Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)
1934-07-29 / 58. szám
ára 12 fillér 48-ik évfolyam 58. szám Vác, 1934 július 29 W Pollílkal és társadalmi hetilap, megfeienik heteeképi kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: | FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ I SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Helyben egy negyedévre ...................................3 P — fi ÉS LAPTULAJDONOS: J ^c, Széchenyi-utca és Gsányi-út sarkán. Telefon Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 5o f Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, ^trves szám ára.....................................................13 fillér I a A | díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. SSS^Ü£«®3BaHKSSÖ«38&Ka2^S3aíK£5S Vácon senki sem kapott huszonötéves házadómentességet Bemutatjuk, miért nincs Vácon, az uj városrész kivételével, építkezés? Szaklapban olvassuk, hogy a pénzügyminiszter negyvenegy magyar várost értesített arról, hogy az 1929. XXIX. te. alapján rendkívüli ideiglenes házadómentességben részesítette az épülő házakat, illetve tulajdonosaikat. Különös érdekességet ad e szakcikkben az a megjegyzés, hogy a városok nem tudnak a másik városnak adott házadómentesség és egyéb kedvezmény nagyságáról, de különben is minden város annyit ért el a pénzügyminiszternél,ameny- nyit a tárgyalások alapján ki tudott erőszakolni. Amely városnak vezetői polgársága és építőipara érdekében erélyesen felszólaltak, az több kedvezményt kapott, amelyik pedig csak éppen hivatalból képviselte az építőipart és az ahhoz tartozó mintegy hatvan más iparágat, az megelégedhetett azzal a kedvezéssel, amely úgyis jár minden városnak. Erre a különös megjegyzésre kell, hogy érdeklődés fogja el Vác polgárságát, építőmestereit és az összes iparosságot: Vajon milyen rendkívüli házadómentességet kaptak az eddig felépült házak és érdemes e Vácon építkezni, mert hosszú házadómentesség van ? Megdöbbenve' kell nyilvánosságra hozni, hogy a váciak érdekeit nem valami nagy eréllyel képviselhették, mert rögtön szemünkbe ötlik, hogy bár van harmincéves házadómentesség is Vácon, még a huszonötéves házadómentességet sem érte el senki fia és meg kell elégednie a 20, esetleg 15 éves házadómentességgel. Ez nem egyenlő mértékkel való mérés és ha vezetőink jobban vigyáznak, úgy az építkezési kedvet növelhették volna, ha Vácra 25 éves adómentességet szereznek. De nem elég, hogy ezt nem tudták kieszközölni, nincs nyoma annak, hogy tiltakoztak ellene, miszerint egyes utcákat, amelyeket a városi képviselőtestület,, tehát a város polBMa—B———MM— gárságának a delegáltjai házadómentesség megadására érdemesnek tartottak, a pénzügy- miniszter törölt a rendkívüli házadómentesség kedvezménye- zetteinek sorából. Vajon ki épit emeletesházaí a következő területeken: Gróf Csáky Károly-út, Constantin tér, Szentháromság- tér, Budapesti-főút, Széchenyi utca, Rév köznek a Csáky út és a Görög-utca közötti szakasza, Mária Terézia-rakpart ? Csak az emeletes épületeknek jár huszonötévi adómentesség, melyek 1935-ig felépülnek, de miután senki sem épit emeletet, senki sem kap 25 évi házadómen'es- séget. így fest tehát az a mézes madzag, amelyet szánk elől elhúztak, anélkül, hogy megizlel hettük volna! (Nem adta meg a miniszter ezt a házadómentességet a Splényi utcában, Horthy Miklós úton a Splényi-utcáig húzódó szakaszán, Fegyház-ut- cában, Mátyás király-utcában, Görög- utcában,Dombay-utcában, Hajnik Pál-utcában, Eszterházy- utcában, Petróczy-utcában, Felső Duna soron és a Káptalanutcában páratlan számú oldalán építendő házaknak.) De milyen csalódás ; Húszéves házadómentességet sem kapnak nagyon sokan, mert ez csak azoknak jár, akik az alábbi I utcákban villaszerűén építkeztek: Árpád utca, Attila utca, Papnövelde-utca, Burgundia- utea, Kórház utca, Flórián-utca és- Kert utca. Hány villa épült ezekben az utcákban? (Nem kapták meg a húszéves ilyen házadómentességet a következő utcákban építtetők: Pacsirtautca, Fogtövi utca, Krakkó-köz, Hunyadi utca,Ambró-utca,Zichy- utca, Mária utca, Retek-utca, Fűz utca, Diadal-tér, Iskola-utca, Szent Miklós tér, Fürdő-utca, Rózsa utca, Beniczky-utca és Csányi-telep.) Egész meztelenre levetkőztetve ezt a nagy állami kedvezményt, Vác városára úgy fest, hogy hnszonötévi házadómentesség senkinek sem jut, húszévi egy-kettőnek, a többi pedig kap tizenötévi házadómentességet, ami nem rendkívüli, mert azt bármelyik építtetőnek kikötés nélkül biztosit a törvény. Csodálkozhatunk e ezek után, hogy Vácon ma, az építési főszezonban nem épül egyetlen egy ház sem, nem keres az építőmester, nem keres az építéshez kötött más negyven iparág, mert mig más városokban 30 évi adómentességgel is épülhetnek a házak, Vácon a 15 éves házadómentességet tudtuk csak elérni! Egy pillantás Oberammergauba Irta: Dr Ruszthi-Iiueztek Lajos A németeket most a határon ezer márkás kinai fal fogadja. Ezer márkát kell lefizetnie annak, aki külföldre készül. A németek ezzel tönkretették az osztrák idegenforgalmat, amely még a múlt évben is 130 millió schilling bevételt jelentett Ausztriának; de viszont otthon tartja a németeket, akik most hazájukat iparkodnak megismerni. így Németországban meglehetősen nagy az utasforgalom, de mindenütt van idegenforgalom is, ha nem is akkora, mint pár évvel ezelőtt. A márkát más külföldi pénznemmel szemben meglehetősen magasra értékelik és hogy nem kedveznek sebkinek, mutatja a magyar pengő sorsa, amit nagy kérésre 100:57 váltanak be. Szóval a magyar drágán utazhat, még az egykor olcsó Bajorországban is. S igy természetes, hogy azt az óhajtásunkat, hogy Németország legmagasabb hegyét, a 2965 m. magas Zugspietzet fogaskerekűn és drótkötélen elérjük, alaposan megfizettük. De kaptunk is érte olyan emlékeket, amikor az 1000 m. szakadék felett függöttünk, amiket soha el nem fogunk felejteni. Erről a kirándulásról hazatérőben egymásután nyelte el kis autónk a pompás bajor utak kilométereit és még a Zugspietz emlékeivel voltunk elfoglalva, amidőn soff őrünk figyelmeztetett, hogy Oberammergauhoz közeledünk. Egyszerre ott is voltunk. Szép, modern szállodák és pen ziók között hatalmas födött épület előtt találjuk magunkat. Ebben az óriási méretű iokalitás- ban játszódik le a híres passió. Először úgy hallottuk, hogy aznap nem játszanak. Úgy gondoltuk azonban, hogy érdemes lesz mégis legalább a helyet megnézni, ahol a játék lefolyik. Az épület felé közeledve, hirtelen hatalmas kórusnak hangjai ütik meg füleinket; jobbról, balról különös öltözékű, hosszú szakállas alakok tűnnek fel mellettünk. Előző értesülésünk téves volt, az egyik bejárati ajtónál az ajtónálló közli velünk, hogy folyik a játék. Tőle tudom meg azt is, hogy hetenkint négyszer játszanak, az előadások reggel 8 órakor kezdődnek és déli 2 órai ebédszünettel este 6 óráig folytatódnak. Amikor mi odaértünk, délután V2Ö óra volt így jegy váltására nem is gondolhattunk, csak arra kértük a szigorú Cerberuszt, hogy csak egy pillanatnyi betekintést en gedjen nekünk. Először a legridegebben elutasította óhajunkat, mondván, hogy az előadást közbe való bemenettel zavarni nem lehet, különösen most, amikor a Passió legimpozánsabb jelenete, a keresztút és a kálvária köveik ezik. Elmondom neki, hogy mi Magyarországból jöttünk és már haza keil mennünk. Uj előadásra nem várhatunk; mellettünk egy hollandi bizonyítja, hogy ő német, de Hollandiában él és kizárólag azért jött haza, hogy megnézze a világhíres játékot. A jó német sógort végűi is meghatották kérő szavaim és az ilyenkor kijáró jutalom reményében egy órára beengedett bennünket. Hát ez az egy óra amellett a sok szép látni való mellett, amit a bajor föld természeti szépségekben és kultúrában nyújt, egészen rendkívüli élmény volt és ma radt is számunkra, nemcsak né metországi utunkban, hanem egész életünkben Mindenekelőtt a hatalmas méretű nézőtér és színpad fogott meg. A nézőtér fedél alatt van, de maga a színpad szabad. Itt a hátteret és az oldalfalakat maga a Mindenható Úristen nyújtja a csodás természet legszebb díszleteivel. A nézőtéren 5650 ülőhely van, mig a színpad olyan nagy, hogy a 600 főből álló tömegjeienet megrendezésére és elhelyezésére is bőségesen elegendő. Amikor mi bekerültünk, a Passió éppen a jeruzsálemi siránkozó asszonyok jói ismert jelenetéhez érkezett. Ettől kezdve voltunk mi szemlélői a játéknak. Egymásután a legteljesebb történeti hűséggel peregtek ie az események, úgy, ahogy mi azt mindannyian jól ismerjük. Rövidesen feltűnt a kereszthordozó Krisztus megkínzott, meggyötört, szenvedő alakja. Roskadozó léptekkel vonszolja fáradt testét, válián maga után húzva nehéz, igen nagyméretű keresztjét. A tömeg szadista őrjöngéssel követi és szakadatlanul üvölti még mindig a saját Ítéletét is jelentő tragikus szavakat: „Feszitsd meg, feszítsd meg“! Nagyszerű természetességgel megrendezett tömegjelenet, a szemlélő maradék nélkül kapja a 2000 év előtti történéseket, hamisítatlanul, minden epizódjával. És amikor a keresztre feszitett Krisztus végső halálküzdelmeit szenvedi, szem nem marad szárazon. Sokan hangosan zokognak. Úgy érzi mindenki, hogy ami itt végbe megy, az nem színjáték, nem reprodukció, nem utánzás, hanem nagyszerű megismétlése mindannak, ami akkor történt; ez maga az eleven örökké élő múlt. Az az érzésünk, hogy a világtörténelem legnagyobb tragédiája valóban iyy is történt. Mivel érik ezt el ? A kornű jelmezek, ruhák, a történeti hűség
