Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-12-20 / 96. szám
E ára 12 fillér 47-lk évfolyam _______________________________________96. szám________________________ Vác, 1933 december 20 VÁCI HÍRLÁP Polliikat és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: I FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Helyben egy negyedévre .................................3 P — f ÉS LAPTULAJDONOS: I Vác> Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Vidéken egy negyedévre..................................3 P 5o f nrvttő Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, Egyes szám ára..................................................12 fillér | m. i | díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. BBUESEBBfiBSEj! „Nyissatok ajtót az Ur nevében“ Minden nyomorúságunk, tenger könnyünk közepette is reményiéi jes szívvel várja Jézuska eljövetelét a szegény váci gyerek. Elölte a munkanélküliségi, a gazdasági válság, a lemorzsolt fizetés is kevés ahhoz, hogy a Jézuska eljövetelével egybekapcsolt testi, lelki örömeit fel ne fokozza és ne várjon és ne számlálja a nappalokat és az éjszakákat, amíg el nem jön a szent este, amikor mindenki boldog akar lenni. . . Így van ez rendjén. Mi felnőttek is minden sirásó hangulatunk, boldogságot, örömet sirató életünk melleit is mindig hagyunk boldogságunk sírjában a reménységnek egy kis zugot... Hátha mégis feltör egyszer a halálraítélt karácsonyi boldogság gunk és nem fáj legalább azon az egy estén a szivünk, nem őröl legalább azon az egy napon a gond . . . Hátha: . . . Nekünk azonban többet Kell lennünk. Meg kell mentenünk a váci gyerekek szent karácsonyi örömét, védelembe kell vennünk boldogságát és nem szabad néznünk gyermekeink rongyos testében lerongyolódni a drága aranypihés gyermeki leiket. Legalább ők örüljenek, amíg mi sírunk, legalább ők játszanak, amíg mi szenvedünk, legalább nekik legyen karácsonyuk, ha már tőlünk elrabolta érdemtelenségünk. Hiszen, ha őket kacagásra bírjuk, ha őket boldognak látjuk, megmentettük magunk számára is elveszettnek vélt boldogságunkat! Mit tegyünk? Ne uszítsuk a kutyát az ajtónkon kopogtató bellehemesekre! Hiszen Vác legszegényebb gyerekei járják a házakat gyerekhitiei. Nyissunk ajtót az Ur nevében! Gondoljuk el, hogy hónapok óta diszitge- lik beílehemi jászolyukal, a havas úton, házunk felé didergő szegény betlehemes gyerekek. Gondoljuk e!, hogy együgyűen kedves mondókáikat hetek óta tanulják. Ne legyen senki keményszívű szegényekkel szembe, hiszen tudjuk, hogy velük a legszegényebb Gyermek is, aki istálóban született. Neki pedig, ugye, nem szabad és nem lehet utat mutatni, Reá nem szabad kutyát uszítani! . . . Aztán nézzünk szét gyermekeink elavult, de még jói használható játékai közölt. Szedjük össze a lomtárból a padlásról gyermekeink megunt játékait: a gazdátlanul számkivetett lovai a szolgálaton kívül álló autókat, babákat, nézzünk szét gyermekeink félretett, de még használható ruhái között és gondoljunk azokra, akiknek a használt ruha is nagyobb kincs, mint nekünk talán az új. Nyissuk ki szivünk ajtaját az Ur nevében és ha kiürítjük lomtárunkból mindazt, ami szegényeknek érték és öröm, a mi örömünk is megkettőződik és boldogok leszünk Jézuskával, ki a legkisebbek sorsával egy- sorsóvá alázta magát. Az iskolákba juttatott adományokat a lanilóság örömmel elju tatja a legszegcnyebb helyekre. Gergely Ferenc Egy magyar huszárszázados vette el a legszebb holland leányt Ezzel a címmel közöl a Pesti Napló vasárnapi száma ezt akis cikket, amelyet szó szerint itt adunk: Nem mindennapi esemény színhelye volt a virágok hires városa, Haarlem. Az előkelő Westerkerkben oltárhoz vezette a legszebb holland leányt, Lohmann Thea kisasszonyt, balassagyarmati B áihtiier István huszárszázados. Ez volt az első eset Hollandiában, hogy a magyar hadsereg egyik tagja egyenruhában jelent meg a templomi esketésen. Baintner Ernő lovassági tábornok feleségével jött el fia esküvőjére, s ugyancsak egyenruhában vett részt az eske- tési szertartáson. A neves holland bankár Lohmann Tivadar leánya ez év augusztusában Magyarországon járt, s akkor ismerkedett meg a huszárszáza- dossnl, a rövid ismeretségnek hamarosan szerelem lett a vége. A fiatal pár Egyiptomba megy nászútra, de még e hónap végén visszatérnek Kecskemétre, a huszárszázados szolgálati helyére. A Pesti Napló az esküvőről két fénykép felvételt is közöl. Gombos Antal — o. főigazgató A váci gimnázium Veszprémbe távozott, érdemekben dús, volt igazgatóját szép kitüntetés érte. A hivatalos lap tegnapi száma közli, hogy Gombos Antal veszprémi kegyes tanító rendi gimnázium igazgatóját a kormányzó címzetes tankerületi főigazgatói címmel tüntette ki. Ugyanezt a címet kapta Jámbor Lajos a budapestvidéki tankerületi főigazgatósághoz beosztott igazgató, ki a tankerület középiskoláit, igy Vácot többször látogatja. Adomány Dunaij Géza asztalosimester öt pengőt hozott szerkesztőségünkbe azzal, hogy azt a Honsz váci csoportjának adományozza. Az összeget illetékes helyre juttattuk. Hatvan hónap alatt lehet törleszteni az adót? Valóban enyhülést hozna, és igazi karácsonyi ajándékot jelentene, az anyagilag annyira letört polgárságnak, ba a pénzügyminiszter meghallgatná a minden oldalról feléje áramló jogos kéréseket az adófizetés terén. Újabban azt a hirt hozták a fővárosi újságok, hogy a pénz ügyminiszter rendeletére megengedték a hátrálékos adó és más köztartozások ésOTI dijak hatvan hónap alatt való törlesztését. Ha e hir igaz, úgy jó krisz- kindli lesz az országban, mert a híradás hozzáteszi, hogy a nagyfontosságu rendelet még az ó-évben megjelenik. Stefánia Szomorúnak ígérkeznék a szegénysorsú anyák s azok csecsemőinek karácsonya, ha nem akadna könyörületes szív, amely kész rajtuk segíteni. A segítésre kész e jó emberek támogatásával a Stefánia minden évben kis örömet, fényt vitt védencei karácsonyába. Ezt óhajtja folytatni ez idén is s ezért a múlthoz képest most is kérő szóval fordul a könyörületes emberek jó szívéhez és adományt kér védencei számára, mely adományok a rendezendő karácsonyfa ünnepély keretén belül kerülnek kiosztásra. A Stefánia ez úton is kéri mindazokat, akik az egyesület útján kívánják támogatni a szegényeket, adományaikat (viseltes ruha, kalács, sütemény stb) jultassák el a váci szegények jóságos pártfogójához, dr. Krak- ker Kálmánnéhoz. Az egyesületnek juttatott összes adományokat nyilvánosan nyugtázni fogja az elnökség. A karácsonyfa ünnepély december 20-án délután négy órakor esz a Stefánia Csá- nyi úti helyiségében. Erre az ünnepélyre az egyesület t. tagjait és a szives érdeklődőket ez úton tisztelettel meghívja az elnökség. Rusztek Lajos dr a leventéknél Mint minden évben, úgy ezidéű karácsonyfát állítanak a leventéknek a városháza fehértermé- ben és a szegény sorsú, jó viseletű fiúkat megajándékozzák,, felruházzák. Az idei karácsonyfa ünnepély december 23-ikán délután öt órakor lesz és az ünnepi beszédet Rusztek Lajos dr. mondja. A magyar szerzám- gyártás megteremtőjének ünneplése A Hirmann-gyár tisztviselői és munkásai — mint jelentettük — ünnepelték főnöküket, a melyen számos váci vendég, Budapestről Szederjei Elemér altábornagy és társaságában több magasrangú katonaliszt jelent meg. Magyar Hiszekegy után az ünnepeltet Szederjei Elemér altábornagy meleg szavakkal üdvözölte. Utána a gyár tisztviselői nevében Szakatsits Győző ny. ezredes a gyár igazgatója köszöntötte, majd a munkások nevében Együd L. szép beszéd kíséretében átnyújtó.tu a tisztviselők és munkások ajándékát, az ezüst babérkoszorút — mondván — őt illeti meg a babér1, mert nevéhez fűződik a magyar szerszámipar meghonosítása. Ez után Kolossváry Mihály prelá- tus, felsőházi tag magas szárnyalásé beszéddel ismertette a nap jelentőségét, majd Sáfár Béla ref. lelkész váci barátai nevében köszöntötte az ünnepeltet, utána felolvasták dr. Krakker Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester meleg hangú köszöntő levelét. Hirmann gyáros meghatottan köszönte meg^. a nem várt ünneplést és a szép családi ünnepélyt a gyár munkásainak dalárdája a Himnuszt eléneklésével fejezte be. Hirmann István 1902-ben alapította szerszámgyárát Budapesten, majd később 25 évvel ezelőtt Vácra telepítette. Fáradságot nem ismerő munkával országos hírűvé emelte vállalatát, Ausztria és Balkán államok is állandó veéői lettek. A háború után a Honvédelmi Minisztérium felhívására átvette a volt m. kir. katonai műszaki anyagszertárt, amelyben a hadianyagok gyártását honosította meg1. Ezen anyagok korábban a közösség alatt kizárólag Klos- terneuburgban a Pionier Zeugsdepotban állíttatlak elő. 1921— 1923 évben a gyár 480 munkást foglalkoztatott. A gazdasági viszonyok leromlása folytán Hirmann gyáros is kénytelen volt munkáslétszámát leépíteni és redukált üzemmel dolgoztatni Hogy munkásait foglalkoztat- hassa, újabb iparágat honosított meg 1932 évben. A textilipari szerszámok (szövővetélők) gyártását vette fel, amely cikkeket előzőleg (nagy 'mennyiségben hozták be az országba. Szaktudása révén jezen uj iparcikk! meghonosításával szintén kereseti lehetőséget biztosit a váci iparosságnak.
