Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-05-28 / 41. szám
Ära 12 fillér 47-ik évfolyam 41. szám Vác, 1933 május 23 VÁCI HÍRLAP Polliikat és társadalmi hetilap, megjelenik heíenkérd. kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ...................................3 P — f Vidéken egy negyedévre ...................................3 P 5o f Egyes szám ára.....................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉNYI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Gsányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Harc az oicsóbb vasúti jegyért A Máv. július elsejétől a főváros környékére olcsóbb jegyet ád Vác kimarad A máv. nem nézi tétlenül tovább az üres vonatokat, a kereskedelmi miniszter rendeletére rendezi a viteldijakat úgy a teher, mint a személydijszabás terén. Hivatalosan közük, hogy julius elsejétől uj vasúti tarifa lép életbe és a máv a főváros környékén 30 kilométeres körzeten beiül leszállítja a menetdijakat. Ha egy kissé előrelátók vagyunk, ezt a hivatalos közlést mindenkinek, ki városa jövőjét, önmaga megélhetését félti, nagy megdöbbenéssel kell fogadni. Budapest közelsége árt és használ környékén levő városoknak és községeknek, de ne engedjük, hogy ez a károsodás kimélyüljön és halott város legyen Vácból! Nekünk, mint a háború előtti időkben, fogyasztó családokat, nyugdíjasokat, tényleges máv és államszolgá- latban állókat kell telepíteni. Békében legalább három ezer család volt, ki Budapestből Vácon élt. Ma? Ma minden kapun lakáskiadást hirdetnek: ijesztően megfogyott Vác lakossága. Mert a békebeli negyven filléres füzet jegyből eljutottunk a három- pengő huszas retúrjegyig, mely néhány hét előtt még öt negyven volt! Nem tudtunk, vagy nem is akartunk a tiz év alatt egyre emelkedő vasulijegy árdrágítása ellen tenni: ne kutassuk, de most, az utolsó percekben fel kell rázni a közönyt és kiáltjuk mindenki fülébe: Ha a vasúti jegy csak 30 kilométeren beiül lesz olcsóbb, úgy Vác és vele mindazok a városok, melyek a fővárostól 30—50 kilométerre fekszenek, el- sorvadnak,tönkremennek. Szeretnénk látni egy nagyösz- szefogást, megértést és egy célra való törekvést. A kritikát egyelőre hagyjuk, ha majd az eredményeket látjuk. Most sürgős, hogy tegyünk és bűnös könnyelmű nemtörődömséggel ne játszuk el Vác jövőjét. A legagilisabb kereskedők egyesületének kellene az élen járni. Nem igaz, hogy a drága Madách és Irta: Kornis Gyula Száz évvel ezelőtt a nógrád- megyei Sztregováról egy gondosan nevelt, kissé koraérett, sokat olvasó, ritkán játszó, inkább magában révedező fiút hoz évenkint édesanyja a váci piaristákhoz, grammatikai osztályokból való vizsgálatokra. Már 1837-ben a pesti piarista gimnáziumba kerül a mélázó ifjú, humanitás-osztályokra s aztán az egyetemre. Ez a fiatal Madách szinte gyermekkorától fogva filozofál, elvi állást próbál elfoglalni a világ mivoltával s az emberi élet értékével szemben. Magányban, otthon a természet ölén él: az ilyen falun visszavonultan élő ember bizonyos tá volságban áll a nagy élettől, ezért szélesebb perspektívában tud gondolkodni, az élet és történelem nagy átfogó vonásai érdeklik, mert nem húzzák le a nagyvárosi társas élet apró rész létéi, gyorsan tovarobogó impressziói és kicsinységei. Az elvek, az egyetemes eszmék iránt a magányban élő embernek nagyobb az érzéke és fogékonysága. Madách már korán kezd Írni lírai költeményeket, drámákat, *) A Váci Piarista Diákszövetség 1933 május 21 én tartott közgyűlését követő lakomán a Madách-serleggei elmondott beszéd. elbeszéléseket; ezeknek hősei az akkori romantikától elütőleg mindig eszmék megtestülései. Mindegyikben tragikai eszmemag rejtőzik, amelynek élményháttere a költő saját élete Maga törékeny szervezetével kétségkívül pesszimista alaphajlamú s ezt a veleszületett hajlamot a sors csapásai erősen fokozzák. Hisz csak huszonhat éves, amikor 1849-beu végig kell néznie nemzete tragédiáját, két testvérének pusztulását; börtönben sínylődik, miközben családi élete összeomlik. Költészetét élete érteti meg: versei a maga életé nek könnyes konfessziói. Ilyen nagy, a maga életéből merített filozófiai vallomása Az ember tragédiája is, amelybe szellemét kiöntve, az nemsokára ellobban. Az ember tragédiája klasz- szikus mű. Mit jelent ez ? Azt, hogy minden kor és nép fia szá mára örökbecsű,tanulságos, időtálló alkotás. Mindenkinek min dig mond valamit időtől és tértői függetlenül. Van még váci diákkoromból egy Madách-kiadá- som, amelybe más és más színű ceruzával húztam meg azokat a gondolatokat, amelyek lelki fejlődésem különböző fokán érdekeltek. Más eszméket jelöltem meg benne ifjú koromban, másokat a férfikor küszöbén ; és ismét más gondolatok ragadnak meg és sugalmaznak ma sok vasútjegy őket szolgálja. Ha kétezer családdal kevesebb lakik Vácon, annak a kereskedő látja kárát. Hozzá kellene csatlakozni a mélyen hallgató háztulajdonosok egyesületének. Ha most nem, mikor látja-, hogy fogy a város lakossága, értéktelenedik a ház? Bele kell kapcsolódni az ipartestül ebiek, hogy iparosaink érdekében hangosan kiáltson. ITa mindannyian egyetértünk és csak egy célra törünk: olcsóbb vasútjegyei a tarifa redukció ban, akkor nagyobb keretet adhatunk jogos követelésünknek és bevonhatjuk először a közeli vidéket, Vácon túl eső népes községeket, továbbmenve a hatvani, szolnoki, ceglédi, szabadkai vonalon fekvő városokat és községeket. Előre is biztosítjuk, hogy szívesen csatlakoznak a mozgalomhoz, mert létérdekük nekik is, csak legyen látható feje, legyen, a ki megindítja. Nem maradhatnak el ettől az érdekelt országgyűlési képviselők s ők adhatják legfelsőbb fokon a legfőbb argumentumokat, melyek előtt meg kel! hajolni. Csak tegyünk, mert rövid egy hónap alatt Vác és sok város, község jövője, fejlődése dől el! tapasztalatom után. A különböző színű ceruzák grafitszemcséi mintegy szimbolizálják szellemi fejlődésem geológiai rétegeit. Ma, itt a Madách-serleggei kezemben, hálásan s mint váci diák büszkén emlékezve meg a „vesztett illúziók költőjéről,“ azt veszem szemügyre, vájjon mi különösen időszerű Az ember tragédiájában? milyen eszméket húzhatunk éppen ma alá kíilö nős hangsúllyal a nagy műből? Mi ennek a mostani nagy világválságban mindnyájunkat megragadó tanulsága ? A világháború s az azóta lefolyt másfél évtized sajátsze- rűen aktualizálta Az ember tragédiájának alapmennyiségét, a nagy értékproblémát: Vájjon mi az emberi életnek és történetnek értelme és célja ? a kis katekizmus első kérdésével szólva : mi végre vagyunk a földön? Madách egy félszázaddal előbb halt meg, semmint kitört a háborúk háborúja. De az ő mély történetfilozófiája az emberiség e nagy tragédiája előtt is már úgy jellemzi az emberi sorsot, mintha már átélte volna ezt a nagy szomorújátékot. A világháború élénk színekkel illusztrálta Madách történeti dinamikáját: két ősi erő küzd az emberiség életében: Isten és Lucifer, a jó és a Rossz, Ormuzd és Arimán — s az ember a kettő keveréke. A világRcécsa Lássló költeményeit felohassa m váciekreak A Reménység 811 sz. szent József cserkészcsapata junius 12-én, hétfőn este a Kulturház- ban műsoros estélyt tart, melyre a rendezőségnek sikerült megnyerni az országos liirű papköltői: Mécs Lászlót, a ki személyes megjelenésével és verseinek elszavalásával olyan jelentőséget ád ennek az estnek, mely túlnő városunk keretein. Rajta kívül közreműködnek még az Egyetemi Énekkarok szóló-kvartettje, Vaszyné—Kovács Ilonka operaénekesnő, Vaszy Viktor karnagy, zeneakadémiai tanár és Bisztriczky Tibor hegedűművész. Hisszük, hogy a nemes cél érdekében kifejtett elsőrendű művészetüket minél nagyobb közönség tapsai fogják honorálni. 30 százalékkal olcsóbb az építkezés Esztergomban Múlt vasárnapon az esztergomi építőiparosok (kőművesek, ácsok, cserép- és palafedők) gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy — tekintettel a mai súlyos viszonyokra a kereseti százalékot jelentősen 25— 30o/o-kal leszállítják. Eszerint a segédek fizetése is ilyen arányban csökkent. háború megmutatta egyrészt az ember nsgyságát és technikai erejét, önfeláldozó odaadását és hősiességét, de másfelől gyengeségét és semmiségét, szenvedélyét és gonosz indulatát is. Tombolt az emberiségben a dia- bolikum : mintha az egész világ a kérlelhetetlen pusztításban, a tagadásban lelte volna örömét. A világháború és a békeparancsok a mi Trianonunkkal a Gonosznak az emberi társadalomban való hatalmát jóval nagyobbnak mutatta, mint hittük. Sokszor szorítja össze manapság lelkünket a kérdés: képes e az emberiség a maga erejéből az erkölcsi eszményeket megközelíteni ? természeténél fogva nem inkább a rosszra bajlik-e? vájjon a kultúra, amelyre oly büszkék vagyunk, a maga önző és hazug diplomáciájával, bombavető repülőgépeivel és hadi gáztechnikájával nem a vad hatalmi ösztönnek csak rafináltabb s annál kegyetlenebb eszköze-e? a kultúra formái nem a legal- sóbbrendű állati ösztönerőknek pusztán külső átalakulásai ? amit kultúrának nevezünk, nem merő kulturkomédia-e? Madách a XIX. század közepéig lefolyt emberi történet világánál vizsgálja ezeket a pesz- szimi8ta kérdéseket s az emberi tragédia forrását az ész egyoldalú erejében találja meg. Az
