kássága, amit mindenki remél, még fokozottabb, ha lehet, még lelkesebb lesz. Mindenki szeme előtt áll, hogy nagy elfoglaltsága mellett milyen hatalmas és te­kintélyes egyesületet létesített, a kereskedők egykor szürke egyesületéből. Ma az egész, napi munka nagyrésze alól fel­szabadulva, hisszük, hogy meg TUNGSRAM TT DUPLASPIRÁLLÁHPA U DEKALUMEN SOROZATBAN fogja még jobban találni terét a közéletben és munkásságával társadalmi és városi téren fogja szolgálni városunk haladását. De mi lesz a szövőgyárral ? Ma már nincs sem műszaki, sem kereskedelmi igazgatója és értesülésünk szerint a budapesti központ egyik fontos állást sem kívánja betölteni, hanem Pestről dirigálják a gyárat. Ez arra vall, hogy itt lassan a gyár leépíté­sének gondolatával kell meg­barátkozni. Jól ismerjük mi a kegyetlen tőkét, amely azt mondja, hogy veszteséges vál­lalatot fenntartani nem hajlandó. Ma konjunktúrája van a textil­gyáraknak, mert külföldi áru nem jöhet be. Vajon az öreg váci szövő-kötőgyár birja-e az iramot ? Mi félve gondolunk arra a percre, midőn 360 munkáscsalád előtt jelentik ki, hogy nincs többé kereset. Mi félve figyel­meztetjük városunk vezetőit, mert itt is, gondoljuk, félre­értetünk, Ötszáz család kenyere forog kockán, ötszáz család legalább kétezer lelket jelent. Ha a szövőgyár bezárna, a leg­többjéről a szegénykonyhán kel­lene gondoskodni. Közbiztonsági viszonyaink egész bizonyosan lerontanának. Sck család el­költözne tőlünk, kereskedelmünk és iparunk nemcsak ezeket ve­sztené el, hanem a gyár által kifizetett munkabéreket is, me­lyekre évtizedek óta halálos biztonsággal számíthattak. Nagy nyomorúságot jelentene a szö­vőgyár kapuinak bezárása és ezt a gyár központi intézői nem is tehetik. Emlékeztetünk arra, hogy amikor ötven évvel ezelőtt ez a vállalat megtelepedett

Next

/
Oldalképek
Tartalom