Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-11-19 / 87. szám

VÁCI HÍRLAP 3 Nagy forgalmiaáó-lsély cg csalá lepleszetíle A szép rendőrpalota felé meg­nyitása óta talán nem fordult az érdeklődés oly mértékben, mint az elmúlt héten. Fűtött folyo­sóin zsongtak-zúgtak az érdek­lődők és tanúk serege, mely tip­pelve adta tovább, kit gondol, hogy benne van a frissen lelep­lezett forgalmi adóbélyeg csalás­ban s mely hogy országos mé­reteket nem nyert, kizárólag a váci rendőrség érdeme. Mert nagyszabásúnak Ígérkezett és furfangos ügyességgel volt kio­koskodva, hogy ha az egyik bű­nöst el is fogják, a másik, a har­madik emelt fővel járhasson a városba. A már ismert sejtrend­szer alapján épült fel a bélyeg­csalás, amelyben a harmadik kéz már nem ismeri az elsőt és nem tudja kinél, hol fejeződik be a bűnös manipuláció. De mint minden bűnügyben van egy rés, amelyen át az igazság szolgáltatás belenézhet és elfog­hatja a tetteseket, úgy ebben is adódott egy hiba, melynek nyo­mán haladva összeszedhette a rendőrség a bűnösöket. De mondjuk el az érdekes eseményeket szép sorjában. Mintegy két hét előtt Bercsé­nyi Kálmán, a váci detekliv cso­port vezetője értesítést kapott arról, hogy a városban 30<>/o-kal olcsóbban kínálnak forgalmiadó bélyegeket. Kisebb címletek nem kaphatók csak 1, 3, 5, 10 pen­gős bélyegek. Már az, hogy har­minc százalékkal olcsóbban kí­náltak forgalmiadóbélyeget, rá- vallott, miszerint itt' bűnös ke­zek dolgoznak, a magas cimletű bélyegek pedig egyenesen meg­erősítették abban a logikus el­gondolásban, hogy a tettesek, vagy magas címletű bélyegeket loptak, vagy ami valószínűbb, kisebb címletekkel nem tartották érdemesnek foglalkozni. A főbünös neszét vette a nyomozásnak és a bűn­jeleket megakarta sem­misíteni, de rajtaveszett. A városháza Esz- Lerházi utca sarkán lévő forgal­miadó hivatal kéménye hétfő­ről keddre virradó éjszaka sűrű füst gomolyokat bocsájtott ki. Gazdag bácsi, midőn kora reggel a takarítónőt bebocsájtolta, hogy az iroda kályháiban be- fűtsön, nagy meglepetéssel látta, hogy abban még tűz van, pedig este nyolctól, mikor is a város­háza kapuját lezárta, a forgalmi adó hivatalban senki sem for­dult meg. Elszenesedett könyv­maradványokra rakta rá a taka­rítónő az uj begyújtást, ami ne­hezebbé tette ugyan annak felis­merését, hogy mi égett ott el, de kétségtelenné, hogy a bűnöst itt e szobákban kell keresni. Mialatt a forgalmiadó hivatal­ban töprengtek a titokzatos könyvégetés megfejtésén, a rend­őrség más utakon már a bűnö­sökre rátette a kezét. Bercsényi Kálmán csoport­vezető megbízta egyik emberét, hogy szerezzen az olcsó forgal­miadó bélyegekből. Ugyan ek­kor megtudta, hogy Németh Ist­ván foglalkozásnélküli pincér útján kerülnek forgalomba a ha­mis bélyegek. Sőt annak is tu­domására jutóit, hogy Németh 10.000 pengő értékű hamis for­galmiadó bélyeget visz Nógrád- verőcére, értékesítés céljából. Bercsényi kiment Nógrádverő- cére autón, de ott kiderült, hogy félrevezették. Németh a hamis bélyegekkel nem Verőcére, ha­nem Budapestre utazott. Ugyan­ekkor a váci pénzügyőrök is tu­domást szereztek a hamis bé­lyegek létezéséről és a rendőr­séggel karöltve folytatták a nyo­mozást. Kedden reggel Némethet korán előállították, megmotoz­ták és zsebében B20 pengőt ta­lállak. — Maga szegény ember, ba­rátom, honnan van magának 120 pengője? — kérdezte a de­lek tiv. Németh egy ideig tétovázott, majd töredelmes vadolmást tett. Elmondotta, hogy a tavasszal lent járt Budapesten bátyjánál, Németh János szabómesternél és panaszkodott, hogy nincs munkája. Ha használt forgalmiad«) bélyeget tudnál szerezni, gyöngy életed lenne ! — felelte a bátyám. Hazajöttem és ez a gondolat nem hagyott nyugodni. Abelesz Vilmos keies- kedővel kerüli érintkezésbe. Ne­ki is elmondotta, hogy milyen könnyen lehetne pénzhez jutni, ha használt forgaimiadó bélye­get tudnánk szerezni. Később Abelesz kereste fel Némethet és megkérdezte, aktuális-e még a bélyegszerzés. Abelesz néhány nap múlva használl forgalmiadó bélyegekei hozott hozzám folytatta vallomását Németh. Váci forgalmiadé könyv­ből kitépett lapok voltak. Ezeket én tekercsbe csomagolva bevittem Budapestre, ahol a bá­tyám részletekben 800 pengőt fi­zetett nekem, de folytonosan elő­legeket adott s ezzel formálisan kény szeritett, hogy mindig több és több bélyeget hozzak neki. A bélyegek sejtrendszer alapján szétmentek az országba, de én nem tudtam, hogy kihez kerül­tek, csak annyit, hogy néha egy csomót visszadobtak (anstandol- tak), amelyeket nekem kellett átvenni. Elhoztam Vácra, mivel Abelesz sürgette a pénzt, ezután értékesítettem Büschiiz váci fa­kereskedőnél Szinaberg József útján. Ez a Szinaberg, kinek sze­repét még nem egészen tisztáz­ták, Budapesten tartózkodott és a rádió pénteken délután 2 óra 55 perckor közölte, hogy a bu­dapesti rendőrség letartóztatta- Bercsényi Kálmán és Patonay Balázs detektívek kedden dél­előtt elmentek Abeleszt és Szi- naberget letartóztatni, Pelzko Gyula és a pénzügyőrök pedig ezalatt Németh lakásán tartottak házkutatást. Itt Petzkóék 1131 pengő értékű lemosott és egy csomó lemosatlan használt bé­lyeget találtak. Abelesz előadta, hogy a bélyegek megszerzését Tárnok Endre malomel­lenőrrel beszélte meg és pedig akkor amidőn Dolfuss osztrák kancellár viselt dolgai­ról beszéltek. Tárnok megje­gyezte, hogy az osztrák vezér mily sokat tud most keresni! — Ha a nagy emberek tudnak keresni, mi kis emberek is tu­dunk: szerezzen használt forgat- miadó bélyegeket! Később Tárnok Abelesz laká­sára sorozatosan hozta a hasz­nált forgalmiadó bélyegeket. A megállapodás az volt közöttük, hogy Tárnok 16 százalékot ke­res az üzleten, amelyből négyet visszaad Abelesznek. így Né­meth István a 800 pengőből 570 pengőt adott Abelesznek, aki vi­szont 420 pengőt juttatott Tár­nok kezeihez. Detektivjeink ezután elmentek Budapestre. Németh Istvánnal, Németh János szabót keresték, aki a Józsefváros egyik utcájá­ban lakik. A szabó padlásán nagy kötegeltben Vácról szár­mazó használt forgalmi­adé bélyegek tömegét ta­lálták. Németh János nem tagadhatott és beismerte, hogy ezeket a hasz­nált forgalmiadó bélyegeket a Ferenc-körút 10. szám alatt la­kó Bardott Gastonnéhoz juttat­ja el, aki ezért rendszeresen megfizet. A váci detektívek Bar- dott Gastonnéhoz mentek. A huszonkilenc éves, igen szép asszony remekül berende­zett lakásban fogadta őket. A nagyvilági nő nem jött zavarba, amikor detektivjeink a vádat szemébe mondták. Éppen ekkor hozták haza a szép asszony be­teg gyermekét a kórházból, ám Bardottné fölényesen ^i,Mentet­te, hogy inkább megy a rend­őrségre a detektivekkel, annyira biztos az ügyében. Gyermekével nem is törődött. A rendőrségen csakhamar rábizonyították, hogy kilenc alkalommal vo t már bűne. telve hasonló bélyegcsalásért. Sehogysem akarta megmondani, ki a cinkostársa? — A maga cinkostársa az el­vált férje! — vágta szemébe Ber­csényi Kálmán. Schell felügyelő, aki a bélyeg­csalásokban dolgozik, igy. szólt az asszonyhoz: — Maga, Sándor Mária, de sok álmatlan éjszakát okozott nekünk! Csakhogy sikerült le­lepleznünk! Bardottné az előbb még azt állította, hogy beteg gyermeke egészsé­gére megesküdött, nem árulja el cinkostársát. Most azonban már bevallotta, hogy Szondy-utca 1 alatt lakó férjéhez vitte a bélyegeket, ahol lemosták. Nem érdektelen meg­írni, hogy a szélhámos házas­pár, akármelyiküket tartóztatta is le a rendőrség, mindig igazol­ni tudta, hogy nincs felesége, vagy nincs ura, mert elváltak, ágytól is, asztaltól is. Schell fel­ügyelő még megjegyezte, hogy Bardottné országra szóló hami­sításokat követett el, amelyeket most éppen a váci rendőrség közre­működésével sikerült le­leplezni. Tárnok ezalatt itthon, a rend­őrség börtönében nagy izgalmak közt várta, találnak-e valami rá­nézve kompromittáló adatot a detektívek, vagy a pénzügyőrök? és megtagadott minden vallo­mást. Abelesz, hogy igazolja, miszerint Tárnokkal követte el a bűncselekményt, hivatkozott arra, hogy a lakásán megtalál­hatják Tárnok ollóját, amellyel a bélyegeket kivágták. Görög dr. rendőrfogalmazó elhozatta az ol­lót és Tárnoknak vallatás köz­ben hirtelen fel is mutatta. Tár nők meglepődött és már is be­vallotta, hogy az olló az övé, de egy évvel ezelőtt ellopták laká­sáról. Tanúkat is nevezett meg. de ezek azt igazolták, hogy Abe­lesznek van igaza, mert az ol­lót senki sem lopta el, azt csak Tárnok adhatta át Abelesznek. Tárnok továbbra sem ismeri be bűnösségét és igy az ellene irá­nyuló vádnak egyedül Abelesz vallomása ad alapot. A forgalmiadó hivatalban le­zárt szekrényben őrizték az el­használt és meg nem semmisített adókönyveket, amelyeket a felek szolgáltattak be. 72 ilyen könyv hiányzik, amelyek három csomagban vol­tak elraktározva. Azt is kideri­| Tisztaság Kényelmesség Jó műsor Tisztesség Becsületesség Olcsó heiyár Kt/m/R-MQZGQ Szombaton 4, 6 és 8, vasárnap 2, 4, 6, 8 és 10 órakor 20—70 fillér — 16 éven felülieknek R4SPI/TÍN Az asszonyok démona Nyári kaland C O H T d dl W G I d t Híradó Kedden, szerdán 4, 630 és 9 órakor 10—40 filléres mozin két sláger Őnagysága nem akar gyereket Önagysága, aki nem akar: Liane Haid, férj, aki akar: Georg Alexander Aki mindent akar: Otto Wallburg Feleségem babája TdféTTdll Szives pártfogást kérünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom