Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)
1934-09-09 / 70. szám
VÄiil 348£SUt$» QC ^ és csodásán tartós PALMA OKMA C8PŐTALPPAL küldje gyermekét az iskolába 1 Még ma rendelje meg cipészénél! Tempó! Előre! Négy ország földjét jártam ezen a nyáron s amerre csak megfordultam, mindenütt eleven elemi erővel csapott arcomba a nagy tenniakarás, az uj életalkotás munkájának és törekvésének friss szellője. Népek és nemzetek nagy harca ez a jövőért. Lábuk alatt döbörög a föld és az idő mellében érik a jövő. A nemzetek grandiózus szín játékában mindenki a legjobb szerepet akarja játszani, akár van rá képessége, erkölcsi jogosultsága és történelmi elhivatottsága, akár nincs. Kalandorok nemcsak egyesek, hanem a népek és nemzetek sorában is akadnak. \ szédítő tempó lendülete a nemzetet minden é cünegnyilvállalásában megmozdítja és tettekre sarkalja. Tudatosan, vagy öntudatlanul minden és mindenütt a nagy konkurrenciát szolgálja. Nagyon természetes tehát, hogy ebben a jövőt formáló nagyszerű munkában sz repct kap az oly sok hírnevet és dicsőséget szerzett sport is. Bátran és meggyőződéssel ismételjük, hogy a sport sokszor nagyobb szolgálatot tesz és tehet cgy-egy nemzet igazságának és érvényesülésének, mint a hivatalos diplomácia. A sport ma nem öncél, a sport ma egyik és pedig tekintélyes részese a nagy nemzeti munkának. Aki tehát ma a hitvallók ideális leikével szolgálja a sportot, az ennek a jövőt építő nemzeti munkának lesz bajnoka. Városunkban a YSE dicsekedhetik azzal, hogy felismerve a sport igazi értékét és jelentőségét, ezeknek a magasabbrendű eszméknek és gondolatoknak szolgálatában végzi immáron negyedik évtizede a maga munkáját. Hála az isteni Gondviselésnek, minden időben voltak maecénások, áldozatos lelkek, akik nemes odaadással kiépítették azokat a kereteket, amelyek között a VSE élhetett, küzdhe- tett és nagyra nőhetett. De mindent elődeink nem végezhettek el. Egyesületünk életében egyik korszakalkotó munkának meg- valósitása, a mondhatni éiet-s szükségletet jelentő tribünnek megépítése a mi feladatunk maradt. A tribün gondolata nem uj keletű. Majnem olyan régi, mint maga az egyesület, de éfetrehi- vását eddig a legjobb szándéknál is erősebb viszonyok lehetetlenné tették. Most ismét megfogta egypár nagy akaráséi, bátor sportférfiú lelkét és szentül áll a fogadás, hogy ezúttal valóban győzelemre viszik, tető alá segítik. Ehhez azonban minden sportbarátunk megértésére, szereidére és anyagi erejével arány ban álló áldozatra van szükség. Ne legyen itt közöttünk féltékenység, félreértés és meg nem értés! Vezessen és lelkesítsen mindenkit tettekre az a tudat, hogy magunknak építünk. A tribün a mienk lesz, a tied, az övé és az enyém. Egyaránt fogja szolgálni a sport általános érde- dekeit és az egyéni kényelmet. A legjobb szándéktól vezetve most iéglnjegyeket bocsátunk ki, amelyeknek ára darabonként öt fillér. Ha mindenki csak egyetlen téglát vásárol, ezzel már közelebb jutunk célunkhoz. De akihelyzete erre praedesztinálja, vásároljon 10—100 tégla jegyet. Minden így építő sport barátunk nevét jegyzőkönyvünk, 100 téglát vásárlóét pedig alapítólevelünk örökíti meg. A tribün uj életet jelent egyesületünk számára és uj világot teremt körülöttünk. Jöjjetek, segítsetek bennünket egy-egy téglával, ehhez az uj éleihez, ehhez a szebb jövőhöz! Dr Ruszthy-RuszteJc Lajos---------------------------------------Kereskedőinket és iparosainkat érdekli: hogyan keü bélyegezni A néhány hónappal ezelőtt megindult illetékügyi ellenőrzés és zaklatás számos panaszra adott okot, ezért a Váci Kereskedők Egyesülete is felirt a Kereskedelmi és Iparkamara útján a pénzügyminiszterhez. Most döntött a pénzügyminisztérium ebben az ügyben, amelynek fontosabb pontjait a Kereskedők Egyesülete a következőkben ismerteti : A kiskereskedők és kisiparosok saját céljaikra készült egyszerű feljegyzései, amelyek az üzletmenet teljes áttekintésére alkalmatlanok, nem tekintendők illetékköteles könyveknek. A pénzügyminiszter utasította az illetékes pénzügyi hatóságokat, hogy ilyenekkel az ellenőrzés ne foglalkozzék. A leletezésnek is csupán akkor van helye, ha minden kétséget kizáróan bélyegköteles könyvről van szó. A számlák illetéke ügyében azt a fontos elvet deklarálja a rendelet, hogy a kereskedőnek vagy az í árosnak az a feljegyzése, amelyet a készpénzzel azonnal kiegyenlített kézi vásárlás adatairól a vevő félnek az áruval együtt az üzletből nyomban házhoz küld, nem tekintendők illetékköteles számláknak. A magáncégek üzleti könyveire vonatkozólag a rendelet úgy intézkedik, hogy olyan esetekben, amidőn a lelet felvétele tulajdonképpen helyes volna, a lelet felvétele előtt a pénzügyi hatóságok kötelesek az érdekeltet a hiányzó illeték pótlására felhívni és lelet csak abban az esetben vehető fel, ha az érdekeit ennek a felhivásnek szive úgy diktálja és anyagi Hogyan leit Barabás Béla váci képviselő? A „báiváDydöntő“BarabásBéla meghalt. Aki olyan szépen beszéli talán a magyar néphez, mint maga Kossuth Lajos, aki politikai pályáján oly hihetetlen magasra emelkedett, hogy füg getlenségi képviselő létére a legkonzervatívabb császár- és király jobbján ült, mint maga a Burg vendége, akinek intő szavára összeromboiták a képviselőház belsejét, mert a Házelnök Ház-szabály sértést követett eí... Imádott népétől, a magyar fővárostól elszakítva meg kellett élnie, hogy az oláh kamara tagja lett. Látta, mint deszkázzák be az aradi tizenhárom szobrát és hogyan bordatja szét a bitorló a szobor minden darabkáját. A siguranca vérebei nyomába kullognak, mert magyar volt... Meghalt Barabás Béla, milyen csodás, szép életet futott be! Ennek egy epizódja volt a váci mandátum, de oly ragyogó és fényes, hogy Barabás Béla késő öregségére is boldogan emlékezett arra az időre, mikor váci képviselővé választották. Hálájának jeléül mandátumát örök megőrzésre elküldötte Vác városának. Valószínűleg ott porlad az irattárban, ha Tragor Ignác nem erőszakoskodott és el nem kérte a múzeumnak. 1905-öt irtunk. A nemzet már ismét kilépett a csendes munkaköréből, a magyar virtus megmutathatta mit tud, forrott a magyar vér: képviselőválasztás volt Magyarországon. Az újságoktól le a falusi bakterig mindenki korteskedett. A házakról lelógó zászló mutatta, hogy kire eskü szik a ház ura. Óvatosan emlegették : Csak már vége volna. Cigánynak, bornak volt kelete, a hölgyek szeme is szebben csillogott, ha saját pártállásúval beszélgetett. Minden beszélgetés a jelölt körül forgott. Magyar- ország képviselőket választott. Benne volt az ország a választási izgalmak, kellős közepében. Forrott minden választókerület, csak egyetlen volt csendes, néma: Vác. Minden kerületnek meg volt már a jelöltje, (több is, mint kellene) Vácnak még nincs. Vác felé egy párt sem tekingethetett, mert el volt könyvelve kormánypárti kerületnek, ahol az ellenzékre biztos bukás vár. Még a tizévelőtti Révész-Gajáry választás izgalmai mindenkinek szája izében ült. A kormánypárt nem nézett Vácra sem. Hagy puhuljon- Két hires drága kerületről beszéltek akkortályt. Az egyik Szentendre volt, ahol a kormánypárti jelölt beismerte, hogy 300 ezer koronát költött el a mandátumért. No, a váci mandátum nem került ilyen sokba, de ha csak felébe is került, elég drága man dátum volt. A kormánypárt tehát hagyta kiéhezni Vácot (Ga- járy valahol a Vág völgyében kapta az egyhangú, biztos mandátumot, ellenzéki képviselőjelölt pedig nem akadt akkortályt az egész országban, akinek ötezer koronája lett volna egy biztos mandátumért). De azért többet is költöttek saját váltójukra. Szegény volt az ellenzék, kispénzűek a jelöltjei. Egy, kétezerkorona alkotmányos költséggel már biztos kerületért harcoltak. Vácon 67 év óta nem volt egyhangú választás. Nem engedték azt a kortesek, amelyből volt vagy három tucat akkoriban Vácon. Érdekes fajta volt ez. Három, négy éven át szorgalmasan dolgoztak, túrták a főidet, dolgoztak a gyaluval, vagy az árral, de ahogy jött a képviselőválasztás, a legjobb rendelést sem teljesítették és a földre is csak a gyerek ment, meg az asszony, összeszedni a gyümölcsöt, vagy megkarcolni az áldott búzaföld hátát. Miu denki korteskedett, mindenki keverte a politikát, amiből legalább is az jött ki, hogy a jelölt nézzen farkasszemet a váci kerületben. Úgy szép az élet, ha zajlik, főképpen képviselőválasztások idején. Ezért ha már volt jelölt, biztosan készül nagy küldöttség Budapestre, az ellenpárt adjon jelöltet (az útiköltséget. a pesti kispörköltet majd csak megfizeti a jelölt úr). De Vácon még nem volt egy jelölt sem. A Fleischman volt akkor a világ közepe, leg- alábbisVácon Itt székelt a vezérkar, amelyik Gajáryt mandátumhoz segítette. De csodálatoskép a Fleischmanban mindenről volt szó, csak választásról nem. Mil- tényi Aurél vezette a nagy tarokk-csatákat (egy ultimo öt korona), Haidfeld Lojzi meg- szólaltattaaz öreg Csuka cigányt, a többi urak pedig mintha bele fáradtak volna a régi választásokba, dehogy beszéltek jelöltekről. Aztán talán nem is volt jó, mert itt legalább is többségben volt az ellenzék. Morlin Zsiga dr városi tisztifőügyész volt a látható vezére. Mindenki a népszerű gavallér, a jóbarát Morlin Zsiga felé tekintett, hogy most ő lesz a jelölt. Olyan népszerű volt, hogy csak halkan kellett volna kiejteni, hogy vállalja a jelöltséget és másnap a fél város, Kisvác és az alsóváros bizton Morlin-zászlók erdejében találta volna magát. De ez az okos higgadt ember halkan csak any- nyit mondott: Ki van zárva! Hiába minden kapacitálás, meg nem tántorodott, de összehívta néhány jó barátját lakására, a falak nagyokat nézhettek, mert az értekezlet most nappal volt és a Csuka bandája is hiányzott onnan. Nem igen emlegethetem, hogy kik voltunk ott, mert nagyon kevesen voltunk és már többen nem élnek. Arra emlékszem, hogy ott volt Preszly Elemér a fiatal fiskális, aki akármilyen szerényen is húzódott meg az egyik ablakfülkében, mindenki tudta róla, hogy a marsallbotot tarsolyában viseli. A kis társaság mind függetlenségi volt és bár javarészt szegény emberek, egész komolyan arról tanácskoztak, hogy ki legyen a függetlenségi jelölt. Száz nevet is megforgattak, százegyediket is előszedték, de egyik sem tetszett. Végül is Morlin Zsiga kiadta a jelszót: Holnap lemegyünk Pestre és Kossuthtól kérünk jelöltet. Az Erzsébet-körúton a Royal- ban volt a Függetlenségi- és
