Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-12-03 / 91. szám

Ära 12 fillér E 47-lik évfolyam 91. szám Vác, 1933 december 3 jT PollilkaS és iársadalml hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasórnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ...................... Vidéken egy negyedévre ...................... Egyes szám ára ........................... 3 P — f 3 P 5o { iá fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉMI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. finti az ütségmunkából kimaradt! P. F. Gy. igen kedves meg­emlékezései során vetette fel a Váci Hi; lápban a Diadal-térről a Hétkápolnához vezető ú j Bol­dogasszony Sugárul megvalósí­tásának gondolatát. Rövidesen utána azt hallottuk, hogy az eszmét felkarolják és a legkö­zelebbi inségmunkák hereiében megvalósítják. Most olvastam a tervbevett inségmunkák programját, el kell ismerni: nem csekélység, sőt ha mindazokat pár éven be­lül el is készi.ik, úgy városunk nagy lépésben fog előre halad­ni és szépülni. De — amint a programmal egyidejűleg és sajnálattal köz.i a Váci Hírlap, hogy abból hiányzik többek között a püs­pök-kert előtti parkosítás, Gé­za király-tér, Szentháromság- tér és Frzsébet-uíca régen óhaj­tott rendezése — éppen úgy saj­nálattal látjuk, hogy minden jó akarat mellett a nagyon is szük­séges Sugár-út sincs a tervezett munkák közé felvéve. Pedig nem hiába való és nem nélkülözhe­tő soká, nem is feles eges mun­ka, sőt nagyon is szükséges azt mielőbb megvalósítani, mert az alsóvárosi kőhid, mely egyben megbecsülendő és tiszteletre méltó műemlék is, országúti for­galmat van jelenleg hivatva le­bonyolítani és ily feladat mel­lett gyalogjárók részére már semmiesetre sem alkalmas. Csodálatos, hogy egy búcsú, mely igen erős idegenforgalmat is jelent, vagy egy temetés al­kalmával — nem is szólva Mind­szentek és Halottak napján az alsóvárosi temetőbe, vagy a hét­kápolnai kegyhelyhez özönlők sokaságáról, tehát valóban cso­da, hogy olt nagyobb szeren­csétlenség mindezideig mégnem történt. Pedig tudjuk mindany- nyian és 1 álhaltuk elegen, akár­hányszor, hogy nagyon sok gyermek és öreg anyóka, vagy beteg, nyomorék igyekezett át­jutni a hídon ugyanakkor, ami­kor azon kocsi, vagy autó, — vagy éppen többes számiján: autók közlekedtek. Nem kell sok, csak egy hibás lépés, vagy esős, párás időben síkos úton egy megcsuszamlás és akárme­lyikünk a kerekek alá kerülhet. De meg közrendészeti sz?m- ponlból sem lehet közömbös ez az állapot, melyen mielőbb se­gíteni kell. Nem bonyolíthat le már ily keskeny hid párhuza­mosan kocsi és személyforgal­I mat is, annál inkább sem, mert kőhidunk valóban oly keskeny, hogy azon a megkívánt kü.ön felemelt gyalogjárda kiképzése lehetetlen! Érezzük mindnyájan ezt a hiányt, melyet mielőbb pótol­nunk keli! Elismerjük, hogy nem cse­kélységről, nem is kis munká­ról van szó, de mégis meg kell találnunk a megoldás módját. Az inségmunkák között sze­repel a Diadal-tér feltöltése és ezen a címen 39,250 pengő van felvéve költségekre. Sokallom ezt az összeget, mert hiszen az országidba kap­csolódó keramitos íőu.ig húzó­dó kőhid már elérte a megkí­vánt magasságot és bár a Dia­dal-tér ma inkább tényleg ár­terület és egy cseppet sem mél­tó 48-as nagy múltú nevére, mégis a feltöltendő árterü'e'.hez Dunáról hordatni kavicsot, vagy homokot valóban drága megol­dás, mikor a hétkápolnai domb kezdetben hirtelen emelkedő ré­sze még télen is szépen lefarag­ható, a Lőház háta mögötii mesterséges domb is elhordható és ezekről a helyekről aránylag rövid úton és idő alatt elegendő mennyiségű föld volna elmoz­dítható és a Diadal-tér jókora részének feltöltéséhez felhasz­nálható olyképpen, hogy az ár­területről a rendes mederbe visszaszorított aránylag keskeny patak fölött egy cca 8—10 mé­ter fesztávolságú 2—3 méter szé­les olcsó faluddal az átjárást meg lehelne oldani minden na­gyobb külön költség nélkül, ép­pen úgy mint lejebb, a Duna- parl mellett igen jól sikerült kis fahiddal, mely a ligetbe irányu­ló dunaparti sétány folytatása és a személyforgalom lebonyo­lítására igen alkalmas. A Diadal-teret egy pár év óta meglehetősen töltik az odairá- nyitott szemetes kocsik. Ezt a munkájukat, ha tervszerűen irá­nyítva, a budapesti lágymányo­si töltésekhez hasonlóan folytat­ják, úgy egy pár év alatt lénye­gesen csökkenthetik a jelenlegi 39,250 pengős előirányzóit költ­séget. Szükséges azonban, hogy az igy megtakarítható feleslegek­ből okvetlen megépítsük a kő- hidat tehermentesítő tahidat, melyen keresztül az Erdős ház­tól kiinduló és a Hétkápolnához irányított Bo'dogasszony Sugár- utja vezessen. 8. S. Reviziós>mi«e lesz Az Emerikána tudatja, hogy revíziós miséje ma vasárnap d. e. 10 órakor lesz a piaristáknál. A váci gazdák, a váci pénzintézetek és a gazdaadóságok Mindenütt az országban arról beszélnek, hogy a gazdáknak jó, mert a gazdáknak a kormány törvénnyel rendezte az adósa gaikat. A gazdák pedig megál­lapítják, hogy ez a 170 millió, amit a kormány adóságok ren­dezésére fordít, ideig óráig lélegzetvételhez juttatja ugyan ezt a nagy társadalmat, de a határ továbbra is borús és sö­tét. A mai gabonaárak még meg­élhetésre is kevesek, nem pe­dig arra, hogy adóságokat tör- lesszenek, adóságoknakkamatait megfizessék. A magyar társadalom másik része, melyik nem tartozik a gaz­dák közé ,hasonló kedvezménye­ket követel. Teljesen jogosan, hiszen a lerongyolódás nem állt meg a föld népénél és kétségbe­ejtő ma az iparos, kereskedő helyzete is. Kell tehát, hogy az egész társadalom adókedvez­ményhez, mérsékeltebb kama­tokhoz, az adóság megfizetése után némi szünethez jusson, amiről nap nap után nyilatkoza­tokat is hallunk. De nem halljuk a másik érdekelt félt, a pénz­intézetek szavát. Ezek csende­sen dolgoznak tovább és végre­hajtják a felülről jött paran­csokat. Pedig érdekes, amit mondanak. Hallgassuk csak meg, mit mondanak a váci pénzinté­zetek vezetői.: Kestler István dr, az Egyházmegyei Takarékpénztár vezérigazgatója — Az Egyházmegyei Takarék- pénztárt csak aDyiban érdekli a gazda-rendelet, hogy jövedelme­zősége részben csökkeni fog, mert a védett birtokokra beke­belezett kölcsönök után kisebb kamatot fog kapni, mint egyéb kölcsönei után. Azonban még igy is biztosítva van részvénye­sei részére az osztalék, mert a gazda kölcsönök összege összes kihelyezéséinknek csak 20%-át képezik,ugyanis 5V2 milliós kihe­lyezésünkből csak P 1,098.665 60 a gazda kölcsön. így tehát cirka 20,000 P jövedelem csökkenés sei kell számolnunk, amely azon­ban a mi, több mint P 400,000 bruttó-bevételünknek csak 5%-a. Tőke szempontjából a váci in­tézeteket a gazda rendelet csak szórványosan érinti, mert mi még a kát. tiszta jövedelem 30- szorosát sem folyósitottuk kői csönképen, a gazda-rendelet pe­dig csak a 30-szorosan felüli adományok rendezésével foglal­kozik a kölcsöntőke szempont­jából. Mindez a vidéki kölcsö­nökre vonatkozik, mert a váci gazdák, hála Istennek, nem adó­sodtak úgy el, mint a vidékiek, akik tapasztalatlanságból bedől­tek a gépügynökök csábitó Ígé­reteinek, vagy pedig egészség­telen házaikat lerombolva költ­ségesen uj házat építettek. JEethő Bertalan a Váci Takarekpenztar iiv. igazgatója : A Váci Takarékpénztár kün- levőségeinek mintegy 20 száza­léka gazdaadóság. A váci gaz­dák nem igen érzik a gazdaadó­ságok terhét, mert szerencsére nem gabonatermelők, vagyis kevesebb gabonát termelnek, inkább kereskedelmi növénye­ket. A váci határ oly kicsi, hogy nagyobb birtok a gazdák köré­ben nem is képződhetett ki, vi­szont a főváros közelsége egye­nesen megmutatta, hol kell ke­resni boldogulásukat: a váci gazda egyúttal kereskedő is. Gyümölcstermés idején végel- láthatatlan kocsi sor vonul Budapest felé és viszi a váci határ messze földön hires gyü­mölcsét eladásra. Egy-két taliga gyümölcs ma nagyobb jövedel­met jelent a váci gazda kezé­ben mint egy hold termőföld, melyen nem tudja, családjának kenyérma^ot, vagy állatainak takarmány termeljen-e? Miután a váci gazda kereskedő is, köny- nyebben birkózik meg adóságai- val, mint az Alföld, amely ki­zárólag gabonatermelésre vau utalva. A mi gazdáink nem is igen maradnak ei, a kamat fi­zetéssel még a tőkére is juttat­nak valamit. Csak az a kár még­is, hogy a gazdarendeletet nem igen ismerik. Énmagam számos gazdaadósunkat figyelmeztet­tem, hogy joga van védelemre és csak a felvilágosításaim után vették igénybe a kedvezményt. Váró Károly, Az Ipar és Kereskedelmi Hitelintézet igazgatója — A gazdavédelmi rendele­tekre a váci pénzintézetek alig­hanem ráfizetnek. Mint ismere­tes, a szeptember 30 iki betét- állományunknak félszázalékát kötelesek a gazdavédelmi alapba befizetni. Amint a mi kimutatá­saink jelzik, ez az összeg sok­kal nagyobb lesz, mint a ren­delet értelmében nyert kamat- visszatériíés. Egyébként is már megállapítottuk, hogy a váci gazdák csak kisebb összegű vál­tókkal szerepelnek, amelyet ők, ha magasabb lenne is a kamat, pontosan megfizetnének. Tessék megnézni, itt van a szeptemberi kimutatásunk a lejárt váltók kamatairól és ezekben az állami hozzájárulás kamatban három- négy—öt pengő. A gazdákat iparkodok felvilágosítani a gaz­davédelmi rendeletekről és akik nálunk érdekeltek, azok nagyobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom