Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-11-19 / 87. szám
ára 12 fillér Hai számunk 6 oldal E 47-ik évfolyam 87. szám Vác, 1933 november 19 W Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre.................................3 P — f Vidéken egy negyedévre.................................3P5of Egyes szám ára .................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉMI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tór, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. II forgalmiadó - bélyegcsalás tettesei mór az ügyészség börtönében ülnek Részletes tudósítás a 3. oldalon Magyarosítsuk meg idegenhangzású nevünket! Iria: Németh Jenő Sohasem volt annyira idő szerű ez az óhaj, mint napjainkban. A trianoni gyászos béke óta minden öntudatos magyar ember arra törekszik, hogy az igazságtalanul ránkerőszakoit béke bilincseiből kiszakítsa magát, nemzeti élniakarását és élnitudását pedig az egész világ előtt megmutassa. A dicső múltú és nagy jövőre hivatott magyar nemzet a megaláztatás első percétől fogva tudatára ébredt azoknak az életbevágóan fontos feladatoknak, amelyeknek vaíóraváltásától függ további sorsa. Immár másfél évtized óta folyik ez a hősies munka, amelyet talpraállásunk érdekében napról-napra kifejtünk. És talán nem is egészen eredménytelenül. Mert ez a minden téren megnyilvánuló erőfeszités a nemzet arculatát a múlthoz viszonyítva lényegesen megváltoztatta. Az eddigi mellveregető, patópáios kodó hazafi helyébe az öníuda- tosabb, a sajátos nemzeti éré nyekkel ékeskedő hazafi lépett, aki érzésében, gondolkozásában, sőt külső magatartásában is emelt fővel, dacosan biiszkéi- kedhetik férfi kiválóságaival. A világháború előtt a műveltebb nemzetek közül alig egy—kettő birt rólunk tudomással, de ezek is milyen torz fogalmat alkottak a magyar emberről. Ma már ja vultabb a helyzet. Különösebb kérkedés és elfogultság nélkül megállapíthatjuk, hogy a világ szeme állandó figyelemmel kiséri minden lépésünket. Ennek kézzelfogható eredménye: még saját ellenségeink is kényíele nek elismerni, hogy ez a ma roknyi nép az összes kultúr- neinzeti erényeket tudomány, művészet, testi-ügyesség stb. terén dicséretre méltóan egyesíti magában. De ez még mind kevés ! Bármily sokat tettünk eddig, még mindig nagyon sok a tennivaló. Egy pillanatig sémái tatjuk magunkat azzal, hogy fa- jiságunkat, nemzeti mivoltunkat már teljesen kidomborítottuk. Hogy csak egy-két példát említsek : zengzetes, szép magyar nyelvünk még ma is hemzseg a sok idegenszerűségtől. Vagy itt van például a bennünket állandóan kisértő nemzetközi szellem, az „idegenének mindenáron való majmolása, amely irodalmunkba, művészetünkbe, de egész társadalmi berendezkedésünkbe is oly erősen befészkelte magát. Figyeljük meg e tekintetben a többi nemzetet és tanuljunk tőlük igazi nemzeti öntudatot Az angol mindenestül angol, a német izig-vérig vemet Csak éppen mi vagyunk olyanok, hogy nem tudjuk eléggé megbecsülni és a világ előtt hasznosítani a bennünk rejlő sajátosan magyar nemzeti értékeket, sőt akárhányszor ezeket a külföld előtt is nagymértékben elismert nemzeti erényeket szinte szégyenük és takargatjuk. Magyar' Testvéreim! Ha a múltban nagy mulasztások terhelnek is bennünket, nincs még minden veszve. Fogadjuk meg széni elhatározással, hogy igenis tudunk és akarunk testestől lelkestől igazi magyarok lenni és fel fogunk használni minden kínálkozó alkalmat arra, hogy nemzeti Dagyrahivatottsá- gunk teljes egészében bontakozzék ki honfitárs és idegen előtt egyaránt. Nemzeti mivoltunk kidombo- ritásának egyik — talán jelentéktelennek látszó — de nemzeti szempontból annál nagyobb horderejű megnyilatkozása: idegenül hangzó családi nevünknek magyaros névre való változtatása. Gimnáziumunk értesítőjének lapozgatása közben elszorult szívvel kellett látnom, hogy a több, mint 500 főt számláló magyar diák közül kb. minden negyedik diáknak idegen- hangzású a neve. Felsőbb kívánságra, de egyben a magam meggyőződésének nyüt hangoz tatásával szólok Vác városának nemesen érző társadalmához. Szerény óhajommal a magyar nemzet egyetemes érdekéi kivá nőm szolgálni. Mindenek előtt legyen szabad az általánosan elfogadott erkölcsi igazságból kiindulnom, amely szerint „A közérdek mindig előbbre való, mint a magánérdek!11 Ez a sarkalatos igazság bővebb megokol ást nem kíván. A névváltozás mellett szói egy másik, nem kevésbé figyelemre méltó szempont. A Magyarországot tanulmányozó küiöldiek csodálkozva, sőt megütközve hallják, hogy milyen sok itt az idegenhangzású név. Ha e két szempont nem volna elegendő, gondoljunk csak arra a sok-sok ezer elszakított magyar családra, akik a rosszakaratú „névelemző rendszer“ miatt oly sok meghurcoltatásnak vannak kitéve. Azt talán említenem se kell, hogy napjainkban, főleg a felvidéken működő magyar iskoláknak ijesztő arányokban való sorozatos megszüntetése rész ben a sok magyartalan hangzású névnek köszönhető. És hogy ha mindezekre, a kétségtelenül súlyos szempontokra nem is történnék utalás: jogos és méltányos kívánság, hogy mindazok, ! akik nyelvben, gondolkozásban jó magyarnak érzik magukat, legyenek nevükben is magyarok ! A névmagyarosítása való buzdítással kapcsolatban távol ál 1 tőlem, hogy a hazafiságom sugalta kérésemet mindenkire rákényszeritsem, vagy bogy egyeseket érzékenységükben megsértsek. Igen tiszteletreméltónak tartom magam is azt az áláspontot, hogy valaki kegyeletből ragaszkodik idegen- hangzású, de különben patinás családnevéhez, amellyel ő, valamint ősei mindenkor becsületet szereztek nemzetüknek. Azonban, ha valakit ez a feltét lenül tiszteletet parancsoló szempont nem érint érzékenyen, az kapcsolódjék bele ebbe a kimondottan hazafias mozgalomba, itt jegyzem meg, hogy a gyermekek édesanyjuk nevét is felvehetik, ha az magyaros hangzású. A névmagyarosítással járó utánjárás, költségek ne tartsa oak vissza senkit, hiszen a kir. B e 1 ti g y minisztérium an n y i r a megkönnyítette az eljárást, hogy igen kevés utánjárással és jelentéktelen pénzáidozatía! azt mindenki számára lehetővé tette. A követendő eljárást legyen szabad főbb vonásokban ismertetnem. Családi nevének megváltoztatását a belügyminisztertől kérheti az a magyar állampolgár (kiskorúak is!), akinek jelenlegi családi neve a) nem magyar hangzású, b) magyar hangzású ugyan, de a jóiziést sérti s igy gúnyolásra alkalmas, c) igen gyakori (pl. Kovács, Nagy stb.). A kérvényt akár személyesen, akár postán közvetlenül a belügyminisztériumba lehet benyújtani. A közszolgálatban állók hivatali felsőbbsé gük útján is felterjeszthetik kérvényüket. A kérvény illeték-dija 2 P, közalkalmazottaknak 1 P. Ezt az illetéket annyiszor kell leróni, ahány nagykorú folyamodik. (Akiskorú gyermekekért nem kell fizetni!) A kérvényhez csatolt mellékletek mindegyike 30 fül.-es okmánybélyeggel látandó el. Szegénységi bizonyítvány alapján mind a kérvény, mind pedig a mellékletek bélyegmentesek. A kérvényhez a követkéz okmányokat kell mellékelni : a) születési anyakönyvi kivonat, b) ha házas az illető, házassági anyakönyvi kivonat, c) ha a folyamodó kiskorú, szülője, vagy gyámja beleegyező nyilatkozata, d) a kérvényben megjelölendő legalább három újonnan választandó név (pl.: Kertész, Iíerényi, Keresztes). A feltüntetett három név közül rendszerint az elsőt engedélyezik. Nem engedélyezhetők elvi okokból olyan nevek, melyek a) igegen hangzásúak, b) kettős családnevek, c) történelmi nevek (Zrínyi, Petőfi), d) régies Írásmóddal -th, -y, stb. végződő nevek, e) gyakori családnevek (Nagy, Kovács, stb.). Bővebb felvilágosítást akár a cikkíró, akár pedig az Országos Névmagyarositó Társaság, Budapest, VI. Teréz-körút 3, készséggel, díjtalanul nyújt. Az előneves, de különben idegenhangzású nemesi nevek megváltoztatására a Kormányzó Úr Őfőméltósága adhat engedélyt. Mély tisztelettel és hazafias szeretettel kérem Vác város társadalmát, de különöskép a váci piarista gimnázium növendékeinek hozzátartozóit, hogy hazafias felkérésemre minél többen sorakozzanak ennek a szent, nemzeti ügynek zászlója alá! Esfeálwö Peiroviis Miksa mérnök és neje Kardos Gizella fia Peiroviis Elek szkv. honv. főhadnagy magántisztviselő november 11-én vezette oltárhoz a váci Hétkápolnában Barloss Endre várm. irodafőliszt és neje Riedl Lujza leányát Bar loss Márta veresegyházi tanítónőt. Tanuk voltak: a vőlegény részéről: nagybátyja dr. Kiss István rendőrfőtanácsos, a menyasszony részéről: Bohunka Lajos főjegyző. Eljegyzések Ladányi Bözsikét eljegyezte Bauer Alajos szövőmester, Budapest. (Minden külön értesítés helyett). Viski dr. Héder László, dr. Héder Lajos ügyvéd és felesége, Ernycg Mária fia eljegyezte Petii Évát, dr. Petri Pái államtitkár és felesége, Szigethy-Gyu- la Ilona leányát.
