Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-12-17 / 95. szám
Ára 12 fillér Mai számunk 6 oldal E 47-ik évfolyam 95. szám Vác, 1933 december 17 Polliikai és iársadalmi hetilap, megjelenik helenkéní kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ...................................3 P — f Vidéken egy negyedévre ...................................3P5of Egyes szám ára.....................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: BERCSÉNYI REZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Eöttevényi Olivér Vitéz Nagy Iván Nagy Emil Gyönyörűség volt nézni kedd este, a városháza szép fehér- termét. A feldíszített emelvény előtt, az égő csillárok alatt a legszebb közönség adott talál kozót. Társadalmunk minden rétegéből lehetne neveket felsorolni, akik jelen voltak és szegények, gazdagok egyaránt ér- deklőntek a Külügyi Társaság hirdetett estélye és előadói iránt. Végtelenül kellemes előadó, Eöttevényi Olivér kezdte és nagyvonalú rajzot készített mindazokról, kik a trianoni békét előkészítették. Ezek között elsők nemzetünk ádáz ellenségei: Masaryk és Benes. Masaryk Tamás az egyetemen tanított és Angliában szerzett igen nagy összeköttetéseket. Már a háború előtt lázitott a Monarchia ellen és mikor szabályos útlevéllel menekülnie kellett, a félrevezetett Anglia egyetemi tanárságot kreált neki. Fáradhatalanul járta be Amerikát, agitált az északi országokban és Szibériában is toborozta a cseh légiókat. Benes az egyszerű felsőkereskedelmi- iskolái tanár, Párisban operált ellenünk. A háború alatt megnyerte a sajtót annak a gondolat nak, hogy önálló Csehországnak kell kialakulnia. Rengeteg röp iratot, angol és francia könyvet gyártottak teli hamis adatokkal, úgy, hogy a művelt külföldet egészen megtévesztették. Romániában Bratiánuék készítették elő a Monarchia ösz- szeomlását. Az akkori Szerbia nem küldött külföldre nevesebb vezetőt, vagy politikust, helyettük a nagy pánszláv eszme dolgozott Szerbia megnagyoöbitása érdekében. Mikor a nagyhatalmak képviselői Ausztriával való békekötés megszerkesztésére összeültek, Magyarország sorsa meg volt pecsételve. Benes azt mondotta, bogy elveszi a Csaló közt Magyarországtól, ezzel elvesz 765.000 magyart, de ezzel egyidejűleg még közel 800.000 tót mard ideát. Csak Budapest környékén közel 150.000 a tót. Románia stratégiai helyzetére hivatkozva 100—200 kilométérre tolta előre országvonalát Magyarország szivébe. Jugoszlávia a sok szenvedésért annyit ka- nyarithatott le Magyarországból és Ausztriából, amennyit akart. Mindez háromnegyed óra alatt történt és nekünk alá kellett írni a szörnyű megcsonkitást. Vitéz Nagy Iván számsorokat olvasott fel, de mindig érdeklődés keltett előadásával, Arró beszélt, hogy hány magyar élhet is a földön. A csehek egy- milliónyocszázezer magyart kap tak. A népszámlálás tűzzel, vas sál pusztítja és teszi át őket más nemzetiségbe, a zsidóknak megtiltották, hogy magyarnak vallják magukat. így körülbelül kileucvennégyezerrel kevesebb a magyarok száma. A névelem zéssel elérték, hogy szerintük mostmár nincs több egymillióháromszázezer magyarnál a megszállott Felvidéken. A románok nál két és félmillió magyar maradt. A csetu-khez hasonlóan ma már jóval két millió alatt mutatják ki számukat. Jugosz láviában 600.000 magyar él. És a magyar Dél-vidéket Kraguje- vácig és Nisig egybe kelleti csa tolni, hogy a magyarság fölényét legyőzzék. A megszállott területeken ma közel hárommillió a magyarok száma. Ausztriát ki véve, Franciaországban él a legtöbb magyar, közel ötvenezer. Kétezer magyar van Olaszországban. Ennél kevesebb Hollandiában, Svédországban Svájcban él. A Szovjet népszámlálása 1800 magyart mutatott ki, de hi teles adataink vannak arról, hogy csupán Szibériában hat- nyolcezer magyar telepedett le, miután hadifogságból nem tudott hazatérni. Az egyesült államokban egymilliónál is több magyar él, ebből New-Yorban öt venháromezer. A Déiamerikai államokban sok ezer magyar lakik. Igen rossz sorban. Afrikában a francia idegen légióDan hátszáz magyar szolgál. Ugyanennyi talált foglalkozást Egyiptomban és az olasz gyarmatokon. Afrika belsejében is élnek magyarok, kisebb-nagyobb számban, sőt a búrok között számuk a százat is meghaladja. A tudós előadó még Ausztráliában is talált magyarokra és felemlíti, hogy egyik ausztráliai szigeten egy 81 éves ember mondja magát magyarnak, mely kell, hogy mindnyájunkban a meghatottság érzését váltsa ki. A világon élő összes magyarok lélekszámát tizenkét és félmillióra becsüli. Most Nagy Emil volt igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Nagy tetszés között a járomba fogott hortobágyi bikához hasonlította a magyarságot. Ausztria nem engedte közel se a külpolitikához Magyarországot és ettől a magyarságot el is szoktatta. Mi csakAuszria ellen szervezkedtünk, nagy ábrándképeket festettünk és nagy csalódások értek, mikor Trianon elkövetkezett. Ez a korszak az volt, hogy vártuk, mikor adják vissza Nagy-Magyarországot, mert egymásnak mondogattuk, hogy az teljes lehetlenség, hogy igy maradjon és lestük, hogy egy-két hónap múlva melyik rabló szomszéd mond le a megszállott területről. Mikor fájdal másán k mstatálni kellett, hogy azok mindiukább berendezkednek, következett a negáció kora, amikor elbusulva emlegettük: Nem, Nem, Soha ! Szerencsére ez is elmúlt és kezdetét vette a felvilágosítás korszaka. Elindultunk és kezdtük emlegetni, hogy Szent István birodalmát mily szörnyűén megtépték, semmiféle visszhang nem keletkezett erre: nem értették meg fájdalmunkat. Akkor az ő elgondolása az volt, hogy a megértésnek Angliából kell kiindulnia. Az angol alaptermészete, fair píay, az angol nem nyugszik bele a törvénytelenbe és főleg nem engedi magát félrevezettetni, nem engedi, hogy igazságtalanságok történjenek más nemzetekkel. Akkor ment ő ki először Angliába, azzal a gondolattal, hogy előadásokat tart és bebizonyítja, vezető angol -köröknek, hogy őket megcsalták a békekötésnél, mert nem azt történt, amit ők akartak. Az angolok egymás után ismerik el mostmár igazunkat és maga Lloyd George modotta neki, üogy őt, ki egyike volt a békemű szerzőinek, a cseh informátorok megcsalták. A Magyar- országra érkező angolokat ki szokta vinni a határra takszi- ban. Regaiitást nyom a szájukba és még el sem füstölheti, máris Cseh-Szlovákiában vannak. Vagy elviszi az oláh határra, ahol futóhomokon állanak az országhatárt jelző kövek, itt előveszik a térképet és az angolok konstatálják, hogy itt magas hegységeknek kellene ál- lani, tehát az oláhok 150—200 kilométerrel beljebb jöttek, mint ahogy Trianonban eltervezték. Sok ilyen példát sorol fel és nagy örömmel mondja, hogy sikerült az angol közvéleményt már megfordítani. A képviselő- házban 210 en Írták ugyan alá a Trianon revízióját kérő indítványt, de a képviselők szerint nagy a valószinűség, hogy az indítvány tárgyalásakor annak többséget tudnak szerezni. Két év előtt, midőn itt járt s a váciaknak előadást tartott, még ennyi sikerről nem tudott beszámolni, de büszke rá, hogy Bethlen István gróf az ő nyomdokain halad, az ő célkitűzését elfogadta és még mélyebben szánt az angol közvéleményben. A revízió nem késik, a revízió rövid időn belül elkövetkezik. Halvány képet adtunk a három kiváló előadó előadásáról, a közönség lenyűgözve hallgatta őket, derültek, izgultak, megbotránk’oztak: egykép játszottak a közönség hangulatán, amely teljesen feléjük fordult. Két és félórát töltöttünk társaságukban, senkinek sem jutott az eszébe, hogy késő van és még hosszú ideig hallgatták volna a Külügyi Társaság illusztris tagjai. A váci közönség megértéssel és nagyrabecsüléssel várja a gyönyörű est folytatását. Korai is Gyula képviselőnk előadása A Váci Piarista Diák-Szövetség a minden hó második szerdáján tartott szokásos összejövetelen Budapesten, a Kovacse- vic.s étteremben, Komis Gyula előadást tartott. Az előadáson a váciak feltűnő kevesen jelentek meg. A majdnem egy óráig tartó előadást a szép számban megjelent budapestiek élvezettel és tetszéssel fogadták. A mélyszántáséi beszéd címe — Történelem és nemzeti lélek — volt. Történelmi visszapillantásokban fejtegette a történelemíor- málás feladatát. Szólt azután a történelmi műveltség hatásáról. Nemzeti konzervativizmusról. Beszédét azzal fejezte be, hogy a gyermekekbe neveljék a történelmi kultúrát, hogy azok úgy nézzenek Magyarország jelenlegi térképére, mint — Veronika kendőjére. — Előadása közben köszönetét mondott a jelenlévő Ereszig Elemér dr. főispánnak a mull havi előadásáért. Se**2: © városházán A város képviselőtestülete már igen régen nem tartott képviselőtestületi közgyűlési. Állítólag a pótköltségvetés felsőbb jóváhagyása késeit és vele együtt a rendes negyedévi közgyűlés megtartása is. Most azután a polgármester csütörtökre, december 21-re a városatyákat közgyűlésre hívta össze. Nem kevesebb, mint negyvenkét tárgy szerepel a közgyűlés tárgysorozatán. Miután régen nem beszélhették ki magukat a képviselő urak, bizonyára lesz egypár napirend előtti felszólalás és interpelláció, egy néhány póttárgy; sem fog elmaradni, miért is legalább három órás közgyűlésre van kilátás. Eliegyxés Mischler Kornél iparos polgártársunk leányát, Eluskát eljegyezte Patonay Balázs államiam dőrségi de lek tiv.
