Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-10-15 / 79. szám

tfACI HÍRLAP 7 IPAROS-HÍREK Kornis Gyula dr hitvallása a kisiparosok mellett Az elaggott iparosok Quell Ru- dolf-otlhona felavatásán hang­zóit el ez a beszéd, mely képvi­selőnket a kisipar érdekeinek harcos katonái közül ismételten kiemeli. Kornis Gyula dr. igy szólt a váci iparossághoz : Engedjék meg, hogy ez al­kalommal kifejezést adjak meg­győződésemnek olyan kérdések tekintetében, amelyek az iparos társadalmat a legmélyebben érintik. Régi óhaja az iparosoknak, hogy a parlamentben képvise­letet nyerjenek érdekeik védel­mére. Ezt a törekvést legmele­gebben magamévá teszem s har­colni is hajlandó vagyok érte. A legújabb törvényhozási szer­vezetek az érdekképviseleti rend­szer alapjára helyezkednek, pl. az olasz. A választójogi reform, amely nálunk ma már elodázha­tatlan, legnagyobb valószínűség szerint a listás választójog alap­ját fogadja el, most már nem­csak a városokban, hanem a vi­déki nagy választókerületekben is. Egészen természetes, hogy a kormánypárt kötelességének fogja ismerni az iparosságnak bevonását is a törvényhozó tes­tületbe, még pedig számarányá­nak megfelelően. Ennek a köve­telménynek buzgó szószólója le­szek. Túlzottnak kell tartanunk a mai OTI-járulékokal. Ezeket fel­tétlenül csökkenteni kell: a ma­gyar iparosság nem bírhatja el ezeket a terheket. Nem tartom helyesnek, hogy a letartóztatásban lévők ipari munkájukkal komoly versenyt támasztanak a becsületes ipa­rosoknak. Itt összhangba kell hozni a rabok természetes mun­kajogát az ipar érdekeivel. Újabban, amióta világszerte mezőgazdasági válság van s pl. a gabona ára az amszterdami világpiacon mázsánként 5.40 P, olyan agrárországban, mint a milyen a mienk, a kisgazdák a legnagyobb nyomorba jutottak. A kormány minden eszközt fel­használ a kamatkönnyitéstől és bolettától kezdve a gabona­adóig arra, hogy segítsen raj­tuk. Ez jól érthető oly ország­ban, ahol a gazdasági élet alap­ja a mezőgazdaság. Ha a gazdá­nak jobb a sora, akkor ez a leg­szélesebb népréteg élénkebb fo- gjmsztója az ipari cikkeknek, ak­kor a kereskedő is el tud adni. Ámde az iparos osztály is ugyan­csak fuldokol, éppoly módon szenved, ugyanolyan hitelnehéz­ségekkel küzd, mint a mezőgaz­da. Természetes tehát, hogy végre az iparosokon is, úgy, amint a mezőgazdákon, komo­lyan és hathatósan segíteni kell. A kisiparosok hitelrendszerét al­kalmas módon meg kell változ­tatni. A kisiparosság a magyar tár­sadalom egyik legfontosabb nemzetfenntartó rétege s az egészséges gazdasági életnek egyik legjelentősebb pillére. Az iparos a polgári szorgalomnak, alkotásvágynak s konzervatív világfelfogásnak igazi mintája. Ne méltóztassék csupán szónoki műfogásnak, szentimentális lírá­nak minősíteni, ha arra hivatko­zom, hogy gyermekkoromtól kezdve milyen mély benyomást tett rám az ipari munka: óra­szám elnéztem a kőművest, ho­gyan rakja a téglát; az ácsot, ho­gyan szabja ki a gerendát s il­leszti össze a háztető vázát; a ci­pészt, mikép szegezi a talpat; a szabót, hogyan varr ja össze a ruhát? Boldog voltam, szinte ki­váltságnak tekintettem, ha egy- egy tiszta kis műhelyben — a könyvkötőét szereltem legjob­ban — hosszan elüldögéltem. Legyenek meggyőződve, hogy említett, teljesen jogos érdekeik­nek mindig legbuzgóbb védője és támogatója -leszek s ilyen irányban mindig a legkészsége­sebben, bármikor a törvényho­zásban is, rendelkezésükre ál­lok. Az afrikai francia főcserkész nagy barátunkká lett A Váci Hírlap megemlékezett Henri Sicard dúsgazdag francia nagybirtokosról és pezsgő gyá­rosról az északafrikaiak főcser­készéről, ki néhány napot Vá­con töltött. Henri Sicard most levelet irt vendéglátogatójához, Urbányi Ferenc dr. ügyvédhez, lmelyben közli, hogy a Matin és a L'Eclair című francia világ lapoknak szeptember 3-án meg­jelent számában cikket irt itteni tartózkodásáról s tapasztalatai­ról a trianoni »gyalázat«-ról, va­lamint az »Anschluss« kérdés­ről. Majd igy folytatja: »... kár, hogy a magyarok, kik oly zse­niálisan megtudták hódítani ma­guknak az angol és olasz nép szimpátiáját, a franciákat elha­nyagolták, pedig a francia nem­zet igazságszerető és megva­gyok győződve, hogy ha a ma­rok a franciákat úgy világosíta­nák fel, mint ahogy nekem az önök igazságáról sikerült meg­győződést szereznem, hamaro­san meglátnák mit érne számuk­ra a francia nemzet barátsága«. Végül megígéri Sicard, hogy a francia sajtóban a magyar kér­dést napirenden fogja tartani. Urbányi dr. most a nagyszalon­tai református lelkészt ért ször­nyűséget fogja Henri Sicardnak részletesen, az összes bizonyíté­kok feltárása mellett megírni s kérni fogja annak a francia saj­tóban való közzétételét. Magyarest Felsőgödön A gazdag nyári szezonra, a mely Felsőgöd életét olyan vál­tozatossá tette, a koronát fogja feltenni az inségbizottság »Ma­gyar Est «-je, melyet Matirkó Er- vinnének, a községi főjegyző ne­jének védnöksége mellett novem­ber 4-én fognak megtartani. A műsort többek között nemzeti táncbemutató is gazdagítja,me­lyeknek a betanítását Antal Fri- gyesné vállalta magára. Vác if­júságának a figyelmét is felhív­ja tudósítónk a mulatságra, mert nemcsak arra nyílik alkal­muk, hogy kellemesen szórakoz- . hassanak, hanem arra is, hogy a Védnöknő célját, a szegénygyer­mekek felruházását elősegítsék. A gödöllői dsembori a Váci Urániában Az esőnek és a váci nagyvá­sárnak ellenére is igen szép szá­mú hallgatóság gyűlt egybe az Uránia ezidei második előadá­sára. Majd megtelt a terem és a nagy hallgatóság figyelemmel hallgatta az előadót, Zsembai Ferenc siketnémaintézeli tanárt, cserkészparancsnokot, aki egy órás élénk, derűs előadás kere­tében, rengeteg fényképfelvétele illusztrálásával ismertette a gö­döllői jamboree életét, jelentő­ségét és elmondotta sok, eddig nyilvánosságra nem jutott, érde­kességét. Meglátszott az előadá­son, hogy előadó maga is vé­gigélte a nagy napokat és az is, hogy nyitott szemmel, jó emlé­kezettel élte a táborozás egész életre szóló élményeit. A hallga­tóság meleg tapssal jutalmazta az élvezetes előadást. Az előadás előtt Szentgyörgyi Gusztáv igaz­gató felhívta a jelenvoltak fi­gyelmét a váci hadiemlékkiálli- lásra. amelyre sok érdekes anya­got hordtak már össze, de még mindig lehet is hozni, mert a siketnéma-intézet tornaterme tá­gas, még sok anyag fér el benne. A Munkáshiztosiiónak pénz kell és gyorsítja a behajtást Mindig mondjuk, hogy az OTI nagyszerű szociális érzékkel bir. Mentői kevesebb a pénz, men­tőt kevesebbet dolgoznak adózó iparosai, annál gyorsabban kö­veteli. Az Országos Társadalombiz­tosító Intézet a napokban kör­levelet juttatott el a munkaadók­hoz Budapesten. A váciaknak nem küldte meg, azok csak fizes­senek. Ezért itt közöljük az érde­keltekkel, hogy a körlevél sze­rint a társadalombiztosítási já­rulékok és balesetbiztosítási di­jak ezentúl nem a kézbesítéstől számított nyolcadik napon, ha­nem az egy-egy számfejtési idő­szakot követő hónap utolsó nap­ján esedékesek. Ez a rendelke­zés a járulékok és biztosítási dijak behajtásának nagyarányú gyorsítását jelenti. Eddig az volt a helyzet, hogy a munkaadók összeállították alkalmazottaik biztosítási járulékairól a kimu­tatást, amelyet az OTI felülvizs­gálat után visszaküldött. Ez az eljárás rendesen két-három hó­napot vett igénybe. Az uj ren­delkezés érteimében a járuléko­kat a kimutatás visszaérkezésé­től függetlenül a hónap végén be kell fizetni, különben az OTI késedelmi kamatot számit fel. A behajtás meggyorsításának egyik következménye az, hogy a mun­kaadók most két, vagy három­havi járulékot tartoznak fizetni, miután eddig a kimutatás vissza­küldésének késedelme miatt min. den munkaadó két-három hó­napi hátralékban volt. Közismert az Aspirin-tabletták fájdalomcsillapító hatása minden meg­hűléses megbetegedésnél. De nem min­denki tudja, hogy hamisítványok is van­nak forgalomban és gyakran pótszereket is kinálnak megvételre. Hogy magunkat káros utóhatásoktól megóvjuk, ügyeljünk Aspirin-tabletták vásárlásánál mindig az eredeti „Bayer“-csomagolásra (a zöld szalaggal), mert csak ebben kerülnek for­galomba az eredeti tabletták. i Az én talpam Okmatalp Kevés pénzért soká tart( cl, pálma tantortalp m&m, ote fat O&odto. Emi kérfel Frontharcosok is koszorút tettek az evezősök emléktáblájára Vasárnap zajlott le az a ke­gyeleti ünnepség, melyen a 12 bős evezős emléktábláját lep­lezték le a VSE-ben. Az ünnep egyik legszebb jelenete a koszo­rúzás volt. Szerdai számunkban azok névsorát, kik koszorúkat tettek le, közöltük, most pótló­lag adjuk, hogy a frontharcosok váci főcsoportja is szép koszo­rút helyezett az emléktáblára és díszszakasszal is részt vettek a leleplezésen. 7085/933. tkvi sz. Árverési hirdetmény-kivonat Egyesült Magyar Malomipar rt. vég- rehajtatónak Schmidmajer Ernő végrehaj­tást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehaj­tási árverést 542 P 12 f tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a váci kir. járás­bíróság területén levő, Sződ községben fekvő s a szödi 3264. sz. tkvi betétben Afl. sorsz. alatt foglalt 7041/2. hrsz. ház, udvar és kertre 1909 P kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1933. évi november hó 10. □apján délután 3Vi órakor Sződ község­házánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlant a Váci Takarékpénztár rt. érdekében a kikiáltási ár felénél, a Hungária egyesült gőzmalom rt. érdekében 4500 P-nél, az Egyesült magyar malomipar rt. érdekében 9211 P 14 f-nél és Lőwy Dávid érdekében 9789 P-nél ala­csonyabb áron eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bá­natpénzül a kikiáltási ár 10°jo-át készpénz­ben, vagy ovadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881. évi LX. te. 147., 150., 170. §-ai: 1908 : LX. te. 21 §) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánat­pénzt az általa Ígért ár ugyanannyi száza­lékáig kiegészíteni. (1908 : XLI. te. 25. §) Vác, 1933 julius 13. Pártos s. k., jb. alelnök, A kiadmány hiteléül: Pivko irodatiszt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom