Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)

1934-09-12 / 71. szám

E Ára 12 fillér 48-ik évfolyam 71. szám Vác, 1934 szeptember 12 VÁCI HÍRLAP Polliikat és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és Tasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: I FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Helyben egy negyedévre........................ ..... . 3 P — f j ÉS LAPTULAJDONOS: j Vác> Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon *7«, Vidéken egy negyedévre.....................................................3 P 5o f j kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tée, ügyes szám ára .................................. 12 fillér [ j dijszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő,, Az Országos Tűzoltó Szövetség arany babérkoszorúval hódolt 60 éves tűzoltótestületünk előtt A kétnapos ünnepen zajlott le a hatvanéves Váci Önkéntes Tűzoltó Testület szép jubileuma. Az egész ország tűzoltóságának figyelme Vác felé fordult eze­ken a napokon és derék testü­letünk méltónak is bizonyult az ünneplésre. Ha küldöttségekkel nem is vehettek részt, de pa­rancsnokaik és tisztjeik által az ország minden jelentősebb tűz­oltósága képviseltette magát. Minden harmadik, negyedik em­ber az utcán tűzoltó volt és az utca hétköznapi képét érdekesre változtatta. Harmonikus szépen, programszerűen folytak le az ünnepségek. Lukács Zoltán dr vármegyei tűzrendészeíi fel­ügyelő és Domokos Andor kis vezérkarukkal hetek, sőt hóna­pok óta fáradhatatlan lelkese­déssel készítették azt elő és valóban minden zavaró incidens nélkül ünnepelhette az ország tűzoltósága a VÖTT-t. A jubileumi ünnepségek két részre oszlottak. Első volt az ország tűzoltói, az Országos Tűzoltó Szövetségnek hódolása | Vác tűzoltóságának 60 éve 1874 április 23-án történt az egyesület megalakulása. Ezen a gyűlésen választották meg az első főparancsnokot, Krenedics Ferencet és a tisztikar tagjait. Az egyesületnek 18 alapitótagja volt, köztük P eitler Antal me­gyéspüspök, a ft. káptalan, a váci takarékpénztár, a váci ka­szinó. Az új egyesületet az egész város lakossága szeretettel ka­rolta fel. Az alapitó és pártoló­tagok az első gyűjtésre 3793 irtot bocsátottak az egyesület rendelkezésére. A városi képvi­selőtestület sem maradt el a tá­mogatásban. A mai városháza telken őrtanyát épitetett, a nap­pali őrség ellátására két városi tűzoltói állást szervezett, meg­vette az úgynevezett Széchényi fecskendőt a legszükségesebb egyébb szerekkel. A lekesedés és áldozatkész­ség megbízható példájaként megemlítem, hogy a megalakult új egyesület működő tűzoltó tagjai a ruházatukat maguk sze­rezték be. Az első kiképzést Szerb Antal budapesti tűzoltóőrparancsnok vezette. Az egykori feljegyzés szerint már 1875 május 6-án a fűzesligetben fecskendő próbát a jubiláló egyesület előtt. Má­sodik a Vármegyei Tűzoltó Szö­vetség által rendezett versenyek szép és értékes dijakért. Közel ezer tűzoltó járt e két napon városunkban, ami idegenforgalmi szempontból is jelentős esemény, mert a derűs és megelégedett arcok az egész országba elviszik városunk jó hirét és ez nekünk bizonyára még kamatozni fog. A jubileumi ünnepségekről a következő tudósításban adunk számot: A vendégelt fogadása A jubiláló egyesület vendég­fogadóbizottságot alakított, mely már pénteken ott tanyázott a vasúti állomáson, hogy az ér­kezőket információkkal ellássa és szállásukra kalauzolja. Szom­baton a fél kilences vonattal értek Vácra a tűzoltó szövetség tagjai, élükön Széchenyi József gróf elnökkel, kiket Krakker Kálmán dr polgármester meleg szavakkal üdvözölt. Mintegy hatvantagú társaság volt ez a legváltozatosabb formaruhákban tartottak, mely alkalommal vá­rosunk több lelkes polgára az összes tűzoltóságot bőkezűieg megvendégelő! Augusztus 22-én tartotta az egyesület az első diszgyakorlatát, mely diszgya- korlaton 35 fővárosi, 18 eszter gomi, 20 dunabogdáni tűzoltó is résztvett. Ugyanezen év őszén már ott találjuk a váci tűzoltókat a sop­roni II. országos szövetségi kongresszuson 10 főből jól kép­zett csapattal. Az egyesület hire nő országos viszonylatban is. A szegedi nagy árvíz idején a város polgármestere 26 tűzoltót küld 8 ladikkal a veszélyeztetett város segítségére. Kcíllay Ödön szegedi kormánybiztos igy ir: „Mint a kormánynak megbízottja, Korponay Ödönnek és váci tűz- oltóknak erélyes, önfeláldozó működésükért, hálás köszöneté met fejezem ki “ Az 1876. évben megszervezik Urlich Géza karnagy vezetésé­vel a tűzoltó-zenekart. Az egyesület már megalaku­lásától kezdve élénken résztvett az országos tűzoltó-szövetség életében. Krenedics Ferenc 1888 április havában betegsége miatt megvált a parancsnoki állásától s helyébe dr Csányi János vá rosi ügyész került. A beteges­kedő Krenedics Ferenc utolsó évében a fegyelem erősen meg­lazult az egyesületben. Ennek a és tűzoltó kitüntetésekkel a mel­lükön. A következő városok tűz­oltóparancsnokai érkeztek : dr Papp Ferenc (Szeged), dr Ron- csik Jenő (Debrecen), dr Erdélyi Ernő (Győr), Hirling Gyula m. kir. kormány főtanácsos (Hatvan), Bojtor István Bihar vármegye tűzrendészeíi felügyelője, dr Kathona Mihály (Kiskunhalas), László István (Szolnok) Szilvásy Kornél (székesfővárosi hivatásos tűzoltó alparancsnok), Bendeffy László (Szombathely), Dévényi Démüsz Lajos (Gyula), Vida Pál (Székesfehérvár), dr Budulyás Gyula (Csillaghegy), dr Fülöp László (Miskolc), Kornay Béla (Budafok), Rosta Géza (Csepel), Kelemen János (Kalocsa), Hor­váth István (Kaposvár), Labiner Gyula (Rákospalota), Jénák Gyula (Újpest) és még számo­sán a közelfekvő városokból és községekből. A* elismerés: arany lbal>érltoszorú A díszes társaság fél tiz óra­kor megtartotta nagyváiasztmá- nyi gyűlését, majd pedig átvo­nult az irgalmasok kis templo­mába, ahol Németh Jenő piarista- tanár mondott misét. Énekelt a Polgári Dalkör Andor Károly vezetése alatt. Pontban tizenkét órakor ismét fegyelemnek megerősítését tűzte ki dr Csányi célul. Kemény kéz­zel nyúlt az egyesület életébe. Az oda nem valókat törölte a tagok közül s katonai fegyelmű tűzoltóságot adott városának. Olyan tűzoltóságot, mely az 1889. évi nagy kaszárnyatűz alkalmával országos elisme­rést nyert és a honvédelmi mi­niszter külön leiratban mondott dr Csányi János főparancsnok­nak köszönetét az önfeláldozó és eredményes tűzoltó-munkáért. Résztvett a VÖ’TT a milleniumi esztendőben az országos szövet ség által rendezett nagy verse­nyen, hol 37 versenyző egyesü­let elől hozta haza József kirá­lyi herceg ajándékozta gyönyö­rű dijat. Dr Csányi János parancsnok­sága alatt ünnepelte meg az egyesület 1899. évben fenállásá- nak 25. esztendejét. Sajnos, az erőskezű dr Csányi János csak egy hónappal élte túl a jubileu­mot. Halála nagy veszteség volt az egyesületre. Utódja Nikitits Sándor kápta­lani ügyész lett. Az ő rövid parancsnoksága idejében pusz­tított 1901 július 7 én a íegy- intézeti tűz, melynél lokody Lajos önkéntes tűzoltó életét vesztette, ő az egyesület tűz­oltói hősihalottja. Vác város em­lékére 200 koronás alapítványt tett. megtelt a városháza fehér köz­gyűlési terme, melynek emelvé­nyét kidiszitették és oldalt fel­állították azokat a számos és értékes dijakat, amelyeket a VÖTT országos versenyeken nyert. Az emelvényen Domokos Andor tűzoltóparancsnok, jobb­ján Marinovics Imre szövetségi alelnökkel, ki most a belügy­minisztert képviselte. Ő mon­dotta az első hódolást az or­szágos tűzoltó szövetség nevé­ben és ő nyújtotta át az elisme­rés gyönyörű jelét: a nemzeti- szinű szalaggal ellátott arany babérkoszorút a jubiláló testü­letnek. Majd Pethő János dr vármegyei tűzrendészeíi fel­ügyelő Erdélyi alispán nevében köszöntötte a testületet és utána Keresztes János szövetségi tit­kár szavalta el Erdélyi győri parancsnoknak a tűzoltóságról irt aktuális költeményét. Most Domokos elnök ter­jesztette elő a tűzoltó szék in­dítványát, hogy Krakker Kál­mán polgármestert diszelnöknek válasszák. A polgármester erre lelkes szavakkal köszöntötte vá­rosa jubiláló tűzoltóságát és ki­jelentette, hogy amidőn vállalja a diszelnökséget, elkötelezi ma­gát tűzoltóságunk hathatós meg­segítésére is. Ezután Melha Endre polgári iskolai igazgató Nikitits SáDdor 1902. évben lemondott a főparancsnoki ál­lásról s helyébe az egyesület akkori pénztárnokát, Millmann Gézát választották meg. Mill­mann két évig volt parancsnok. Jószándékú, a tűzoltóságért ra­jongó, lelkiismeretes, de a fel­jegyzések szerint gyenge em­ber volt. Az ő parancsnoksága alatt szervezeti változás miatt megszűnik a főgaranesaoki ál­lás s az egyesület a mai szer­vezetét veszi fel. 1904 július 24-én nagy ünnepségek között zászlót szentel az egyesület. Ez volt Millmann parancsnoknak utolsó ténykedése. Helyére öt hónap múlva Tauber Ferencet választották parancsnokká. Tauber Ferenc izig-vérig tűz­oltó volt. Képzett tűzoltó, ki tanfolyami előadó és járási tűz­rendészen felügyelő is volt. Az ő parancsnoksága alatt sokat fejlődik tűzoltóságunk felszere­lés, tudás és hírnév tekinteté­ben. 1908-ban résztvesz az egye­sület a szatmári országos tűz­oltó versenyen, hol a taktikai feladat pompás megoldásával első dijat nyer, ezüst babér- koszorút hoz haza. 1914-ben Tauber parancsnok búzgósága révén benzinmotoros fecskendő­höz jut az egyesület, melynek ünnepélyes avatásakor a Pest vármegyei szövetség Vácon tar­totta nagygyűlését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom