Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-12-20 / 96. szám

E ára 12 fillér 47-lk évfolyam _______________________________________96. szám________________________ Vác, 1933 december 20 VÁCI HÍRLÁP Polliikat és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: I FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Helyben egy negyedévre .................................3 P — f ÉS LAPTULAJDONOS: I Vác> Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Vidéken egy negyedévre..................................3 P 5o f nrvttő Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, Egyes szám ára..................................................12 fillér | m. i | díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. BBUESEBBfiBSEj! „Nyissatok ajtót az Ur nevében“ Minden nyomorúságunk, ten­ger könnyünk közepette is re­ményiéi jes szívvel várja Jézuska eljövetelét a szegény váci gye­rek. Elölte a munkanélküliségi, a gazdasági válság, a lemorzsolt fizetés is kevés ahhoz, hogy a Jézuska eljövetelével egybekap­csolt testi, lelki örömeit fel ne fokozza és ne várjon és ne szám­lálja a nappalokat és az éjsza­kákat, amíg el nem jön a szent este, amikor mindenki boldog akar lenni. . . Így van ez rendjén. Mi fel­nőttek is minden sirásó hangu­latunk, boldogságot, örömet si­rató életünk melleit is mindig hagyunk boldogságunk sírjában a reménységnek egy kis zugot... Hátha mégis feltör egyszer a ha­lálraítélt karácsonyi boldogság gunk és nem fáj legalább azon az egy estén a szivünk, nem őröl legalább azon az egy napon a gond . . . Hátha: . . . Nekünk azonban többet Kell lennünk. Meg kell mentenünk a váci gyerekek szent karácsonyi örömét, védelembe kell vennünk boldogságát és nem szabad néz­nünk gyermekeink rongyos tes­tében lerongyolódni a drága aranypihés gyermeki leiket. Leg­alább ők örüljenek, amíg mi sí­runk, legalább ők játszanak, amíg mi szenvedünk, legalább nekik legyen karácsonyuk, ha már tőlünk elrabolta érdemte­lenségünk. Hiszen, ha őket ka­cagásra bírjuk, ha őket boldog­nak látjuk, megmentettük ma­gunk számára is elveszettnek vélt boldogságunkat! Mit tegyünk? Ne uszítsuk a kutyát az ajtónkon kopogtató bellehemesekre! Hiszen Vác leg­szegényebb gyerekei járják a há­zakat gyerekhitiei. Nyissunk aj­tót az Ur nevében! Gondoljuk el, hogy hónapok óta diszitge- lik beílehemi jászolyukal, a ha­vas úton, házunk felé didergő szegény betlehemes gyerekek. Gondoljuk e!, hogy együgyűen kedves mondókáikat hetek óta tanulják. Ne legyen senki ke­ményszívű szegényekkel szem­be, hiszen tudjuk, hogy velük a legszegényebb Gyermek is, aki istálóban született. Neki pedig, ugye, nem szabad és nem lehet utat mutatni, Reá nem szabad kutyát uszítani! . . . Aztán nézzünk szét gyerme­keink elavult, de még jói hasz­nálható játékai közölt. Szedjük össze a lomtárból a padlásról gyermekeink megunt játékait: a gazdátlanul számkivetett lovai a szolgálaton kívül álló autókat, babákat, nézzünk szét gyerme­keink félretett, de még használ­ható ruhái között és gondoljunk azokra, akiknek a használt ruha is nagyobb kincs, mint nekünk talán az új. Nyissuk ki szivünk ajtaját az Ur nevében és ha ki­ürítjük lomtárunkból mindazt, ami szegényeknek érték és öröm, a mi örömünk is megkettőződik és boldogok leszünk Jézuskával, ki a legkisebbek sorsával egy- sorsóvá alázta magát. Az isko­lákba juttatott adományokat a lanilóság örömmel elju tatja a legszegcnyebb helyekre. Gergely Ferenc Egy magyar huszárszáza­dos vette el a legszebb holland leányt Ezzel a címmel közöl a Pesti Napló vasárnapi száma ezt akis cikket, amelyet szó szerint itt adunk: Nem mindennapi ese­mény színhelye volt a virágok hires városa, Haarlem. Az elő­kelő Westerkerkben oltárhoz ve­zette a legszebb holland leányt, Lohmann Thea kisasszonyt, ba­lassagyarmati B áihtiier István huszárszázados. Ez volt az első eset Hollandiában, hogy a ma­gyar hadsereg egyik tagja egyen­ruhában jelent meg a templomi esketésen. Baintner Ernő lovas­sági tábornok feleségével jött el fia esküvőjére, s ugyancsak egyenruhában vett részt az eske- tési szertartáson. A neves hol­land bankár Lohmann Tivadar leánya ez év augusztusában Ma­gyarországon járt, s akkor is­merkedett meg a huszárszáza- dossnl, a rövid ismeretségnek ha­marosan szerelem lett a vége. A fiatal pár Egyiptomba megy nászútra, de még e hónap végén visszatérnek Kecskemétre, a hu­szárszázados szolgálati helyére. A Pesti Napló az esküvőről két fénykép felvételt is közöl. Gombos Antal — o. főigazgató A váci gimnázium Veszprémbe távozott, érdemekben dús, volt igazgatóját szép kitüntetés érte. A hivatalos lap tegnapi száma közli, hogy Gombos Antal vesz­prémi kegyes tanító rendi gim­názium igazgatóját a kormányzó címzetes tankerületi főigazgatói címmel tüntette ki. Ugyanezt a címet kapta Jámbor Lajos a budapestvidéki tankerületi fő­igazgatósághoz beosztott igaz­gató, ki a tankerület közép­iskoláit, igy Vácot többször lá­togatja. Adomány Dunaij Géza asztalosimester öt pengőt hozott szerkesztősé­günkbe azzal, hogy azt a Honsz váci csoportjának adományoz­za. Az összeget illetékes helyre juttattuk. Hatvan hónap alatt lehet törleszteni az adót? Valóban enyhülést hozna, és igazi karácsonyi ajándékot je­lentene, az anyagilag annyira letört polgárságnak, ba a pénz­ügyminiszter meghallgatná a minden oldalról feléje áramló jogos kéréseket az adófizetés terén. Újabban azt a hirt hozták a fővárosi újságok, hogy a pénz ügyminiszter rendeletére meg­engedték a hátrálékos adó és más köztartozások ésOTI dijak hatvan hónap alatt való törlesz­tését. Ha e hir igaz, úgy jó krisz- kindli lesz az országban, mert a híradás hozzáteszi, hogy a nagyfontosságu rendelet még az ó-évben megjelenik. Stefánia Szomorúnak ígérkeznék a sze­génysorsú anyák s azok csecse­mőinek karácsonya, ha nem akadna könyörületes szív, amely kész rajtuk segíteni. A segítésre kész e jó emberek támogatásá­val a Stefánia minden évben kis örömet, fényt vitt védencei ka­rácsonyába. Ezt óhajtja folytatni ez idén is s ezért a múlthoz képest most is kérő szóval fordul a könyö­rületes emberek jó szívéhez és adományt kér védencei számára, mely adományok a rendezendő karácsonyfa ünnepély keretén belül kerülnek kiosztásra. A Stefánia ez úton is kéri mindazokat, akik az egyesület útján kívánják támogatni a sze­gényeket, adományaikat (visel­tes ruha, kalács, sütemény stb) jultassák el a váci szegények jó­ságos pártfogójához, dr. Krak- ker Kálmánnéhoz. Az egyesület­nek juttatott összes adományo­kat nyilvánosan nyugtázni fogja az elnökség. A karácsonyfa ün­nepély december 20-án délután négy órakor esz a Stefánia Csá- nyi úti helyiségében. Erre az ün­nepélyre az egyesület t. tagjait és a szives érdeklődőket ez úton tisztelettel meghívja az elnökség. Rusztek Lajos dr a leventéknél Mint minden évben, úgy ezidéű karácsonyfát állítanak a leven­téknek a városháza fehértermé- ben és a szegény sorsú, jó vise­letű fiúkat megajándékozzák,, felruházzák. Az idei karácsonyfa ünnepély december 23-ikán dél­után öt órakor lesz és az ünne­pi beszédet Rusztek Lajos dr. mondja. A magyar szerzám- gyártás megteremtő­jének ünneplése A Hirmann-gyár tisztviselői és munkásai — mint jelentettük — ünnepelték főnöküket, a melyen számos váci vendég, Budapest­ről Szederjei Elemér altábor­nagy és társaságában több ma­gasrangú katonaliszt jelent meg. Magyar Hiszekegy után az ünnepeltet Szederjei Elemér al­tábornagy meleg szavakkal üd­vözölte. Utána a gyár tisztvise­lői nevében Szakatsits Győző ny. ezredes a gyár igazgatója kö­szöntötte, majd a munkások ne­vében Együd L. szép beszéd kí­séretében átnyújtó.tu a tisztvise­lők és munkások ajándékát, az ezüst babérkoszorút — mond­ván — őt illeti meg a babér1, mert nevéhez fűződik a magyar szerszámipar meghonosítása. Ez után Kolossváry Mihály prelá- tus, felsőházi tag magas szár­nyalásé beszéddel ismertette a nap jelentőségét, majd Sáfár Bé­la ref. lelkész váci barátai nevé­ben köszöntötte az ünnepeltet, utána felolvasták dr. Krakker Kálmán m. kir. kormányfőtaná­csos, polgármester meleg hangú köszöntő levelét. Hirmann gyá­ros meghatottan köszönte meg^. a nem várt ünneplést és a szép családi ünnepélyt a gyár mun­kásainak dalárdája a Himnuszt eléneklésével fejezte be. Hirmann István 1902-ben ala­pította szerszámgyárát Budapes­ten, majd később 25 évvel ezelőtt Vácra telepítette. Fáradságot nem ismerő munkával országos hírűvé emelte vállalatát, Ausz­tria és Balkán államok is állan­dó veéői lettek. A háború után a Honvédelmi Minisztérium felhívására átvet­te a volt m. kir. katonai műszaki anyagszertárt, amelyben a hadi­anyagok gyártását honosította meg1. Ezen anyagok korábban a közösség alatt kizárólag Klos- terneuburgban a Pionier Zeugs­depotban állíttatlak elő. 1921— 1923 évben a gyár 480 munkást foglalkoztatott. A gazdasági vi­szonyok leromlása folytán Hir­mann gyáros is kénytelen volt munkáslétszámát leépíteni és re­dukált üzemmel dolgoztatni Hogy munkásait foglalkoztat- hassa, újabb iparágat honosított meg 1932 évben. A textilipari szerszámok (szövővetélők) gyár­tását vette fel, amely cikkeket előzőleg (nagy 'mennyiségben hozták be az országba. Szaktu­dása révén jezen uj iparcikk! meghonosításával szintén kere­seti lehetőséget biztosit a váci iparosságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom