Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-09-03 / 67. szám
Ara 12 fillér Hai számunk 6 Gidai 47-ik évfolyam 67. szám Vác, 1933 ^September 3 iiMwiiMiafiiwiflaflaasait Poliílkai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként Kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ....................... . 3 P — f Vidéken egy negyedévre ............................3 P 5o f Egyes szám ára .......................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉim I»EZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyílt-tér,, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Vác tisztviselő-város legyen! — íisoml jii a pénzügyi bizottság elnök«* a város jövőjét festő beszédében — Közgyűlés a városházán köllségvetéstárgya- lássat és egy kis ártatlan ellenzékieske«léssel A városházán a legfontosabb képviselőtestületi közgyűlés folyik le. A székeken húsznál nem sokkal több képviselő, a karzat is üres, nincs érdeklődő se fent, se lent. A város jövő évi költségvetését tárgyalják, most dől el a villany és a viz ára. Beszélnek a drága fajbaromfitelepről, deákvári átjáróról, éjjeli telefonról. Komoly viták folynak nagy kérdésekről, csak nincs érdeklődés a képviselők között és nincs vissz hangja az elhangzott kívánságoknak. A szokásos megnyitó üdvözlés után interpellálót keres a polgármester, de felhívására senki sem jelentkezik. Mindenki megvan elégedve a várossal. A tárgysorozat első három pontját a szokástól eltérőlcg a polgármester személyesen referálja ezzel is kihangsúlyozva nagy fontosságukat. A fajbaromfiielep S3 ezer pengője- 1928-ban a képviselőtestület elhatározta, hosszas vita után, szótöbbséggel, hogy részt vállal a fajbaromfi-akció lebonyolításából. Erre a célra 14,000 négyszögöles telket engedett ál a ie- lepet alapitó postásegyletnek, a G0.000 pengős kölcsönéért pedig, amit a földművelésügyi minisztérium kamatmentesen bocsátott rendelkezésére, készfizetői kezességet vállalt és erről bankgaranciát is adott. A telep elkészült. Első éveiben jól reu- zált, nyereségéi invesztíciókra fordították. Fővásárlója a földművelésügyi minisztérium volt, mely évente maga 600—800 fajkakast 10 pengő körüli egységáron, később 4000 drb napos csirkét 1 pengő 50 filléres áron vett át. A gazdasági összeomlást követő takarékosságra e vásárlásokat beszüntették, majd a különböző valutáris nehézségek miatt a határok is lezárultak, pedig a váci tele}) jelentős mértékben exportált is. Ma a baromfi telep féntartása nem rentábilis. A fenlartó egyesület minden vagyonát elvesztette, minden nap csak a deficitet növeli. A polgármester ügy látla jónak, hogy a telepet bérbe kell adni. Talált is bérlőt, Dobos Mihályt, aki 1500 pengőt fizet. Mivel a vállalkozó egyesület tönkrement a kölcsön visszafizetési részlete esedékes november else jén a városnak, hacsak nem akarja pernek kitenni magát, fizetni is kell. Arra kérek felhatalmazást, hogy a 1934. évi költségvetés terhére az annuitást, 4800 pengőt folyósíthassam. Ki kell még jelentenem — folytatja a polgármester —lrogy a telep alakítása érdekében én erősen exponáltam magamat, amikor a pénzügyi bizottság jelenlegi elnöke erősen ellenezte a tervet. De 1928-ban 75 millió pengő értékben exportált az ország baromfit. Nagy lehetőségét láttam a váci fajbaromiitelep fellendülésének, nem szólva arról, hogy abban az időben azzal biztattak, hogy a törlesztéseket úgy sem fogják követelni. A képviselőtestület ezeknek a mérlegelése után belement ebbe a rossz üzletbe. Keressük a 60 ezer pengői a postásokon ! Rusztek Lajos: — A polgár- mester úr nehéz szívvel mondott és nehéz szívvel fogadott előadásából kitűnik a város teljes anyagi felelőssége. Felvetem azonban azt a kérdést, nem lehet-e a vagyoni felelősséget az egyesület tagjaira áthárítani?A fizetés elől kitérni nem lehet, de a vagyoni felelősség kérdését fel kell vetni az egyesület tagjaival szemben is. Polgármester: — Ez a kérdés, természetesen, nincs lezárva, de nekem elsősorban a november elsejei fizetésről kell gondoskodnom. Sajnos, a telepet eg}^ jóléti intézmény alapította, melynek csak tag jai voltak, akik bármikor kiléphettek. Én szándél kosan pesszimistábban állítottam be a helyzetet, de nem szabad elfelejteni, hogy mi olt értékeket kapunk. 72 ezer pengőt invesztáltak be, ez a különféle épületekben ma is megvan. Ennek dacára mindent elfogok követni, hogy a 60 ezer pengős teher ne háruljon a városra. Csuka András dr kérdi, hogy a Szerződés szerint a város tulajdonába megy-e át az egész berendezés, ha a tartozásokat kifizetjük? A polgármester megnyugtatja, hogy ez nem probléma, a telep természetesen, a -miénk. Az sem biztos, hogy fizetnünk kell, de el kell készülnünk a legrosszabbra. Ebből a telepből sem a városnak, sem városi tisztviselőnek haszna nem volt. Ilyen etikai alapon megérdemel a város egy tíz éves moratóriumot, mikor az állam sem fizeti tartozását. Grósz Ármin dr. Rusztek indítványát helyesli. Mikor egy jóléti intézmény tény ész tel epet alapit, akkor kereskedelmi társasággá alakul át. Volt-e ennek a társaságnak egyéb tőkéje is, mint a kapott 6Ú ezer pengő? De ha mi készfizető kezességet vállaltunk, akkor jogunk van betekinteni könyveibe és méiv legét felülvizsgálni, vájjon Illyésén vezették-e a vállalkozást? _ Polgármester: — Itt nem volt igazgatóság. A postavezérigazgatósága delegált ide vezetőket, akik nem hogy fizetést nem kaptak, hanem rengeteg munkát végezlek. Meg is volt az erkölcsi sikere, hiszen minden állami aranyérmet a váci fa {.baromfi telep nyert el. A polgármester jelentését 35 perces vita után tudomásul kellett venni. VámszedéB a deákvári felüljárón ? Idén, májusban — így folytatja a polgármester —- Fábián Lajos újra felemlítette interpellációjában a deákvári felüljáró ügyét. Újabb akciót ebben az ügyben nem indítottam, mert az aktákból kitűnik, hogy a kereskedelmi miniszter hajlandó az átjáró megépítésére, ha a város és a deákvári érdekeltség az építési költség nagyobbik felét vállalja. Ezt a határozatot 1929 telén hozta a miniszter, azóta más, sokkal fontosabb beruházásokat töröltek, sem hogy goridolni lehetne arra, hogy most építsék meg Deáknak a felüljárót. Fábián Lajos: — 84 ezer pengőbe irányozták elő a felüljáró költséget. Ha ezt inségmunka keretében végeznék el és aMáv rendelkezésünkre bocsátana önköltségi áron az anyagot, akkor 30 ezer pengőből is meg lehetne építeni. Lehetne a felüljárón négy fillér vámot is szedni. Deákvár is hajlandó az áldozatra, mert Lél viz idején a két aluljáró teljesen használhatatlan. Polgármester: — Mivel aMáv felelős az előforduló balesetekért, elképzelhetetlen, hogy beleegyezzen, miszerint insógmun- kát engedélyezzen. Vámot csak engedélyokirat alapján lehet szedni, de ha meg is engednék, nem hiszem, hogy akadna deákvári, ki ezt megfizetné. A Máv- nak az a véleménye, hogy mivel itt egy kétemeletes átjáróról van szó, semmieselre sem lenne frekventált. Szerintem a deákvári utakat kellene megjavítani. Vitéz Baiíner Ernő bejelenti, hogy próbálta már összehozni a deákvári érdekeltséget, de az egyik rész akar fizetni, a másik nem. így a felüljárót nem lehet megépíteni. Az insógmunká- ból a gyalogjárókat kell rendbe hozni és cl tiltani a kocsikat, hogy felhajtsanak arra. Az éjjeli telefon Utoljára Révész Sándor dr. interpellációjára válaszol a polgármester. Á postaigazgatóság a telefon éjjeli szolgálatának bevezetése esetén havi 360 pengőt kér a várostól. Ezt megfizetni nem tud juk. Ide is egy érdekeltséget kellene összehozni, hiszen ez tulajdönképen az iparvállalatok tűz és közbiztonsági érdeke, felmerül azonban, hogy épen a mai nehéz időkben kell-e ezt a kérdést felvetni? (Halljuk, hogy a Kereskedők- egyesülete nem hagyja fontos kérdést újra elaludni.) Taposó malomban Míg az első bárom tárgy egy órát vett igénybe, most megkezdődik a rohanás a tárgysorozat további pontjai fölött. Gurszky dr. a júniusi és júliusi pénztár- vizsgálat eredményét referálja,1, Tornáry dr. pedig az 1931. évi gyámpénztári számadás jóváhagyását jelenti. Az iparos és kereskedő tanonciskola az 1932— 33. évi zárszámadás 100 pengő felesleget mutat, viszont az évi költségvetési előirányzata több mint 6600 pengő hiánnyal számol. Erre államsegélyt lehet kérni. Megállapítják özvegy Bo- donyi Ferencné nyugdiját és gyermekének neveltetési járulékát 717, illetve 129 pengőben és lakbérben. Helyére ideiglenesen Szlatényi Bélát helyettesitik, mindjárt le is teszi az esküt. Özv. Bőhm Lajosné bérhátrá- 1 ék ára fizetési halasztást kért, hasonlóképen Jelenffy Irnréné, ki a Nagy sörház bérével adós. Mindkét kérést elutasítják. Steril Bernát illetőségét elismerték, de Stern Ignácét megtagadták. Az egyiknek sikerül, a másiknak nem ... Hasonlóképen megtagadták özv. Sári Jánosné, Mar- linkovics Imre és László, Sze- pessy István és Lajos, Schweitzer Mór, valamint Szvirák György illetőségének elismerését. Miltényi tanácsos bejelenti, hogy a Schuszter Konstantdn- féle milleniumi alapítvány bérletéért (kálvária alatti földek) ezentúl egy mázsa rozsot fizet a város, sőt az eddigi elmaradt bér fejében egy vagon rozsot is megtérít. Meiszner János dr. bejelenti, hogy alsóvároson a Kőrút szabályozását eddig három kis ház akadályozta, most tulajdonosaik felajánlották, hogy hajlandók a házakat a Damjanich-téri szükséglakások házaival elcserélni. A képviselőtestület névszerinti szavazással beleegyezik a cserébe. Nagij Sándor Jelenti, hogy a Revíziós Liga 2(300 pengő hozzájárulást kért, de mai lielyze-
