Váci Hirlap, 1934 (48. évfolyam, 1-100. szám)

1934-05-20 / 39. szám

y'AGI HIRL&P é Fejfájást megszüntetik /$fjp ffA \ és meghűlésnél A gyors javulást eredményeznek az Aspirin tabletták BAYER kereszttel Gyógyszertárban kapható ■BK' 'Mllil'im ..................................... ' w Ünnepi műsorra! zárt az Uránia TJétfőn, ebben az idényben a nincadik előadás után, be- a kapuit az Urínia. Nemso- kb. 250-en voltak jelen, : azonban, akik a nagy me- dacára elmentek, felejthetet­len benyomások emlékével tá­voztak. Szenlgyörgyi Gusztáv igazgató köszöntő szavai után Ispanoi iís Sándor szakfelügyelő igazgató lépett a hallgatóság elé, a ki a finn-magyar rokonság buzgó ápolója s aki régi Ígéretét váltotta be. Tartott már előadási Vácon, de képek nélkül. Akkor megígérte, hogy eljön még egy­szer, ha képei lesznek, most ezekkel jött el. Gyönyörű filmet hozott az ezer-tó országáról, amelyben nem is ezer, hanem 38 ezer tó van. Meleg tapssal jutalmazták az ismert előadót. Utána Pcinajoth Fejér Gyula dr. rendőrfőtanácsos számolt be a revízió állásáról, rövid történeti visszapillantást adott s végül azt a reménységet öntötte hallgatói szivébe, hogy a magyar feltáma­dás nem maradhat el. Lelkesen élet küzdelmei közben, szerzett sebek után családi tűzhelyében, felesége oldala, mellett. Ameny- nyire emberi Éra alakja, any- nyira nemes, annyira finom. Az athéni jelenetben Éva a közélet büszke asszonyaként, mint Miltiadesz felesége jelenik meg. Fáj neki férje távolléíe, de büszkesége erősebb, mint szerelme, büszkén vallja, hogy férje úgy tett, mint kell férfiú­nak. Félti urát a nagyravágyás- tól, nem habozik kijelenteni, hogy ha Miltiadesz megcsalhatná a szent hazát, megátkozná őt. Szembeszáll a néphangulattal, mely férjét árulónak tartja, de mikor azt a koholt hirt hallja, hogy férje, mint elien, a kapuk előtt sereggel áll, keserűen je­lenti ki, hogy fájt neki a nép- itélet, de még jobban fáj, hogy férje igazolta azt. Félti ura becsületét, fia jó nevét, nem tud örülni ura jöttének, kérdőre vonja, miért jött hadsereg élén s mikor Miltiadesz bajnoktársait elbocsájtja, boldogan kiált fel: nincs boldogabb nő, mint ő. Mesteri vonás, mikor a kis Kimon, Miltiadesz fia, kijelenti, ő jól tudta, amit atyja tesz, az jól van téve, édesanyja pirulva kéri fiát, ne szégyenitse meg, ezt a hitvesnek jobban kellett volna tudni. Néhány szóval igazán klasz- szikus jellemzés! Éva hamar bűnhődik büszke­sége és kétkedéséért. S Madách itt pompásan örökíti meg a női kedély hirtelen hangulatváltozá­sát. megtapsolták a második előadót is, aki hónapokon keresztül szá­molt be hétről-hétre nagy lelki­ismeretességgel a váci közönség­nek a revízió eseményeiről. Ko- kovay János prelátus-kanonok, az iskolánkivüli népművelési bi­zottság társelnöke idényzáró be­szédében megállapiíotta, hogy nem elég a külső propaganda. A revízió ügyét mindnyájunknak magunknak is szolgálnunk kell azzal, hogy teremtsünk olyan légkört, hogy minden elszakított magyar testvérünk kívánva kí­vánkozzék hozzánk. Tiszta lég­kört erkölcsös, szebb, jobb életet teremtsünk, alakítsuk fejlesszük, nemesítsük érzelmeinket. Az Uránia is hozzá kívánt járulni a világosság terjesztéséhez s itt nagyszerű szemléltetéssel mula­tott példát az előadó. Utasítá­sára sötétség lett a teremben, majd kivett zsebéből gyertyát, meggvujtolta azt a sötétségben s hozzátette, hogy imeez a munka: a világosság terjesztése folyt itt, ebben az idényben is. Minden szavát meg kellene örökíteni e szép beszédnek, a mely azzal végződött, hogy felhívta a fi­gyelmet arra, miszerint legna­gyobb fegyverünk az imádság, éljünk vele buzgón és liigyjünk. Felhívására a hallgatóság fel­állt, elmondta a nemzeti hiszek­egyet. Hatalmas taps hangzott fel a záróbeszéd nyomában, majd még négy hangos érdekes oktató filmet mutattak be és ez­zel az idei Uránia-szezon lezá- ródott. A VÁC! HÍRLAP mai száma 8 oldal. Ára 20 fillér. Legközelebbi számunk május 27-én fog meg­jelenni. Éva halija, hogy urát most, hogy seregét elbocsátotta, ismét árulónak mondja a tömeg, ő tesz szemrehányást, miért osz­latta fel a hadsereget, miért nem gyujtá fel a bűnbarlangot, bátran védi urát a tömeggel szemben, mely csak láncot ér­demel. az a nő joga, — hirdeti —- védje urát, még ha bűnös is. A római jelenetben Madách az általános tobzódás közben Évával mondatja el azt a szo­morú igazságot, hogy legédesebb percünkbe is vegyül egy cseppje a mond,hatatlan fájdalomnak s kétségtelen, hogy ezt a nő még jobban érzi, mint a férfi. Éva még az általános romlott­ság közepette is nemes, mind között a legnemesebb, messze múltba szállva, fél álomban lel­kének nagy és nemes hivatásá­ról mereng s midőn Ádám kér­dezi, miért van itt, hol a halál az örömet kiölte, Éva nemes ön­tudattal mondja: helyem ott van a férfi oldalán. A konstantinápolyi jelenet­ben Évát a zárda fala s eskü- vése elzárja attól, hogy Ádámot meghallgathassa s Madách tanul­ságul arra tanit bennünket, mely a költemény alapeszméjéül te­kinthető, hogy a fér fi ne tekintse a nőt állati vágyának eszközéül, se oltárra ne helyezze, mig ter­méketlen csókja hervad el, ha­nem tekintse és becsülje nőül, nőhivatása megjelölt körében. Madách a nyolcadik színben Müller Borbálának, Keppler ne­jének alakjában hűtlen feleségét örökítette meg. l.EGiCSS ÚT a hüs és virágos KU£TU11-1>J1£0 ^-iélet Szombaton 5, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. 20—70 f. A FEJEDELEM NÁGY SZERELME. Willy Fritsch, Hörbiger Pál, Ida Wüst, Trude Marlen. HÍRADÓ Hétfőn 3, 5, 7, 9, kedden 5, 7 és 9 órakor. 2 világattrakció. 20-70 fill.-ig. IDEGENLÉGIÓ ÖRDÖGE (DEZERTÖR) Loretta Joung, Viktor Jory. C1GÁMYKIRÁLY Jose Mojica, Rozita Moreno. Esküvő Lőívcnsfein Erzsébet és Kil­ter József jegyző 21-én i/U óra­kor tartják esküvőjüket a Szé­kesegyházban. (Minden külön értesítés nélkül.) Anyák napját rendeztek Dunakeszin A dunakeszi-alagi polgári is­kola »Anyák napja« ünnepélyt rendezett a Kulturházban. Stei­ner Artúrul tanárnő beszéde után élőkép következett, mely­nek szavaló szereplője Pécskai M. és Szuppán M. növendékek voltak. Az élőkép színes angyal­serege szemnek-szivnek egya­ránt kellemes benyomást kellett. Ezután Gesztesi S. szavalt ked­vesen. »Egyetlen védő« c. szín­darab főszereplői Chmelich J. Mester T. s a többiek jól játszot­ták szerepüket. Majd énekeket adott elő az ifjúsági énekkar, Baríoss Piroska tanárnő veze­tése mellett, szép sikerrel. Az »Anyák napja« c. jelenet sok, kedves szereplői közül ki keli emelni Richnavszky M., Morva Kétségtelen, hogy az egész műben itt a legellenszenvesebb a nő, mert megcsalja férjét, csak mint szegényről, betegről beszél róla s egyidejűleg pén­zért ostromolja, szemére veti alacsony származását. Keppler keserűen jegyzi meg: Kétséges rang-e hát szeííern, tudás, Hol van nemesség más eztn kívül? A meg nem értett férfi fáj­dalmával kesergi: Oh nö, ha te megbírnál érteni, Ha volna lelked oly rokon velem, Minőnek első csókodnál hívém . . . nem keresnéd a boldogságot Körömön kívül. Felveti, hogy elválna nejétől, ha fájna is, de az egyház szava követeli, hogy együtt tűrjenek, mig a sir felold. De még itt is talál lovagias érzése enyhítő szavakat, még itt is védi a nőt, mert a jó sajátja, Míg bűne a koré, mely szülte öt. Van-e nagyobb fájdalom, mint csalódni a szeretett nőben s le­het-e ezt a mélységes, nagy fáj­dalmat nemesebb megadással, finomabb lemondással elviselni, mint ahogy a tanulmányozásba elmélyedő Keppler. Madách vi­selte fájdalmát. Madách fájdalma nemes lélek nagy fájdalma. A forradalmi jelenetben egy leheletfinomságú, subtilis női alakot ismerünk meg a marquise személyében, ki emelt fővel és nemes halálraszántsággal hir­deti, hogy elhagyott oltárnak is Z., Kollonitsch J., Szép K., Petá- noviís M és Lovistyék J. Száraz J. nagy átérzéssel szavalt. Na­gyon hatásos volt »Mindnyá­junk édesanyja« c. apoteozis elő­adása. A szereplők könnyekig meghatotlák a közönséget. Utol­só szám volt Baky A., és Gergő H. tanulók pompás tánca, me­lyet megismételteitek. —a— lehet mártírja s magasztos ke­gyelettel megóvni a romot s e hi­vatás nőt legjobban megillet mint üdvözölni a felkelt hatal­mat. A tizenegyedik színben meg­találjuk— akárcsak Faustban — az ékszerjelenetet. De mily nagy, igazán Madáchi a külömbség. Mert mig Faustnak az éksze­rek segítségével sikerül a sze­gény Margitot megrontani, addig itt Évát élő hite megóvja a bu­kástól, csokrot tűz a szent kép­hez, mire a Lucifer adta éksze­rek leperegnek válláról, karjá­ról s Éva tiszta marad. Ezen sziliben Madách a mo­dern életet tárja elénk jó és rossz tulajdonságaival s erre a korra is a nő nyomja rá bélye­gét, mert e földre csak mosolya hoz gyönyört, ha nap súg ár gya­nánt csillog egy arcra. A falanszteri jelenetben Éva nemes lélekkel védi gyermekét, védi az anyaság jogát s bátran kérdezi, van-e erő, melye szent kapcsot elszakítani birja. A tizenegyedik színben, hóval és jéggel borított hegyes, tájta- lan vidéken Ádám nem akarja látni az eszkimó nejét, nem akarja a nőt, az eszményt a megtestesült költészetet torz alakban látni, tisztán akarja az ideált megőrizni. S eljutunk ime az utolsó szín­hez. Véget ér az álom. Ádám fel­ébred, ébredése rettentő. Sokat láttot, sokat tanult. Kiábrándult sok mindenből. Végső menedé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom