Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)

1934-06-06 / 43. szám

E Vác, 1934 junius 6 Ára 12 fillér 48-lk évfolyam 43. szám VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megfelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon i«j. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre .................................3 P — f Vidéken egy negyedévre.................................3 P 5o f ÜSirves szám ára .... ............................iá fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: BERCSÉNYI A magyar kereskedő munkával dicséri az ünnepet! — mondotta Starnberger elnök a Kereskedők nagyhatású közgyűlési megnyitójában Tagadhatatlan, hogy szint és életet jelent városunk társadal­mában a Váci Kereskedők Egyesülete. Közérdekekben sok­szor hallatja szavát, praktikus megállapításait lehetetlen el nem fogadni, nem követni. A Keres­kedők Egyesülete ma már tét tekkel tényező Vác közéletében, meiy külön is felfigyel olyan­kor, ha az egy közéleti előke­lőséggel erősiti pozícióját köz­gyűlései idején. Nem egy hatal­masságot szólaltatott már meg és nem egy életképes gondolata szárnyalt ki már a kereskedők gyűléséről az országba, hogy megtermékenyülve hasznára le­gyen ennek a dolgos társada­lomnak. Ez idei közgyűlését vasárnapra hirdette az egyesület Székács Antal felsőházi taggal, az Ipar­kamara kereskedelmi osztályá­nak elnökével, mint ünnepi szó­nokkal. Mint más években, most is gyönyörűen volt diszitve vá­rosi és nemzeti színekkel az elnöki emelvény. A hallgatóság soraiban igen sok a hölgy és a társadalomnak oly tiszteletre­méltó tagja, kik a kereskedelem iránt való tiszteletből jöttek el a közgyűlésre. Ezeknél sokkai kevesebb számmal voltak jelen a kereskedők. Ha saját testüle­tük iránt nem viseltetnek kellő érdeklődéssel, lehet, hogy jövő­ben a város társadalma is ha sonlóképen fog viselkedni. Nem szabad elhagyni azt az egyesü­letet, melynek jótékony hatását egyénileg úton, útfélen érzik. Nem csak testületi szellem ápo lása a váci kereskedők tömörü­lése, hanem példát adó is, mert a váciak megértő együtt műkö­désére a múltban oly sokszor hivatkoztak a kereskedők orszá­gos vezetői. Az országos nevű vendégek kíséretében érkeztek az ipari és kereskedelmi kamara és az OMKE képviselői, kik sohasem maradnak el a váci kereske­dők ünnepnapjáról. Körülöttük ültek társadalmunk közismert tekintélyei, kik előtt Starnberger Rezső általános figyelem között nyitotta meg a közgyűlést és a formaságok elintézése után ma­gas szárnyalású, aktuális meg­nyitót mondott: Starnberger Rezső elnök figyelemmel hallgatott beszédé­nek elején megállapítja, hogy a világválság nyomai még a leve­gőben vannak, de hisz keres­kedelmünk már kezd felocsúdni aléltságából. A gazdasági vál­ságot különféleképpen magya­rázzák. „Vannak, akik az ipari túltermelésben keresik ennek az okait, pedig az életből szá­mos példa rájuk cáfol. így fel­em 1 i t i, hogy hazánkban, ha any- nyi cukrot fogyasztanának fejen- kint, mint más országokban, akkor 70 ezer hold helyett 300 ezer holdon kellene cukorrépát termeszteni, ami 40 ezer mun­kásnak adna kenyérkeresetre alkalmat. A népszövetség kimu­tatása szerint 1929 óta a világ ipar termelése 31 No-kai csök­kent, ha tehát az ipari túlter­melés lenne az oka a világvál­ságnak, nagy enyhülésnek kel­leti volna beállania. Emlegetik, hogy sok gép sok munkáskezet szőrit ki a terme­lésből. A világháború előtt más­félévszázad alatt annyit haladt az emberiség a tanulmányok felhasználásé val, mint eddig soha és ez az idő volt az emberiség íegboidogabb kora A válság igazi oka az volt, hogy a legyőzőitekre ráerősza­kolták az igazságtalan békét, másik ok az aranykészletek aránytalan elosztása, valamint háborús adósságok rendezetlen­sége. Igazi, legfőbb ok azonban a kereskedelem szabadságának hatalmi szóval való megszünte­tése. Megállapítja, hogy a mai kor­mány a rendet és nyugalmat helyreállította, tehát a válságok közül egyet magunk is kiküszö­böltünk. Kormányunk a keres­kedelem szabadságának vissza­állítására törekszik, erre mutat­nak a legutóbb megkötött keres­kedelmi szerződései is. Külke­reskedelmi mérlegünk egyre ja­vulóban és itt hangsúlyozhat­juk, hogy nem csak kivitelünk emelkedik, de javul a vasúti forgalmunk is, ami a gazdasági élet vérkeringésének megindu­lására enged következtetni. Szellemes fordulattal megálla­pítja, hogy ha túl vagyunk is a mélyponton, a kereskedelem előtt mély szakadékok látszanak. Ezeket a veszélyes utakat ered­ményesen úgy járhatjuk meg, ha kart-barbaöltve haladunk. A kereskedelemnek éltető eleme a munka, ennek fokozását várja a közeljövőtől és akkor egész jogosan elmondhatjuk, hogy lesz még ünnep a világon. Öröm volt látni, mily figyelem­mel ajándékozták meg a keres­kedőid fáradhatatlan elnökének előadását. Rendkívül melegen jutalmazták tapsokkal, mikor be­fejezte. Székács Antal előadása Az elnök azzal a megjegyzés­sel adja meg asz ót Székács An­tal felsőházi tagnak, a Kereske­delmi és Iparkamara elnökének, hogy a váciak, előtt is jói ismert felsőházi felszólalásai alapján a közönség élénk érdeklődéssel várja előadását. Székács Antal kijelenti, hogy örömmel jött Vácra., mert azon van, hogy a főváros és a vidéki' kereskede­lem között a kapcsolat minél harmonikusabb legyen. A keres­kedelem állandó küzdelmet foly­tai nemcsak a súlyos gazdasági válsággal, hanem küzd a ’évűitek és azon törekvések ellen, ame­lyek a kereskedelmet legitim hatásköréből kiakarják szorítani. A mai válság idejében is fel­hangzanak a demagóg jelszavak. Egyike ezeknek a jelszavaknak, hogy a kereskedelem improduk­tív, élősdi szerepet tölt be. Ha a kereskedelem ilyen volna, akkor fel se lehetne tételezni, hogy az emberi társadalom sok ezer éven át eltűrte volna in produktiv szerepét. Ezek nin­csenek tudományosan alátá­masztva. Akik meggondolás nél­kül feleslegesnek Ítélik a keres­kedelmet, elfelejtik, mily előnye a fogyasztónak az, ha minden, amit szeme, szája kivan, ami életfenntartásához szükséges, mindig és minden időben a ke­reskedelem utján rendelkezésére áll. Bizonyítéka ennek még, hogy ott v.an éhínség és áru­hiány, ahol a kereskedelmet ki­küszöbölték. Ennek példája Oroszország, ahol a szovjetura­lom a magánkereskedelmet tel­jesen megszüntette. Egy ország lakosságának áru­szükséglete előre nem fejezhető ki meghatározott számokban, igy a termelő vaktában termel, mert nem ismerheti előre a piac szükségletét. Ez óriási koc­kázatot jelent a termelőre nézve és a kereskedelem az, amely ezt a hatalmas kockázatot le­veszi a termelés válláról, mert tevékenysége útján kialakult ke­reslet és kínálat alapján irá­nyítja a termelést. Döntő fontos­ságú ennek alapján a kereske­delem időben és térben való elosztó tevékenysége az árak kialakulása tekintetében is. Az árak kialakulásának emlí­tése elvezet egy másik közszá­jon forgó jelszóhoz és tévhithez, hogy a kereskedelem drágít. Drágaság csak ott mutatkozik, ahol áruhiány lép fel, vagy az árufelhozatal nem egyenletes. A kereskedelem gondoskodik az egyenletes áralákulásról, vagyis a kereslet és a kinálat megfelelő viszonyáról. A kereskedelem drágítását megakadályozza a verseny is. A kereskedelem ol­csó árakra törekszik, mert kü­lönben a versenytársa köti meg az üzletet. Tévhit továbbá az, hogy túl sok a kereskedő, az áru sok kézen megy át s igy lánckereskedelem fejlődik ki. Magyarországon egyáltalán nem sok a kereskedő, mert mig kül­földön a lakosság 12°/0-a él a kereskedelemből, addig nálunk csak mindössze 570-a kereskedő. Lánckereskedelem csak a há­ború alatt létezett, mert akkor mindenki menekült a pénztől és akinek áru volta birtokában, kérhetett magas árakat. Közelebb kell hozni a terme­lőt a fogyasztóhoz, üres jelszó, amelyet egy közgazdász a kö­vetkező megjegyzéssel figurá­zott ki: Ha egy fiatal házaspár azt a sok száz berendezési- és háztartási-tárgyat, amire ottho­nában szüksége van, az első forrásból, a termelőtől akarná beszerezni, akkor még az ezüst- lakodalmukon sem volna teljes berendezésük; a beszerzés pe­dig életük egész munkáját, egész idejét venné igénybe és sokszo­rosába kerülne annak, mint amennyiért egy néhány boltban beszerezhetik. A közüzemeknek csak a há­ború alatt volt látogatottságuk; ma már azok fenntartása nem időszerű, mert szolgálatot nem tesznek a köznek, hanem gyen­gítik a kereskedelmet és az ipart, tönkreteszik az adóala­nyokat. A közüzemek megfeled­keznek a szociális célról, kapi- taiisztikus módon gazdálkodnak, igyekeznek az üzemet minél jö­vedelmezőbbé tenni. Forgalmuk is erősen csökkent az utóbbi esztendőben és ez is bizonyítja azt, hogy a fogyasztókat nem képesek jobban és olcsóbban kiszolgálni. Ilyenek a városi vízművek és a villany városi kezelése. Az irányított gazdálkodás jel­szava ellentéte a kapitalisztikus és az individialisztikus gazdál­kodásnak. Súlyos aggályokat kelt a földművelési miniszter értékesitési politikája; létesíti a kötött gazdálkodásokat, egyes kiválasztott cikkek forgalmát kötötté teszi. Mezőgazdasági termékek árát nem lehet rende­letileg megállapítani, mert ha a búza ára 12 P világviszonylat­ban, akkor azért a kereskede­lem 15 P-t nem fizethet. Az em­beri szervezet a legjobb példa, betegség esetén a szervezetben vérkeringési zavarok állnak be, ekkor láz következik a szerve­

Next

/
Oldalképek
Tartalom