Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)
1934-06-06 / 43. szám
E Vác, 1934 junius 6 Ára 12 fillér 48-lk évfolyam 43. szám VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megfelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon i«j. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre .................................3 P — f Vidéken egy negyedévre.................................3 P 5o f ÜSirves szám ára .... ............................iá fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: BERCSÉNYI A magyar kereskedő munkával dicséri az ünnepet! — mondotta Starnberger elnök a Kereskedők nagyhatású közgyűlési megnyitójában Tagadhatatlan, hogy szint és életet jelent városunk társadalmában a Váci Kereskedők Egyesülete. Közérdekekben sokszor hallatja szavát, praktikus megállapításait lehetetlen el nem fogadni, nem követni. A Kereskedők Egyesülete ma már tét tekkel tényező Vác közéletében, meiy külön is felfigyel olyankor, ha az egy közéleti előkelőséggel erősiti pozícióját közgyűlései idején. Nem egy hatalmasságot szólaltatott már meg és nem egy életképes gondolata szárnyalt ki már a kereskedők gyűléséről az országba, hogy megtermékenyülve hasznára legyen ennek a dolgos társadalomnak. Ez idei közgyűlését vasárnapra hirdette az egyesület Székács Antal felsőházi taggal, az Iparkamara kereskedelmi osztályának elnökével, mint ünnepi szónokkal. Mint más években, most is gyönyörűen volt diszitve városi és nemzeti színekkel az elnöki emelvény. A hallgatóság soraiban igen sok a hölgy és a társadalomnak oly tiszteletreméltó tagja, kik a kereskedelem iránt való tiszteletből jöttek el a közgyűlésre. Ezeknél sokkai kevesebb számmal voltak jelen a kereskedők. Ha saját testületük iránt nem viseltetnek kellő érdeklődéssel, lehet, hogy jövőben a város társadalma is ha sonlóképen fog viselkedni. Nem szabad elhagyni azt az egyesületet, melynek jótékony hatását egyénileg úton, útfélen érzik. Nem csak testületi szellem ápo lása a váci kereskedők tömörülése, hanem példát adó is, mert a váciak megértő együtt működésére a múltban oly sokszor hivatkoztak a kereskedők országos vezetői. Az országos nevű vendégek kíséretében érkeztek az ipari és kereskedelmi kamara és az OMKE képviselői, kik sohasem maradnak el a váci kereskedők ünnepnapjáról. Körülöttük ültek társadalmunk közismert tekintélyei, kik előtt Starnberger Rezső általános figyelem között nyitotta meg a közgyűlést és a formaságok elintézése után magas szárnyalású, aktuális megnyitót mondott: Starnberger Rezső elnök figyelemmel hallgatott beszédének elején megállapítja, hogy a világválság nyomai még a levegőben vannak, de hisz kereskedelmünk már kezd felocsúdni aléltságából. A gazdasági válságot különféleképpen magyarázzák. „Vannak, akik az ipari túltermelésben keresik ennek az okait, pedig az életből számos példa rájuk cáfol. így felem 1 i t i, hogy hazánkban, ha any- nyi cukrot fogyasztanának fejen- kint, mint más országokban, akkor 70 ezer hold helyett 300 ezer holdon kellene cukorrépát termeszteni, ami 40 ezer munkásnak adna kenyérkeresetre alkalmat. A népszövetség kimutatása szerint 1929 óta a világ ipar termelése 31 No-kai csökkent, ha tehát az ipari túltermelés lenne az oka a világválságnak, nagy enyhülésnek kelleti volna beállania. Emlegetik, hogy sok gép sok munkáskezet szőrit ki a termelésből. A világháború előtt másfélévszázad alatt annyit haladt az emberiség a tanulmányok felhasználásé val, mint eddig soha és ez az idő volt az emberiség íegboidogabb kora A válság igazi oka az volt, hogy a legyőzőitekre ráerőszakolták az igazságtalan békét, másik ok az aranykészletek aránytalan elosztása, valamint háborús adósságok rendezetlensége. Igazi, legfőbb ok azonban a kereskedelem szabadságának hatalmi szóval való megszüntetése. Megállapítja, hogy a mai kormány a rendet és nyugalmat helyreállította, tehát a válságok közül egyet magunk is kiküszöböltünk. Kormányunk a kereskedelem szabadságának visszaállítására törekszik, erre mutatnak a legutóbb megkötött kereskedelmi szerződései is. Külkereskedelmi mérlegünk egyre javulóban és itt hangsúlyozhatjuk, hogy nem csak kivitelünk emelkedik, de javul a vasúti forgalmunk is, ami a gazdasági élet vérkeringésének megindulására enged következtetni. Szellemes fordulattal megállapítja, hogy ha túl vagyunk is a mélyponton, a kereskedelem előtt mély szakadékok látszanak. Ezeket a veszélyes utakat eredményesen úgy járhatjuk meg, ha kart-barbaöltve haladunk. A kereskedelemnek éltető eleme a munka, ennek fokozását várja a közeljövőtől és akkor egész jogosan elmondhatjuk, hogy lesz még ünnep a világon. Öröm volt látni, mily figyelemmel ajándékozták meg a kereskedőid fáradhatatlan elnökének előadását. Rendkívül melegen jutalmazták tapsokkal, mikor befejezte. Székács Antal előadása Az elnök azzal a megjegyzéssel adja meg asz ót Székács Antal felsőházi tagnak, a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, hogy a váciak, előtt is jói ismert felsőházi felszólalásai alapján a közönség élénk érdeklődéssel várja előadását. Székács Antal kijelenti, hogy örömmel jött Vácra., mert azon van, hogy a főváros és a vidéki' kereskedelem között a kapcsolat minél harmonikusabb legyen. A kereskedelem állandó küzdelmet folytai nemcsak a súlyos gazdasági válsággal, hanem küzd a ’évűitek és azon törekvések ellen, amelyek a kereskedelmet legitim hatásköréből kiakarják szorítani. A mai válság idejében is felhangzanak a demagóg jelszavak. Egyike ezeknek a jelszavaknak, hogy a kereskedelem improduktív, élősdi szerepet tölt be. Ha a kereskedelem ilyen volna, akkor fel se lehetne tételezni, hogy az emberi társadalom sok ezer éven át eltűrte volna in produktiv szerepét. Ezek nincsenek tudományosan alátámasztva. Akik meggondolás nélkül feleslegesnek Ítélik a kereskedelmet, elfelejtik, mily előnye a fogyasztónak az, ha minden, amit szeme, szája kivan, ami életfenntartásához szükséges, mindig és minden időben a kereskedelem utján rendelkezésére áll. Bizonyítéka ennek még, hogy ott v.an éhínség és áruhiány, ahol a kereskedelmet kiküszöbölték. Ennek példája Oroszország, ahol a szovjeturalom a magánkereskedelmet teljesen megszüntette. Egy ország lakosságának áruszükséglete előre nem fejezhető ki meghatározott számokban, igy a termelő vaktában termel, mert nem ismerheti előre a piac szükségletét. Ez óriási kockázatot jelent a termelőre nézve és a kereskedelem az, amely ezt a hatalmas kockázatot leveszi a termelés válláról, mert tevékenysége útján kialakult kereslet és kínálat alapján irányítja a termelést. Döntő fontosságú ennek alapján a kereskedelem időben és térben való elosztó tevékenysége az árak kialakulása tekintetében is. Az árak kialakulásának említése elvezet egy másik közszájon forgó jelszóhoz és tévhithez, hogy a kereskedelem drágít. Drágaság csak ott mutatkozik, ahol áruhiány lép fel, vagy az árufelhozatal nem egyenletes. A kereskedelem gondoskodik az egyenletes áralákulásról, vagyis a kereslet és a kinálat megfelelő viszonyáról. A kereskedelem drágítását megakadályozza a verseny is. A kereskedelem olcsó árakra törekszik, mert különben a versenytársa köti meg az üzletet. Tévhit továbbá az, hogy túl sok a kereskedő, az áru sok kézen megy át s igy lánckereskedelem fejlődik ki. Magyarországon egyáltalán nem sok a kereskedő, mert mig külföldön a lakosság 12°/0-a él a kereskedelemből, addig nálunk csak mindössze 570-a kereskedő. Lánckereskedelem csak a háború alatt létezett, mert akkor mindenki menekült a pénztől és akinek áru volta birtokában, kérhetett magas árakat. Közelebb kell hozni a termelőt a fogyasztóhoz, üres jelszó, amelyet egy közgazdász a következő megjegyzéssel figurázott ki: Ha egy fiatal házaspár azt a sok száz berendezési- és háztartási-tárgyat, amire otthonában szüksége van, az első forrásból, a termelőtől akarná beszerezni, akkor még az ezüst- lakodalmukon sem volna teljes berendezésük; a beszerzés pedig életük egész munkáját, egész idejét venné igénybe és sokszorosába kerülne annak, mint amennyiért egy néhány boltban beszerezhetik. A közüzemeknek csak a háború alatt volt látogatottságuk; ma már azok fenntartása nem időszerű, mert szolgálatot nem tesznek a köznek, hanem gyengítik a kereskedelmet és az ipart, tönkreteszik az adóalanyokat. A közüzemek megfeledkeznek a szociális célról, kapi- taiisztikus módon gazdálkodnak, igyekeznek az üzemet minél jövedelmezőbbé tenni. Forgalmuk is erősen csökkent az utóbbi esztendőben és ez is bizonyítja azt, hogy a fogyasztókat nem képesek jobban és olcsóbban kiszolgálni. Ilyenek a városi vízművek és a villany városi kezelése. Az irányított gazdálkodás jelszava ellentéte a kapitalisztikus és az individialisztikus gazdálkodásnak. Súlyos aggályokat kelt a földművelési miniszter értékesitési politikája; létesíti a kötött gazdálkodásokat, egyes kiválasztott cikkek forgalmát kötötté teszi. Mezőgazdasági termékek árát nem lehet rendeletileg megállapítani, mert ha a búza ára 12 P világviszonylatban, akkor azért a kereskedelem 15 P-t nem fizethet. Az emberi szervezet a legjobb példa, betegség esetén a szervezetben vérkeringési zavarok állnak be, ekkor láz következik a szerve
