Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-12-10 / 93. szám
ára 12 fillér 47-ik évfolyam 93. szám Vác, 1933 december 10 Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik heíenkéni kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ...................................3 P — f Yidéken egy negyedévre ...................................3 P 5o f Egyes szám ára.....................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉSnri DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, dijszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. II férjes női alkalmazottakat elbocsátják állásukból A Városok Lapja decemberi ,száma írja: Értesülésünk szerint legközelebb kormányrendelet jelenik meg, mely a köz lisztviselők alkalmaztatását szabályozza. Az olyan női tisztviselőt, akinek keresőképes férje van, végkielégítéssel elbocsátják szolgálatából. Kivételt fognak képezni a .vasutaknál és postánál szolgálatot teljesítő női közalkalmazottak. Az olyan tisztviselőnő, aki családfenntartó, vagy elaggott édesanyját tartja el, vagy hadiárvák eltartásáról gondoskodik, az elbocsátás alól mentesül. A .tervezetet már elkészítették a pénzügy- és belügyminisztériumban és legközelebb tárgyalni fogja a képviselőház .gazdasági és pénzügyi bizottsága is. A kormány- rendelet intézkedése szociális és igazságos kíván lenni, mert csak azokat a női közalkalmazottakat bocsájtják el végkielégítéssel szolgálatukból, akik a mai nehéz elhelyezkedési ,idők dacára is másirányú támogatásból, Vvagy vagyonukból magukat eltartani képesek. — A készülő kormányrendelet végrehajtása jelentős lépést jelent ,az állástalan fiatalság elhelyezésének ügyében és igy komoly szociális célt szolgál. A rendelet kibocsáj tását már .a jövő hetekre várják. A váci és a kosdi református egyházak jubileuma Mozgalmas nap volt dece bér 8-ika Kisvácon. Kocsikon, gyalogosan jöttek a református hívek a szomszédos gyülekezetekből, hogy a váci és a kosdi ref. egyház újjáéledésének 150 ik évfordulóját méltó keretek között ünnepeljék meg. itt voltak az ünueplő két egyház tagjai között a felsőgödi, alagi, váchar tyáni, veresegyházi, fóti, szadai reformátusok is szép számmal. A váci ref. templom zsúfolásig megtelt hallgatósággal. A XC. zsoltár eléneklése után Mátis Márton szadai lelkész, egyh. m. i. tanácsbiró közvetlen szavakkal nyitotta meg az ünnepélyt. A testvéri összetartásra hivta fel a hivek figyelmét. Sáfár Béla lelkész a váci ref. egyház történetéből olvasott fel részleteket. 1571 után Vácon már ref. főiskola volt, a templomuk pedig ott volt, ahol a Szent Háromság-szobor áll most. Az 1605-ben itt járt Bocskay fejedelem iskoláikat megerősítette s Vácot esperesi központtá tette, mely esperességhez 23 egyház tartozott. Azóta sok megpróbáltatás, 59 évi szünetelés után 1783-ban ismét megújul a akkoron öltenek és akiknek költségén épült fel a templom. A megépített templom 1785 karácsony hava 4. napján szentel tetett fel s tartatott benne az első Istentisztelet nagy ünnepséggel. Oly sokan voltak, ho^y az uj templomba a nép nem fért be, s a régi deszka templomban is tartottak Istentisztele tét. A parókia az 1786. év november hó végén készült el s akkor mehetett bele a prédikátor, akinek három évig Kurdi György és Kurdi János testvératyafiak adtak házukban lakást. Érdekes volt annak a harangnak a visszakérése, amelyet még 1712-ben saját költségükön öntettek a hivek, de amelyet prédikátoruk kiűzésekor elvettek tőlük és nem is szándékoztak visszaadni. Sok huza-vona, vizsgálat és instantia után a vármegye azt Ítélte, hogy közösen használhassák régi harangjukat a róm. katolikusokkal. Ez a közös használat újabb súrlódásokra adott okot s ekkor azt ajánlották a róm. kát. testvéreknek, hogy hagyják náluk a harangot 10 forinttal többet adnak nekik, mint a harangnak a fele ér, de ezt nem fogadták el, ellenben őket kifizették a harang fele árában, 23 írt 1872 krajcárral. Ekkor a váci reformátusok szaváéi ref. egyház élete. Az előadás után Nagy Jánosné énekelt egyházi éneket. Molnár Lajos kosdi lelkész a kosdi egyház történetét ismertette. Érdekes, hogy a legelső kosdi református lelkész váci származású volt, Váczi L. Mátyás. Az egyház féltve őrzi egy 1616-ból való urvacsorai kely- hét, mint műemléket. Most 150 éve fogtak a kosdiak mostani templomuk megépítéséhez. Az előadás után ismét Nagy Jánosné énekelt, mély áhitatot keltve a hallgatóság leikében. Az ünnepi egyházi beszédet Kováts J. István egyházi kerületi főjegyző, püspökhelyettes mondotta a XLVi. zs. 2—3 verse alapján. „Az Isten a mi reménységünk !“ Kitért a magyar nemzet sok szenvedéseire, de egy- szersmint a műit történetéből vigasztalást is meríthetünk.Európában három nemzet van csak, amely megszakítás nélkül ezer éves történelemre tekinthet visz sza. Az angol, francia és a magyar. Hatalmas lendületű, magvas beszédét áhítattal hallgatta a gyülekezet. Végül Sáfár Béla lelkész mondott meleg szivből fakadó köszönetét az ünnepélyen résztvevőknek. A ritka egyházi ünnepélyt közebéd követte. had akarat szerint adakoztak 124, összejött 118 írt 58 krajcár, ebből a 137 fontos harangra 96 frt-ot költöttek. A harangot haranglábra tették, melynek fáit Gosztonyi, Kisnémediből ajándékozta Az első hites elöljárókat 1788-ban választotta a gyülekezet, kik esküvéssel köteleztettek az Isíenházához. Ezek név- szerint a következők voltak: Tordai Mihály, Kurdi Mihály, Marosi István, Pap István, Kozma, Mihály, Kurdi György Gyepes János és Mizser Mihály. Érdekesen sorolja fel a jegyzőkönyv az 1791—1795 ben adakozókat. Kurdi György házát az egyházra hagyta, Tóth István özvegye Füle Erzsébet 14 frt. 26 kr-t, özv. Kurdi Mihály 5 frt-ot, Varga György 4 frt-ot. Az 1793. évben fogott az eklézsia a torony építéséhez és 1794 ben be is fejezte. Az 1807. évben öntették a 6 mázsa 5 fontos nagyharangot, melynek árát 1159 frt-ot egy vasárnap összeadták. Ezen áldozat- készségen nemes Arany József felbuzdulva, a saját költségén öntetett egy 74 fontos kis harangot, melyet, miután megrepedt, veje, Vetéssy Pál nagyobbra öntetett. 1795-ben Rácz István lett a lelkipásztor, aki Nagy Emil volt igazságiigYminlszter fart kedden előadást A magyar közélet politikai, tudományos és gazdasági kiválóságaiból alakult Magyar Külügyi Társaság, amelynek célja a magyar közönség külpolitikai iskolázottságának fejlesztése és a magyar igazságnak a külföldön való védelmezése, Vác város művelt közönségének december hó 12-én kedden d. u. 6 órakor a Városháza közgyűlési termében előadást tart, amelyen a Társaság legkiválóbb vezetői fognak bennünket hazánk jelenlegi külpolitikai helyzetéről tájékoztatni. Nagy Emil dr v. igazságügyi miniszter, országgyűlési képviselő, a Magyar külügyi Társaság elnöke, akinek hatalmas külföldi propagativ működését mindenütt ismerik ,,Csonka Magyarország külpolitikája.“ címen fog előadást tartani. Eöttövényi Oiivér dr m. kir. udvari tanácsos, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető elnöke „Akik a trianoni békét előkészítették“ címen fogja ismertetni legnagyobb nemzeti gyászunk előzményeit. Vitéz Nagy Iván dr min. titká 1807-ben már távozott. Utána Könyei István jött, aki 1812-ben már távozott a Szadán elhalt Rácz István helyébe. Ekkor Szilvássy Gábor jött lelkipásztornak, kinek nagyon sok pere volt s aki a híveket is egymás ellen izgatta, úgy, hogy 1818 ban már távoznia kellett. Ezen év május 6-án jött Vácra Kallós Mózes kosdi lelkész. 1819-ben vizitált a nagy püspök, Báthory Gábor, Vácon. A sok civakodás között is, csodálatos az áldozatkészségnek az a meg nem szűnő ereje, amelyik újra, meg újra felvidítja a híveket, megnyitja a lelkeket és teszi bizonyságtevővé az embereket. 1843-ban költözött a régi papiakból a mostaniba a lelkész. 1849 szeptember 2-án halt meg a 86 éves Kallós Mózes, ki itt temettetett el. Még ezen hóban választatott pappá Együd István. Az ő paposkodása idejében épült fel a torony 2. teteje, melynek tetejébe a 3. tető cink bádogból 1885-ben. Az iskola és a rektorlakás a 60-as években emeltetett. Ezen időben az egyház zilált pénzügyeit Molnár Tóth András hozta helyre nagy lelkiismeretességgel és vas eréllyel. Utána azonban mintegy négy évig ismét A reformátusság 150 éve Vácon írta : Sáfár Béla ref. lelkész A II. József császár által kiadott türelmi rendelet, értelmében, ahol „100 famíliák, avagy külön kenyeres gazdák találtatnak, mindenütt szabad legyen templomot építeni, egyházi szolgákat tartani és Istentiszteletet gyakorolni a. reformátusoknak, a lutheránusoknak és a rácoknak, avagy görögöknek“. Ez a szabadság a kisváraknak Pest vármegye generális gyűléséből 1783 november 10. napján adatott meg s ennek alapján prédikátornak Takács Ádámot, oskolamesternek Budai Györgyöt hozta be. Épített pedig egy 17 öl hosszú, 6 öl széles deszka hajlékot, Kurdi Mihály gazda-ember íundusán s itt tartotta a gyülekezet Istentiszteleteit, miután a téli idő miatt nem foghatott hozzá temploma építéséhez, hanemazt 1784-ben kezdte meg s 1785 ben fejezte be. Igen érdekes az 1783-ban megkezdett jegyzőkönyve az egyháznak, melyet Takács Ádám szép, szabályos betűkkel irt s amelyben fel vannak sorolva azon gazda emberek nevei, akik
