Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-02-15 / 13. szám

Ara 12 fillér 47-ik évfolyam 13. szám Vác, 1933 február 15 VAC I HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megfeieník hetenként kétszer: szerdán és yasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ I SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Helyben egy negyedévre ..................................3 P — f I gg LAPTULAJDONOS: I Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Vidéken egy negyedévre...................................3 P 5o f , -1 " I Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, Egyes szám ára .................................................12 fillér | ».1. J díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. ■HBBBnBmm A váci közönség és a pontosság A farsang legaktuálisabb kér­dése ez, amely annyira ragadós betegségévé vált a társadalom­nak, hogy ezt kiirtani évek óta már szinte lehetetten! A pon­tosság' A pontos megjelenés! T ársadaimi egyesületein k mindegyike lázas izgalommal hónapokkal a farsang előtt tár­gyalja már: mit adjunk közön­ségünknek? Felbuzdulva egyik­másik egyesület sikerén, belát­ták, hogy műsor, legyen az ka­baré, műsoros est, vagy egész estét betöltő operett, feltétlenül kell. Ha másért nem, laSáifazéri, mert más is csinálja s mert si­kere van vele. Mert ez a közön­ség egy olyan nagyobb rétegét is elhozza, amely talán a bálba nem jönne el, de az előtte levő attrakcióra kiváncsi. Ha pedig ez igy van - mert igy van!, úgy már ez maga garantálja az anyagi sikert. Hiszen egy bállal annyi kiadás van, hogy bizony a bál egymaga a mai gazdasági viszonyok között semmikép sem garantál.. . semmit. Kell tehát a bevezetés. De a gyakorta! azt bizonyítja, hogy ez a bevezetés kell másért is: hangú! aí esi Hálá­sért! Egy jól sikerült előadás vidám hangulatával nyitják meg a bált is s ez esetben nem hall­hatjuk a műsor nélküli bál más­napján: jól sikerült, jól mulat­tunk, de eleinte oly nehezen melegedett be a közönség! A vi­dám műsor szolgáltatja a be- melegitőt. Mi történik tehát a »nagy es­te« előtt? Jönnek a komünikék! A rendezőség hasábszámra Írja, a szerkesztőség hasábszámra »húzza meg< ezeket a komüni- kéket. (Ez komoly, de szüksé­ges, mert ha a komünikék csor­bítatlanul megjelennének, a Vá­ci Hírlapból Farsangi Harsona lenne.) A komünikék egyhangú­lag felhívják a figyelmet a pon­tos kezdésre. »Kéri a rendező­ség... slb.« Otthon mosolyogva olvassák a jó öreg' humort, a pontos megjelenést s már szól a jó családanya férjeurának: Fiacskám! — holnap okvetlen érdeklődd meg a fiuknál, hogy tulajdonképen hány órakor kez­dik, mert én nem ülök másfél órát türelmetlen várakozásban! Én pontos akarok lenni, de kez­désre! Évek hosszú sora óta igy is van! Ha a meghívó nyolc órát jelez, úgy a benfentesek már előre tudják, hiszen a rendező­ség is igy határoz, hogy fél ki­lencre tervezik a kezdést. Da csak tervezik, mert a benfente­sek hada igen nagy ám és ha lé! kilenc a titkos jelszó, úgy háromnegyedre pontosan ott vannak igen sokadmagukKal, most jön a ruhatár, a rémes tolongással s a nyolc órából negyed tiz lesz, amire megkez­dődik a... nyitány. A jó múlt- korában egy o pere t le 1 ő ad ás r a Pestről jött ki valaki. A nyolcra hirdetett előadásra elindult a hét lizes vonathoz, mert ez pon­tosan érkezik nyolcra. Lekéste! Ha már felöltözött, úgy gondol­ta, kijön táncolni. Megvacsorá­zott az étteremben és felült a nyolc huszonötösre. Fél liz után érkezett Vácra s amire a belé­pőjegyet megváltotta, éppen ak­kor fejezték be a... nyitányt. A Váci Hírlap főszerkesztőjé­nek már direkt kellemetlen, hogy minden komünikébe kény­telen a húzások után még tol­dani is; érthető céllal (és saj­nos, minden eredmény nélkül!) a kezdés időpontja uLán meg­szokta jelölni, rendszerint záró­jelben, hogy: ha ugyan a váci közönség másként nem hatá­roz«, vagy: nem keli ezt ko­molyan venni«; én ezl Írnám, ha neki lennék: ;nekem mond­ja?« És ez még csak nem is go­rombaság, mert minden pénzt rá, hogy a műsor olvasójának a kezdés időpontjának megpillan­tása uián ez az első gondolata: Nekem mondja ? Tehát? Gyorsan vonjuk le a konklúziót: a váci közönség di- rektmán rászokatatta önmagát, a rendezőségeket, a rendezősé­gek pedig a közönséget (hogy ki kezdte, nem tudom), hogy a kezdés időpontját komolyan venni nem szabad. És állapítsuk meg nyersen: amit a műsor megígér, a nagy rendezőséget, a kitűnő műsort, a hangulatos da­lokat, az ekvi librist a táncokat, a rengeteg humort, a hangula­tot, a reggelig tartó táncol, a jazzt, a cigányt, a kitűnő étele­ket és italokat, mindezt a leg­szigorúbban, az ígérethez leghi- vebben be is tartja, csak egyet­len óriási hazugság díszeleg ott, lehetőleg feltűnően nyomva, hogy azonnal szembetűnjön és ez: kezdete pontosan 8 órakor. És most, cikkem végén, tisz­telettel kérdezem: kell ennek igy lenni továbbra is? A műsor ulán a tánc következik. Fz kü­lön vonzóerővel hat az ifjúság­ra. Már az előadás után, egy táncdarab alkalmával, topognak ők is, az ifjúság s ha hosszú a darab, átkozzák is, mert... igazuk van. A nyolcra irt da­rab 11-re már táncoltat, ha pontosan kezdenék, de a fél ti­zes kezdés éjfélután egyKor nyitja meg a táncot. Most jön azután a cigány, aki márszup- pét akar, azaz keresni akar! És megái lapíthatjuk, hogy a to­pogó lányoknak is igazuk van, meg a cigányoknak is. Csak a rendezőségnek nincs igaza. Vagy talán nekik is igazuk van, hiszen végeredményben égvedül a váci közönségnek nincs igaza. Valamikor országos divat voll: későn jönni. Ez előkelő volt! Er­ről a divatról a pestieket le­szoktatták a színházak: kezdés­re kérlelhetetlenül bezáródnak az összes bejáratok. Az egyesü­letek nem zárhatják be az aj­tókat, meri akkor a pénzlárfió- kot is azonnal lezárhatják smár könyvelhetik a deficitet, ellen­ben : Jöjjön egy (átélés egyesület, szervezze meg közönségét ala­posan, hirdesse szóval és ir is- ban: ez egyszer pontosan kez­dünk! Tessék ezt komolyan ven­ni! Meglátják: sikerük lesz vele! K. Hűre eshess és A váci egyházmegyében ítél­kező legfőbb egyházi bíróság­nak, a Szentszéknek elnökévé a megyés főpásztor Koloss vary Mihály prelátus kanonokot ne­vezte ki. Apponyi^ gyászolta a Váci Uránia is Sokan voltak most hétfőn is az U rámában. Szentgyörgyi Gusztáv igazgató azzal kezelte, hogy megkérte a hallgatóságot, álljanak fel s adjanak kifejezést a nemzeti gyásznak. Következett ezután Mi halkó Béla k. r. tanár megemlékezése Apponyi xAibert- ről. Méltó volt a méltatás a nagy halotthoz. Úgy rajzolta meg Apponyi képét, leikéi, mun­kásságát s jelentőségét amint az mindnyájunk lelkében él: tisz­tán, ragyogóan, magasan. Úgy hallgattak minden szól, áhitatos csendben, osztatlan figyelemmel, szinte léiekzetet visszafojtva., mintha ezzel is kifejezésre kí­vánták volna juttatni a hódola­tot az iránt, aki előtt most az egész művelt világ hajtja meg tisztelettel a kegyelet lobogóját. Mihalkó Béla tanár költői nyel­vezettel formálta mondanivalóit, ami fokozta a hatást. A megem­lékezést meleg tapssal juíalmoz­ta a hallgatóság. Utána az Észak csillaga, a sarkvidéki kutatók veszedelmes küzdelmeit bemu­tató film megnyerte a tetszést. Az Emerikáii!» fa Nagy előkészületek folynak az Emerikána február 25 i farsangi estje sikerének érdekeben. Mint halljuk, a sok táncos már biz­tos, elsőrangú jazz, jóhangulat a főelvek, melyek biztosítják az est sikerét. A váci szép kislá­nyok is lázasan készülnek az estélyre. Vác részvét sürgönye Vác város utcáin több volt a gyászlpbogó most, mint más gyászesetnél. Apponyi Albert gróf halálát valóban mélymeg- illetődéssel gyászolta meg a vá­ros közönsége. A polgármester a következő sügönyt küldte: Gróf Apponyi Albertné önagy- méltóságának Budapest. A nem­zet mélységes gyászában Vác vá­ros közönsége benső érzésekkel osztozik és siratja árva Hazánk legnagyobb fiának, e város örök dicsőségű díszpolgárának hősi halálát. Fogadja nagyméllóságu Asszony az ősi város közönsé­gének hódolattal kifejezett leg­bensőbb részvétéi. Krakker Kál­mán s. k. polgármester. Apponyi xAJbertet 1921-ben, mikor Trianonból visszatért, Pothorányi József prelátus in­dítványára választotta meg a vá­ros képviselőtestülete díszpol­gárnak. Azelőtt is egyszer, azután is egyszer járt csak vá­rosunkban : Preszly Elemér tá­mogatására jött ki választása előtt és nagy hatással beszélt. Másodszor gr. Andrássy Gyula érdekében jelent meg a Kúrián, de ez a nagy beszéde nem tud­ta megszerezni Andrássynak a váci mandátumot. Esztergomiban 332 ezer idegen járt! Mit tud csinálni szívós mun­kával egy idegenforgalmi bizott­ság, annak illusztrálására Esz­tergomot említjük. Ottani lap­társunktól vesszük át a hirt, hogy Bodor Zoltánt, az idegen- forgalmi hivatal vezetője múlt év idegenforgalmáról jelentést olvasott fel a bizottságban. Eb­ből megtudjuk, hogy 1932-ben 332,312 idegen f ordult meg Esz­tergomban! Ebből vonaton 257 76U, hajón 52,202, autón és mo­torkerékpáron 22,850 személy érkezett. Naponta átlag ezer idegen van tehát a magyar Ró­ma falai között! Mit jelent ez a primási város kereskedelmének, iparának, vendéglőinek! (Pedig nem is olcsó a vasútjegy Esz­tergomba.) Mi megelégednénk az idegenforgalom — tizedrészével is, mert a váci idegenforgalom ugyanekkor a nullával egyenlő! Iparosijáig Nógrádverőcén Szombaton zajlott le Nógrád- verőcén az iparoskor farsangi estélye nagy sikerrel. Sok szép asszony és leány gyűlt össze ezen az estén az Árpád-ban, kik reggelig táncoltak. Szünet alatt ifj. Kis Gyula a közönség nagy tetszésére vígjátékot mutatott be. Néder Péter körelnök és agilis rendezőbizottsága méltán meg volt elégedve az erkölcsi és anya gi sikerrel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom