Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-11-05 / 83. szám

VAGI HS&LAP S£SE!BSBaBB3SBBK96aSR9ffiB9anHBBRBBBBaH3HSHHanBHaHBSSBBSSBHESnKB ► föayeh -JHcú&i ./Zccítí* * » (HcupeK JlclalehJhciM € |.a »A*B í Niwul 7«lí AJCm NO« WUaOMW LEVfRKUStN a.BK, AS PÍR 2 oredetiAdble It« ASPIRIN 20 eredeli tabletta á 0.5g-.24 meqhvU&s elsőjeki* neí er fyfájásml Gyógyszertárban kapható Nagy taps után Rusztek Lajos dr. mondott záróbeszédet, han­goztatva, hogy csak a kereszt igazsága mentheti meg az em­beriséget másodszor is. Estére megnyílt a szeminá rium hatalmas díszterme, mely zsúfolt lett csakhamar. Oett.er György dr. pápai kamarás, püs­pöki titkár vezette be a műso­ros estét, melyet Tóth László dr. a Nemzeti Újság nagytudá­sú főszerkesztője lebilincselő, magas szárnyalásé előadása kö­vetett. igen hatásos volt a kispapok szavaló kórusa, Zágon István humoros előadása. P. Bangha itt is hatalmas beszédet mondott. Megyés főpásztorunk emelkedett szavai zárták be az ünnepi sajtóestét. A nagysikerű előadások befe­jeztével vacsora volta kaszinó­ban a budapesti vendégek tisz­teletére. rUa rewisiós mise Az emerikánás ifjúság ma, va­sárnap tartja reviziós miséjét szokott helyen, a piaristáknál, szokott időben: délelőtt iiz óra­kor, melyre minden magyart testvéri szeretettel hiv meg. Kullúrliáxat épít Tahitótfalu Tahitótfalu község képviselő­testülete elhatározta, hogy kul- turházat létesít és ennek céljára a vármegye jóváhagyásától fel­tételezetten épületet és telket vá­sárolt. a katolikusoknak? A Credo-egvesü'et november 5-én összejövetelt tart, melyen Jávor isíván előadást tart ily címen: Mi a plébános nekünk, katolikusoknak? lg SAJÁT SZÉKHAZÁBAN Éj ifid TiKRRÉiPÉMZIiR H A Magyar Nemzett Hank melíékhctye Vác, líonstantln-tÉr 15. Telefon: «3 Építkezési kölcsönöket folyósít 0 Kiskereskedelmi hitelt újból engedélyez Elfogad betéteket és azokat aranyértékben fizeti ki <3> Gyümölcs-exportálók részire tanúsítványok Váe és kornyékére Kedvező feltételek mellett: Üzleti foljfőszámSák Betétek Kül- és belföldi átutalások Kölcsönök ¥BCí EGYHÁZMEGYEI TRKiRÉKPÉNZTiR R.T. Kegyes Alapítványok KezeSAsége KONST ANTIN-TÉR Korpás főigazgató ® tf'ádióban Korpás Ferenc dr. e. főigaz- galó, a váci piarista diákszövet­ség társelnöke ma, vasárnap délután 4 óra 30 perckor »A szülő és lecke« címmel előadást tart. A hősökéit A felsővárosi plébánia temp­lomban pénteken reggel gyász­ul lse volt a világháború hősi ha­lottainak lelkiüdveért. A misén a város, a katonaság, az álla­mi és magánhivaíalok, egyesü­letek vezetői jelentek meg. A ka- taíalkra hatalmas koszorút he­lyezett a város, melyet később a hősi emléktáblákra vittek ki. Nylll-tér Néhány érdekfeszítő megállapítás 1. Eldőlt, hogy ki a na­gyobb énekes. Jan Kiepurát ünnepli egész Európa, Buda­pesttel együtt, Josef Schmidt a pesti Vigadóban csúfosan megbukott. Úgy látszik tehát, hogy nagyobb dolog Jan Kie­purát felemelt helyáron be­mutatni, mint a kifütyült Schmidúet fillérekért... 2. A Városi készséggel elis­meri, hogy a Royal-Apolió és még egy pár pesti nagy moz­gó vélitpssc különb, mint az övé és nem hirdeti szédelgő módon, hogy az ő vetitése az első egész Magyarországon. A Városi nem nézi a váci puo- likumot analfabétának, aki­nek ilyen mesét be lehet adni. 3. A Városi nem dicsekszik azzal, hogy féregmen'.es, mert a Városiban soha nem is me­rült fel kétség e tekintetben. Ez a téma csak olyan mozgó­ban tolul előtérbe, ahová a publikum aludni jár. A Vá­rosi filmjei melleit hál’ is­tennek senki sem alszik ... 4. A zsúfolt hazakkal való dicsekvés csak akkor jó rek­lám, ha igaz. A Városi közön­sége hétről-liétre maga győ­ződik meg a zsúfolt házakról s ezért a Városi reklámja jó, mert igaz ... 5. Megmondta már az írás: >aki fegyvert fog, fegyver ál­lal vész el«. A modern időkre vonatkoztatva: »a krakélcr kapja mindig a legnagyobb és legfájóbb pofont...« A pontokat szükség esetén folytatjuk. BSI^HnBZ5SaBB8S8BaiKS9S3@lK3£ 3ÍSSSESKSI ra Livornóban egy Fcsia deli’ Uvát (szüreti ünnepély) láttunk, majd letelepedtünk egy tipikus olasz vidéki kávéház »terraszán«. Az egész kávéház az utcára ra­kott székek és parányi asztalok tömegéből áll, fedett helyiség nincs, többszázan a székeken, feketét és gaseosát isznak és hallgatják az éktelenül ordítozó és recsegő rádiót. Hajnalban pillantottuk meg Genova partjait. »Genova la su- perba« valóban büszke és szép város, a Földközi tenger legna­gyobb kikötője, Italia egyik leg­nagyobb városa. Forgalma na­gyobb mint Nápolyé. Központ­jában ált a Piazza de Ferrari (főtér), ahonnan a villamosok autóbuszok sugárirányban jár­ják a várost. Egy ilyen villa­mosra kaptunk fel és kimentünk a világhírű génuai temetőbe, a Campo Santora, amelyhez fog­ható nincs. Génuai neve: Cimi- tero di Staglieno. Impozáns és végtelenül hosszú csarnokokban gyönyörű síremlékek ezrei sora­koznak, mind márvány és mind művészi munka. A márvány és a művészet olasz honban nem ritka, de ilyen tömegekben és méretekben, mint e hatalmas és különös temetőben, minden kép­zeletet felülmúl. Egy-cgy sírem­lék legalább akkora, mint a váci Santhó-féle és rajta az elhunyt szobrán kívül még az összes csa­ládjogok szobrai, angyalok, vagy Krisztus jelenései és allegorikus alakok szerepelnek. És halottak pihennek jobbról, balról a fa­lakban és a márványpaló alatt is, amelyen járunk. A.szabadban pedig ciprusok, fűzfák és tengeri fenyők közölt kápolna nagyságú mauzóleumok sorai fehér és 'Szürke márványból. Máskor a »funicolare« síkIó- pályán felmentünk Castellacció- ba, a Gastello de Albertis nevű fellegvár mellé. A hegy egyik ol­dalán festői völgy, másik olda­lán lábaink alatt terült el egész Genova Nápollyal vetekedő szép s égében. Este génuai varietén. Húsz sablonos jelenelen keresztül Se- rafino nevű kancsal olasz szóra­koztatta a derék genovai polgá­rokat bárgyú mókáival. Érde­kes, hogy a hölgyszereplők mind platinszőkék voltak és jó fejjel magasabbak a férfiaknál, akik megmaradtak a fekete sörény- viselet mellett. Másnap élmény volt végigsé­tálni a Via Venli Sctlembrén, a Via Corsacán, ahol az előkelő negyed palazzói sorakoznak és a pálmás tengerparton. Utána a kapitány jóvoltából felvehet­tünk egy Genova és Alexandria között járó luxusgőzösre, az »Es- periá«-ra, mely királyokat, maharadzsákat és milliomoso­kat fogad nemes fényűzéssel be­rendezel t termeibe. Egy Appar­tement napi ára 1200—1600 lira (480—520 pengő). Pár órás út után a Paganini Savona kikötőjébe futott be. Ét­iül a kisvárostól nem vártunk semmit, meglepő5 volt tehát,hogy milyen rendes és szép. Nagy oszlopcsarnokos házsorok, szé­les utcák és kedves parkok. Leg1-_ érdekesebb azonban a hajó teme­tő. Régen szép napokat látott nagy hajók roskadoznak a vizen és szomorúan tűrik, hogy tagia­kat boszorkányos gyorsasággal fejtik szét az ügyes munkások. Pár nap alatt szétszednek egy- egy óriás teherhajót, melynek értéke immár ócskavas. (Vácon tudtuk meg — utólag — hogy Savóimban lakik és az édessé­gek mestere, Andor Károly só­gora.) Savóimból esíe indultunk, éj­jel kerültünk át francia vizekre. Dél felé már a Hyéres-i szigetek közölt siklottunk, ahol festői sziklacsoportok és a tenger játé­ka gyönyörködtettek. Délután pillantottuk meg a nagy francia kikötővárost, a hires Marseil­le!. Elhaladtunk Iff szigete mel­lett. E romantikus kis sziget ma is meglevő sziklabörtönében ra­boskodott Monte Christo. Marseille nagyon érdekes, egyéni jellegű város. A fehér franciától a legfeketébb szere- csenig minden változat és keve­redés képviselője mutogatja ma­gát a kikötőben, az utcákon és mindenütt. Piros nadrágos zuá- vok, kékruhás matrózok és szür­késkék katonák sétálnak szines csoportokban. Mi is végigmen­tünk a szép főúton. A hires Ca- nebiéren hatalmas árúházak, szállodák, fényes kávéházak, pa­loták között olyan embertömeg hullámzott, mint Pesten Szilvesz­ter-éjjelen. (Szerdán folytatjuk ) VÁROSI — -===== V ERÍ5BTETEEN ========• Ki a és hoktap, szombat, vasárnap, nov. 4—5-én, két utoüsó nap GárdonyiGéza örökszép színműve A BOR Kózsahegyi Kálmán, Jávor Pál, Z. Molnár, Kéry Panni, I Eöry Kató és Balogh Klári — Magyar« és Fox^KíréNcIólc. ECedd -szerda, november 7 és 8-án Követelő közkívánatra a szezon hatalmas sikere Mellékucca ( Irene Dunne és John Boles gyönyörű drámája. — Azonkívül: Pekingi pagodák Előadások kezdete : hétköznap ; 5, 7 és 9, vasárnap: 3, 5, 7 és 9-kor

Next

/
Oldalképek
Tartalom