Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-06-18 / 46. szám

1 ára 12 fillér 47-lk évfolyam 46. szám Vác, 1933 június 18 VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: sierdánés vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre.................................3 P — f Vidéken egy negyedévre.................................3 P 5o £ Egyes szám ára .................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉOTI I>EZSÖ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. A Nemzeti Egység zászlóbontása Ennek a hétnek két ünnep­napján, a virágfakasztó tavasz s a földbevetett mag érésének idején bont zászlót az egész or­szágban a Nemzeti Egység gon­dolata, hogy alája sorakozzék párt, vallási és felekezeti kü- lömbség nélkül minden magyar, aki a hazáját valóban szereti. Ennek a zászlóbontásnak és szervezkedésnek a magyar nem­zet jövőjére messze kiható cél­ja van. Célja a magyar polgári egység megteremtése, a nemzet­alkotó és fen tar tó erők összefo­gásának olyan megszervezése, hogy ebben a tudatos, erős és munkaképes szervezetben tömö­rülve a legegyszerűbb polgártól kezdve a legnagyobb méltóságot viselő nemzetvezető egyénekig minden nemes törekvésű ma­gyar résztvehessen és valóban részt is vegyen a nemzet feni ár­tó munkában. Nemzetünknek, amely bár ki­csiny, de politikai, gazdasági és kulturális tekintetben nem utol­só a világ nemzeteinek sorában, nem lehet és nem szabad régi, elzárkózott, külön életet folytat­nia, amikor minden nemzet ha­talmasan szervezkedik. Szent István nemzetfentartó gondolata, és bölcs politikája soha sem volt annyira aktuális, mint most. Megcsonkítva bár, de végre mégis önálló, önrendel­kezésé állam vagyunk, körülvé­ve olyan nemzetekkel, amelyek­nek érdekei a mieinkkel ellen­keznek s amelyek saját erejü­kön kívül a győzelmes háború után gazdaságiiig és katonailag is erősen megszervezett államok támogatásában részesülnek s igy velük szemben igazunk és sé­relmeink hangoztatása célra nem vezethet. Ebben a létünkért folytatott nagy küzdelemben nem elegen­dő a magyar természetnek any- nyira kedves és megszokott jel­szavas politikát folytatni. Ennek az ideje a független államiság megvalósulásával megszűnt. A jelszavas, pártoskodó politikai élet évszázadokon át csak meg­engedett politikai jatéka volt el­nyomott nemzetünknek, hogy mint az osztrák monarchia tag­ja, abban a csalóka álomban ringathassa magát a magyar nép, hogy valóban gyakorolja is alkotmányos jogait. Ezt a csil­logó, de értéktelen fényűzést nem engedheti meg magának a független magyar nemzet. Ha mi most összefogás helyett pártoskodással, vitatkozással, egymás jószándékának becsmér­lésével foglalkozunk, elveszít­jük az Önálló államiság l'entar- tásának minden lehetőségét, míg összefogással mint szívós vé­kony vesszőszálak olyan erős vesszőnyalábot alkotunk, ame­lyet ellenségeink egyesült erővel sem tudnak megroppantam. Erre az összefogásra hívja fel a magyar nemzetet az utolsó hu­szonnégy órában Gömbös Gyula és mindazok, akik komoly tö­rekvésében melléje állnak, nem azért, hogy egy hatalmas nem­zeti többség a vezér eg\Tén ér­dekeit szolgálja, •— mert hiszen a vezetők személye változhatik, mig az erők összefogása s a szervezet megmarad s kitermeli ímagából a vezetésre alkalmas egyéneket — hanem azért, hogy az egyesülésben Tejlő erőnek mindenki tudatára ébredjen s itthon és a külföldön is érezze és tudja mindenki, hogy a nem­zetvezetők mögött Valóban egy erős és nagy nemzeti akarat van, amely Vezetőin keresztül akar és tud is érvényesülni. Értsük meg az idők Szávád! Bontsunk le egymás között min­den választóimat. Tegyünk félre minden egyéni, felekezeti és önös gazdasági érdeket, politikai felfogásokat, amelyek még a szer vezeti és gazdaságiiig erős álla­moknak is megássák a sírját. Ébredjünk tudatára annak, hogy nekünk egy független, de sze­gény és elnyomott országot kell életképessé tennünk, ezeréves örökségünket visszaszereznünk és megtartanunk. Ne feledjük, hogy milyen kevés ehhez a nagy munkához a maroknyi magyar nép még akkor is, ha sziklaszi- lárdan összetart. Hallgassunk az érett megfon­tolás hivó szavára, belső jobb meggyőződésünkre és csatlakoz­zunk mindnyájan ahhoz a zász­lóhoz, amelyről többé nem jel­szavak, hanem a Kárpátoktól övezett, gazdaságilag erős, pol­gáraiban értékes, élni akaró és életre érdemes ország: Nagyma- gyarország térképe ragyog fe­lénk. Andor Károly A zászlóalj HoHhy-mfséje A kormányzó születése nap­ján junius Í8-án ünnepi mise lesz délelőtt 10 órakor a székes- egyházban. A váci kerékpáros zászlóalj parancsnoksága meg­hívót küldött az állami, városi hivatalokhoz és iskolákház, hogy a hálaadó misén testületileg ve­gyenek részt, a nagy közönséget pedig a Váci Hírlap utján hívja meg. A hadiárvák azzal teszik ün­nepélyesebbé a napot, hogy ze­nekaruk szombaton este zenés takaródét, vasárnap reggel ze­nés ébresztőt ád a város utcáin. A nagytemplomban éjszaka Mióta áll a székesegyház, nem történt meg (karácsony éjsza­káját kivéve), hogy liivök se­rege éjjel siessen kivilágított hajójába. Megyés főpásztorunk legutóbbi római látogatása al­kalmával kieszközölte, hogy az Oitáriszentség alapításának 1900-ik évfordulója alkalmából éjjeli szentségimádást rendez­hessen. Ez az éjszaka nagy lelki gyönyört és megnyugvást hoz­hatott neki: Talán nincs katoli­kus lélek a városban, ki ezen az éjszakán hálaadó, imádságos szívvel nem fordult meg a szé­kesegyházban. Láthatta az egy­házmegye feje, hogy mily mély vallásos életet tudott teremteni székvárosában, a minek régeb­ben alig volt nyoma. Elmond­hatjuk, hogy zsúfolt volt a tem­plom, főkép az éjféli misén, me­lyet Baksay Károly dr. nagy­prépost mondott. Az áliiiatos közönség kitartott továbbra is, mikor Kokovay János prelátus lépett a szószékre. A zsúfolt templomban, a kik köréje cso­portosultak, megértették szavait, távolállókhoz csak a hangfosz­lányok érkeztek. A templom akusztikáját mégis csak meg kellene javítani hangszórókkal, főleg ilyen ünnepi alkalmakra. Hajnal felé is alig fogyott az imádkozok száma. Kitartottak és zsolozsma, karének, majd olva­sók együttes imádkozása hang­zott fel a reggeli 'órákig, mikor a villanyfény kialudt és a hét­köznap váltotta fel az ünnepi éjszakát. Halálozás Weinberger József 73 éves kereskedő polgártársunk rövid szenvedés után meghalt. Pénte­ken nagy részvét mellett temet­ték. Áthelyezések Nagymarosról Budapestre he­lyezték és oda is költözik Fáy Gyula csendőrszázados. Ugyan­csak Nagymarosról rövid ott tartózkodás után Máriabes- nyőre helyezték át Nagy Zoltán koronauradalmi erdőfőmérnö­köt, mint a Koronauradalom nagymarosi erdőhivatalának ve­zetőjét. Az Emerikana tánciskolája Az Emerikana junius 24. nap­ján délután 6 órakor kezdi meg szokásos nyári tánckurzusát, melyre tagjait és vendégeit ez­úton is szeretettel meghívja. A táncórák hetenként kétszer, du. 5—7-ig lesznek. Tandíj 10 P. Beiratkozni lehet minden nap 24-éig délután ő—6-ig a korpo­ráció helyiségében. Az impozáns Űrnapja A figyelmes szemlélőnek ész­re kell venni, hogy az Űrnapja Vácon' évről, évre mind fénye­sebb külsőségek mellett folyik le. Az idén különöskép megkell emlékeznünk a szemnek is gyö­nyörködtető ünnepről, mert elő­ször folyt le a rendezett székes­egyháztéren. Az elgondolás az volt, hogy minden zavar nélkül elférjenek szűkített területen a felvonuló ájtatoskodók, Oelter György dr. püspöki titkár terve­zete fényesen bevált. A kát. Ak­ció mindenütt olt volt. Rusztek Lajos dr. elnök nagyszerűen osztotta be rendezőit, a kik nem rendezők, hanem tájékoztatók voltak. Minden csoport helyén volt és festői felvonulásban ün­nepelhettük az Ur napját. Külön ki kell emelni azt a meghatóan szép, önfeláldozó munkát, a mit minden évben a kedves nővé­rek végeznek. Növendékseregü­ket ízléses formaruhákba öltöz­tetik, melyek szinszer ősegükkel is hatnak. Aligha kerülhet sok­ba, de mégis szép és minden­ki dicséri, a hogy a sok kedves leányka elvonul előttük. Ez idén bámulatos türelemmel a kis- préposti lak előtt és a Báthori- utcai befordulótói a plébániánál elhelyezett oltárig rózsaszirmok­ból gyönyörű virágszőnyeget al­kottak. Egy piros, egy fehér sáv, vagy csillag virágsziromból s az egészből egy hosszú virágsző- nyeg: a csodálkozás és elragad­tatás hangját csalta a nézők aj­kára. Egyébként is a váci Űr­napjánál vidéken szebb, lélek- gyönyörködtetőbb felvonulás alig lehet. Kár, hogy még nem jutott a rendezők eszébe, hogy a legfürgébb hirtudósitót, a Ma­gyar híradót nem hozzák ki és a váci Űrnapját filmre még nem vették fel. Bizonyos, hogy még a külföld is gyönyörködni tudna benne. A Karolina tor»ws9J?5asgája Amilyen szép, virágdiszcs kí­vülről a Karolina épülete és amilyen kellemesen pihen sze­münk a sok szép virágon, épp oly szép látvány volt a csütör­tök délutáni tornavizsga, mely szépszámú érdeklődő közönség előtt folyt le. Festői ruhákba öl­töztetett leánykáktól oly kedves, bájos és ízléses mutatványokat láttunk, hogy csak a legnagyobb elismeréssel adózhatunk unnak a lelki-testi kultúrának, amelyik a kedves nővérek vezetése alatt folyik e népszerű intézetben. Különösen tetszett a szép ma­gyar ruhás leányok tánca és a leánykák tréfás játékai. A tor­navizsga sikere féder Katinka tornatanárnő érdeme, (az elis­merő tapsok neki is szóltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom