Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-06-21 / 47. szám
Ara 12 fillér 47-ik évfolyam 47. szám Vác, 1933 június 21 VÁCI HÍRLAP Politikai és iársadalmi hetilap, megjelenik heíenkéní kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre...................... Vidéken egy negyedévre ...................... Egyes szám ára ...................................... 3 P — f 3 P 5o f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: »EKCSKNiri DEZSÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17^ .Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Bátorság, bölcsesség, becsület! A Nemzeti Egység zászlóbontása A gyűléstilalmi rendeletet a Drága a vasút! Most fog nyilvánosságra kerülni a Máv. tarifareviziója. A kereskedelmi miniszter fővárosi lapok közlése szerint főbb vonásokban ismertette is a teherárú és a személydijszabás csökkentéséi. Állítólag a következő kijelentést tette. Figyelemmel arra, hogy az egyes kereskedelmi központokhoz közel lakók gyakori utazásai a mai díjszabás szerint súlyos megterhelést jelentenek, 1—15 kilométerig a vasutijegy árát leszállítom. Ez által a rövi- debb 1 —15 kilométer távolságig az utasok kettős kedvezményt élveznek. Jó váci magyarok értsük meg egymást. Mivel mi nem 15, hanem 34 km-re vagyunk a fővárostól, fizessünk továbbrais III. osztályon havi 37 pengő bérletdijat és mindazok a községek, a melyek Budapesthez 15 km túl fekszenek, a jelenlegi magas személytarifái, holott minden érv a mellett szói, hogy a hosszabb utat tevő utas arány.agos kedvezményben részesüljön. A 15 kilométeren belül lakók eddig is jobban elbírták az útiköltséget. És eddig is érihetei len volt a beosztás. Egy példát említek: Váctól Budapest nyug. pályaudvarig III. oszt. bérlet ára 37 pengő. Váctól Újpestig 19.80 P. Újpestről a Nyugatiig 6.80 P. Tehát azért az útért, amit az nj- pesti lakos 6.80 P fizet, mi váciak 17.20 P fizetünk! Ha valaki Vácon vált Pestig jegyet, messzebbről utazik, aránylag kevesebbet kellene fizetni, mint az újpestieknek. Mi akik már úgyis kiizzadtuk Újpestig a 19.80 pengőt, ha tovább, Budapestig akarunk menni, ugyanazon vonaton, ugyanazon útért csaknem háromszor annyit vagyunk kénytelenek fizetni, mint az újpestiek. Ha ez a tarifareform igy valósul meg, végzetesen nagy csapás lesz, a fővároshoz 15 km-nél távolabb eső helyekre. Eddig is sokan költöztek el Vácról. Újpesten egész utca van váciakkal teli, mind jóravaló polgárok, sajnálják Vácot. Csaknem mindegyik kért, hogy ha újra jövök, vigyek nekik Váci Hírlapot legalább az »otthoni« lapot olvashassák. Ragaszkodnak Váchoz. És ha megkérdezem őket, miért költöztek cl Vácról, a felelet uniszol6. Drága a vasút, már nem Jurtám tovább! Ha Vác marad a jelenlegi drága zónában, továbbrais sorvadni fog. Lakossága (gyre kekormány ügy módosította, begy zárt helyiségben ezentúl bármely párt gyűlésezhet, ezért a Nemzeti Egység alakulását a Kúria nagytermében tartották meg vasárnap. Mindén jól elő volt készilve. A széksorokon tekintélyes komoly közönség várakozóan tekinteti a történcn- dők elé. A feldíszített emelvényen vitéz Bainlner Ernő váci elnök, jobbján Kornis Gyula dr. országgyűlési képviselőnk és Szentgycrgyi Gusztáv titkár, balján vitéz Keresztes Béla váci választókerületi elnök, Andor Károly főtitkár és a hatóság képviselője Lázár Kornél dr. rendőrfogalma zó foglalt helyet. Előttük városunk számos vezető egyénisége, kik súlyos helyzetben elhatározásukkal döntő eredményt képviselnek. A megnyitót vitéz Baintner elnök mondotta, ki a Vezér írását olvasta fel, mely Vác városában megbízza őt és Szentgyör- gyit a szervezés nagy munkájával. Beszédjében a következőket fejtegette: Az elnök a Nemzeti Egységről ösztönösen érzi a magyarság, nogy boldogulását csak nemzeti alapon állva érheti el. Ezért mozgalmunk a’apvető iránya a nemzeti irány. Külön utakon járva azonban a legmagasztosabb eszme sem valósitliató meg. Mindenki arra törekedjék tehát, hogy az elsők között szolgálja a magyar jövendőt, mert mindennél és mindenkinél előbbre való a Nemzet. A nemzeti egység mozgalma a legnemesebb nemzeti eszmét, a magyar Nemzeti Egység gondolatát Írja lobogójára. A Vezér mondotta nekünk, akiket bizalmával közvetlenül megtisztelt, hogy bátorság, bölcseség és becsület vezessen mindnyájunkat. Én ezt most átadom az én városom minden egyes polgárának és leikébe kivánom csö- pögtetni minden magyar testvéremnek, mert ha munkánk állhatatos és áldozatos lélekből fakadó munka lesz, akkor azt a munkát eredmény és a magyarok Istenének áldása fogja kisérni. A Nemzeti Egységet a magyar társadalom szervezettsége hozhatja csak létre. A szervezettség a politikai erőn kivül a magyar társadalomnak azt az erőt is meg fogja adni, amely minden becsületes munkát végre valódi értékében tud. jutalmazni. vesebb lesz. Az ipar és kereskedelem is megsínyli, mert a keresőképes családok elvándorolnak. A házaknak már is leszállt Otthonokat, teremtünk, a Nemzeti Egység otthonait, ahol csak testvérek vannak, ahol a fehér ápolt kéznek ugyanolyan kézszoritás jár ki, mint az ekeszarvától megkérgesedttt tenyérnek, vagy a kalapáccsal dolgozó munkáskénnek, ahol elfelejtjük, hogy kunyhóban. vagy kastélyban ringott a bölcső és ahol mindnyájunknak csak egy feladata van: erős kézzel segíteni a gyengéket. Ennek az ezeréves nemzetnek történelmében talán először gyulladnak ki az egész országban egy napon a testvéri szeretetnek, az összefogásnak, az egyetalcarásnak nagyszerű világitó és melegítő lámpái. Társadalmi, vallásfelekezeti és osztálykülönbség nélkül egy nagy szent cél, a nemzet jövője érdekében egymásra talált magyarokon a poklok kapui sem vehetnek erőt. Az a jelvény, amelyet napról-napra többen fognak hordani mellünkön, nem pártjelvény. Ez a jelvény a nemzeti termelő •—• és alkotó — munka jelképe. Vegye tudomásul mindenki, hogy ez a jelvény a nemzeti egység érdekében kifejlett munka elismeréséül is szolgál. Vegyétek tudomásul Magyar Testvéreim, hogy a nemzeti társadalomnak ilyen céltudatos megszervezése nem volt még ebben az országban s éppen ezért, mi sem máról-holnapra elmúló hangulatra építjük fel szervezetünket, hanem komoly munkára határoztuk el magunkat, mert a magyar nemzetnek újabb ezer esztendőt csak egy szervezettségében fegyelmezett nemzeti társadalom biztosíthat. Felkérem városom minden egyes polgárát, hogy mindennap szenteljen néhány percet a Nemzeti Egység gyakorlati megvalósításának, mert ez a nemzeti egység biztosítja az állam erejét és ez az erő az egyesek boldogulását. Teljes bizalommal és a Nemzeti Egység minden akadályt legyőző erejébe vetett hittel fogjuk követni és támogatni a Vezért abban a nehéz munkájában, mellyel értünk dolgozik ide- benn az országban azért, hogy könnyebben elviselhető legyen a sorsunk, az ország határán túl pedig azért, hogy ez a most szerencsétlen nemzet az európai népek között újra elfoglalhassa azt a helyet, amely ezer éves dicsőséges múltjánál fogva méltán megilleti. Magyar Testvéreim! Nemzetem, városom és annak minden egyes polgára iránti hűséggel a lelkemben fejezem be elnöki megnyitómat azzal a biztos tudattal, hogyha nemcsak ajkunkon hordjuk a hazafiságot, hanem alázatos létekkel cselekvőleg műveljük a magyar jövendőt, akkor mindnyájan meg fogaz értékük, lakás is alig adható ki, egész házsorok tátongauak az ürességtől. Ezt akarták? Fráter Aladár juk érni, hogy fel virrad a magyar igazság napja és meglátjuk még Nagy Magyarországot. Végül tudatta a tagokkal,hogy a Nagy sörház épületében julius 1-től megnyílik a Nemzeli Egység irodája, a hol az elnök, alel- nökök és titkárok minden este inspekciót tartanak és felvilágosítással szolgálnak minden közérdekű ügyben. Az elnök utolsó bejelentése, hogy már is közel négyezer tagja van Vácon a Nemzeti Egység pártjának, viharos tetszést keltett. A mindvégig nagy fig3'elein- mel hallgatott fejtegetések után Karnis Gyula dr. országgyűlési képviselőnk kívánt szólani. Hatalmas beszédének gond óla Ime- nete ez volt: Képviselőnk a kül- és belpolitikai helyzetet ismerteti — Régi magyar szokás, hogy a pártok csak választások idején szervezkednek. Annál feltűnőbb, hogy a Nemzeti Egység már három évvel a választások előtt kibontja zászlóját s fel akarja rázni a közönséget. Ki akarjuk aknázni a szervezettségben rejlő erőt, mert van nemzetpolitikai célunk, amit meg kell valósitanunk. Gömbös Gyula miniszterelnök át akarja formálni a magyar lelket és ez az átformálás a Nemzeti Egység útja. Mért van szükség a Nemzeti Egységre? A kül és a belpolitikai helyzet meg követeli, hogy az egész nemzet egységesen álljon a miniszterelnök háta mögött. Hogyan áll ma Magyarország a nap alatt ? Betlilen-kormány külpolitikájának tengelyében a revízió volt, de útját csak fokozatosan készíthette elő és nem állhatott nyiltan a revízió mellé. A Gömbös kormány külpolitikája nyiltan a revíziót célozza. Kevesen tudják, hogy a békeszerződések mily kegyetlenül bűnösnek Ítélik Magyar- országot a háború felidézésében és ezen az alapon jogosnak tartják, az ezeréves államegység felbontását is. Pedig a felelősség nem a mienk. Többek közt Oroszország 36 órával a hadüzenet előtt mozgósított. Dereng már a világ közvéleménye előtt és a világ lelkiismerete is megmozdult. A francia diplomácia által megtorpedózott négyhatalmi paktum legfontosabb pontja a revízió jogosultságának elismerése volt. Mostani formájában csupán a népszövetségi alapokmány 19-ik paragrafusára van hivatkozás, ami ránknézve nem kellemes. Ennek dacára a napokban is az angol pénzügyminiszter N. Chamberlain kijelentette, hogy az osztrák-magyar monarchia szétbomlasztása legvégzetesebb hiba volt! hogy nem haladás az utódállamok alakítása. Közben a kisantant szorosabb politikai és gazdasági szövetségre lépett és nagyhatalomnak nevezte ki magát. A francia külpolitika éppen ennek a nagyhatalomnak a nyomására elvben elismeri ugyan a revízió szükségességét,
