Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-10-15 / 79. szám

ICUETUU-MOZGÓ Szombaton 4, 6, 8 és 10, vasárnap 2, 4, 6( 3 és 10-koi* Pánik a városban királya ^ A Paramount-filmgyár rekordot ért el ezen dzsungel filmjével! Ilyen érdekes, izgalmas, értelmes dzsungel film idáig még nem volt. Égő cirkusz, oroszlánok, tigrisek kiszabadulnak, őrjöngő, menekülő embertömegek, oroszlánok, tigrisek, bivalyok negyed­óráig tartó harca, elefántok házakat és autóbuszokat döntenek fel, embereket gázolnak el. Ezt a filmet látni kell, főszerepben BUSTER CRABBE világhírű úszóbajnok, mint Ember-oroszlán 3 hiradó — Bitnbótsak a verhetetlenek rajz filmje 20-70 f-ig Kedd en.j szerdán 4, 8 és B érák or 10—40 filléres mozin A becsületes megtaláló László Aladár nagysikerű színdarabja filmen. A legjobb filmjeinket filléres mozin előadjuk, hogy közönségünk meg­legyen elégedve velünk. — Csütörtöki, pénteki műsorunkat máshelyen, külön cikkben hirdetjük. Szives pártfogást kérünk ren a vitézek, frontharcosok csapata marad, melyet a főher­ceg meg fog szemlélni s beszél­getni fog velük. Sok ismerős ka­tonája lesz a csapatokban. In­nen a főherceg kocsin a fehé­rek templomához hajtat, a hol a kát. hősök emléktábláit, majd a VSE evezős házához., hol az evezősök hősi halottainak emlé­két tekinti meg. Ünnepélyünk fényes és méltó­nak ígérkezik hőseink emléké­hez. Csak jó időnk legyen a le­leplezés óráira! Halálozás Orszáczky József nyugalma­zott jegyző élete 59. évében Vá­con meghalt. Temetése vásár­nap délután lesz az alsóvárosi temetőben. Kotfáes Sándor dr ünneplése Kovács Sándor kecskeméti apátplébánost meleg ünneplési- ben részesítette Kecskemét kato­likus társadalma abból az alka­lomból, hogy őt a váci püspök kiskunsági főesperessé nevezte ki. A banketten a város egész előkelő társadalma megjelent Zimay Károly polgármesterrel és Dömötör Lajos dr. alpolgár­mesterrel az élén. Az első felkö­szöntőt Szabó Iván dr. korH mányiőtanácsos, a kecskeméti katolikus egyházközség főgond­noka mondotta, majd Liszka Bé­la dr. városi főjegyző az apát­plébános nagy érdemeit méltat­va, kiemelte azokat a nemes ve­retű erényeket és lelki értékeket, amelyeket mint kecskeméti szü­letésűnek a kecskeméti nép nagysága ültetett belé. Az általá­nos éljenzésre Kovács Sándor apátplébános, főesperes mon­dott köszönetét mindazoknak, akik őt eddig eredményes mun­kájában támogatták. Pápai kitüntetés XI. Pius pápa Hanauer A. Ist­ván püspök előterjesztésére Maylenner Mátyás építésznek, a dunaharaszti kát. iskolaügy s egyházközség körül közel kettő évtizedes önzetlen munkájáért a Pro Ecclesia et Pontifice rend­jelet adományozta. Ennek ün­nepélyes átadása vasárnap, az ünnepi istentisztelet alatt történt. Korpás Ferenc és JäkaSiffy Kálmán munkaképeseiét kaptak A volt váci diákok összetar­tásának újabb tanú jele volt az a 120 személyes, impozáns va­csora, melyet Budapesten, a Ko- vácsevics-étteremben tartottak meg abból az alkalomból, hogy Korpás Ferenc társelnök, cím­zetes tankerületi főigazgató lett, Jakabffy Kálmán dr. egyesületi igazgató pedig szolgálatának negyed sz áz a dós évf ordu lójához ért. Az ünneplésen ott volt Kor­pás gimnáziumának küldöttsé­ge, megjelent Pintér Jenő buda­pesti tankerületi főigazgató és a budai kai. kör képviselői, a hol Korpás Ferenc lelkes vezető munkát végez évtizedek óta. A díszes asztal mellett először Krakker Kálmán dr. köszöntöt­te Korpás Ferencet, ki a váci diákszövetség éíetrehivója volt, Szűcs István dr. elnök pedig Ja­kabffy Kálmánt, kinek munkás­ságát a diákszövetség nem nél­külözheti. Majd Borsody Gyu­la társelnök szólalt fel és hozta a két ünnepeltnek a TESzmun- kakeresztjét, melyet azonnal fel is tűzött mellükre. Örwosi hir Dr. Kubányi Ernő v. fogá­szati klinikai orvos rendelését Széchenyi-ulca 2. sz. alatt (Ottó féle ház) megkezdte. Rendel du. 3—6-ig. A* uj szobi föszolgabiró s vitéz Wadas Rezső df6 Nógrád-Hont tör v énv h a t ó s á- gi testületé tegnap tartott köz­gyűlésén betöltötte Ivévé Károly elárvult örökét, a szobi főszolga­bírói állást. Egyhangú lelkese­déssel vitéz Vadas Rezső dr. tb. főszolgabírót választották meg, kinek lelkes munkássága eddig is, nemcsak hivatalos ügyekben közismert volt és ezért várt és egyhangú megválasztása általá­nos örömet keltett a szobi já­rásban, de az egész vármegyé­ben. Az uj főbírót Vácról is so­kan üdvözölték. Az Ipariársulat tagjait érdekli Az Ipartársulat vezetősége a V. H. utján értesíti összes tag­jait, hogy a Hősi Emlékmű le­leplezési ünnepélyére zászlója alatt vonulnak ki. Gyülekezés a Társulat helyiségében féltizkor. Délibáb szeptember hó 10 iki számában megjelent cikkből: Négyszem közt el szabad árulni, hogyan döntött a bu­dapesti közönség a tenoristák nagy versenyében, mert a he­ti film-műsor pikantériája a Jan Kiepura-film és a Josef Schmidt-fiim együttes premi- érje (akár csak Vácon). A dön­tés: Kiepura szebb fia, de Schmidlnek szebb hangja van. Kicsit persze enyhe kifejezés, hogy Kiepura szebb fiú, tud­niillik Josef Schmidtben ép­pen az a csodálatos, hogy gnómszerű megjelenése mel­lett is úgy énekel, mint egy mesebeli trubadúr. Kultur-mozgó bemutatja csütörtökön, pénteken 4, 6 és 8 órakor, természetesen csakis filléres mozin Josef Schmidt Szerelem városa című filmét, ítéljen a közönség. Kihajolni veszélyes! Opasno je van se nagnuti! Nicht hinausbeugen! Az ember azt hihetné, hogy ezt felesleges hangoztatni, hi­szen a napi sajtó szakadatlanul tájékoztat bennünket a mosz- kovita akció rohamos kiterje­déséről és sikereiről. A szov­jeturalom kezdetétől 31 püspö­köt, 1566 plébánost, 7,000 szer­zetest és apácát végeztek ki. Csak az egyik Istentagadó új­ságnak, Besbosniknak minden száma 400,000 példányban jele­nik : ahol a moszkvai iskolás gyermekeknek a tanítók azt a feladatot adták, hogy zárják be a templomokat, figyeljék meg, kik imádkoznak és jelentsék fel azokat és külön jutalomban ré­szesültek azok, akik saját szü­leiket feljelentették. Csak a gyer­mekek és a fiatalok részére 59 olyan folyóirat jelenik meg, ame­lyik nyíltan vallásellenes propa­gandát folytat. A kapitalizmus csődje: a gaz­dasági világválság is eléggé érezhető. Minden jel arra mutat, hogy Európa nagy változásának előestéjén áll és a keresztény társadalom mégis ölbe tett ke­zekkel nézi ezeket az esemé­nyeket. Gyávák vagyunk, vagy kétségbe estünk ? Igazán nehéz megállapítani, avagy talán még most sem hisszük el, hogy a halálos ellenség már régen át­lépte házainkat. Már városaink­ban és falvainkban épiti fedezé­keit és szervezi roham csapa­tait ? Nincsen XI. Piuson és né­hány süket fülnek kiálltó prófé­tán kívül senki, aki tisztán látná a helyzetet ? Ha nem akarják elhinni, akkor is tény, Moszkva már a nyakunkon van, Cseh-Szlo- vákia 30—40'70-a már bolsevi- zálva van. A propagandában a szocializ­mus és kommunizmus kölcsönö­sen támogatják egymást. 1931- ben a berlini szovjet kongresszu­son Sievers világosan megmon­dotta „a néppel meg kell értetni, hogy nálunk nem arról van szó, hogy van-e Isten, vagy nincs, hanem hogy az Egyház, mint politikai szervezet áll a mun­kásosztállyal szemben és min­den erejével azon van, hogy minket a rabszolgaságból fel­emelkedni ne engedjen“ Külö­nös gondot fordítanak az ifjúság megszervezésére. Saját szín­házaik, hatalmas könyvtáraik, pompás gyemekoíthonaik van­nak. A német szociáldemokrata pártnak még nemrég 196 napi­lapja és 13 folyóirata, 103 nyom­dája és 261 könyvkereskedése volt, s a szakszervezeti lapok 7.000,000 példányban jelentek meg. Igaz, hogy ezzel a pompásan szervezett nemzetközi mozga­lommal szemben vannak erős katolikus, szociális szervezetek, ezek azonban ma legtöbbnyire arra szorítkoznak, hogy a meg­lévőt megtartsák, a hódításra és terjeszkedésre sem anyagi erejük, sem elég felkészültségük nincs. A mi közép osztályunk a boldog jólét napjaiban, a keresz­tény szociális mozgalmakban fehérre meszelt vörös csopor­tosulást láttak, soha komoly szociális műveltségre nem tö­rekedtek. A keresztény szociális társa­dalmi mozgalom önmagára van utalva a magát és a társadal­mat mentő küzdelemben, ame­lyet többé elodázni, kikerülni nem lehet. iNézzük, hogy Quadragesimó Anno elítéli e a mai kapitalista tőke gazdálkodást ? Félreérthe­tetlenül mondhatjuk, hogy nem ítéli el, de elitéli a történelem folyamán kialakult kapitalista társadalmi rendszert, amely a dolgozó embert a tőke rabszol­gájává, a kartelek éhező páriá­jává teszik. A hiba nem a nagy tőkében van, hanem az emberek­ben és az általuk megszervezett társadalmi viszonyokban van. A nagy tőke birtokosai és kezelői gazdasági élet irányitó elemévé a korlátlan haszonhajhászást tették. Ezzel pedig két egymás ellen küzdő táborra szakították az emberiséget és megteremtet­ték a proletariátust és vele együtt az osztályharcot, vagyis az állandósult társadalmi forra­dalmat. A kapitalista gazdasági rend teremtette meg a gazdasági dik­tatúrát, ezzel jár az is, hogy a nemzeti vagyon és jövedelem oly aránytalanul oszlik el, hogy a társadalom nagy része a leg­kisebb létbiztonságot nem tudja előteremteni sőt már egyenesen munkanélküliségre van kárhoz­tatva. így a modern gazdasági élet önmagát tette lehetetlenné, meg- állittatván és megbénittatván a fogyasztással együtt a termelést is, mert a tőke urai megfeled­keztek a gazdasági tevékenység­nek igazi, Isten akarata szerinti rendeltetéséről, a helyes szük­ségleti gazdálkodás helyett merő nyereség gazdálkodást űztek és ezért egész rendszerükkel szük­ségképpen csődbe kerültek. Az eddigiekből magától érte­tődik az, hogy nem puszta ki­lengései, szórványosan föllépő válságai vannak a modern kapi­talizmusnak, hanem az egész rendszer szervi hibában szenved, amelyet csak gyökeres rendszer- változással és nem a megszokott szociálpolitikai módszerekkel lehet orvosolni. Teljesen helytelen, sőt er­kölcstelen ugyanis ennek a rend­szernek irányitó szelleme, hely­telen gazdasági politikája, amely nem a nemzet lehető legjobb szükséglet kielégítését, hanem csak a lehető legnagyobb és legolcsóbb profitot tűzte ki célul. (Folytatása szerdai számunkban.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom