Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-01-15 / 4. szám

Ara 12 fillér Mai számunk 6 oldal 47-ik évfolyam szám VÁCI HÍRLAP Politikai és lársadaiml hetilap, mepjeienik hetenként kéíszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre.................................3 P — f Vidéken egy negyedévre . . . . . . . 3 P 5o f Egyes szám ára .................................................12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DEROSÉim »EKSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. BgWag^Mm^^SaiBBa565a;g^Ba^?gigB«s«PigaBaa:atnsa. Újabb terheket ne ró jjnnk a |M^lg'iii'«síg‘rst! — inoniloüa megnyugtatásul a pénzügyi bizottság elnöKe az új képviselőtestület alakulásán Uj arcok jelennek meg a vil­lanyfényben úszó közgyűlési le­pem ajtajában: az uj képviselő- testület alakuló gyűlését tarlja Krakker polgármester, mintal- ispáni kiküldött vezetése alalt. Úgy festett, mintha sablonos le­folyásúnak Ígérkeznék és lett belőle szép, felemelő fogadko­zás, a polgárság érdekében az önzetlenség hangoztatása, mely a váci közéletet munkájában mindig jellemezte. Hiéna tiulhatjiik, milyen megpróbáltatások előtt állunk! Gurszky Rezső dr. főjegyző egész szélességében beszámolt az uj képviselőtestület megszületé­séről kezdve attól a perctől, hogy tizenöt városatyát kisor­soltak. xAztán megvolt a válasz­tás, majd a virilisták névsora is elkészült, a törvény pedig meg­szabja, hogy megyei városban melyik 15 városi tisztviselőnek van szavazata a közgyűlési te­remben: megszületett Vác 30 vá- válaszlott, 30 virilista és 15 vá­rosi tisztviselőből álló uj kép­viselőtestülete. A polgármester ezután üdvöz­li a város atyáit, majd emelt hangon folytatja: Soha nehezebb körülmények között még nem kezdette erköl­csi testület működését; a pél­dátlan gazdasági és pénzügyi krízis lomb olásának közepette, sokszoros önfeláldozó és önzet­len munkára van szükség. Tu­dom azt, hogy a Képviselőtes­tület minden tagja, miként a múltban, úgy a jövőben is, nem­csak dekorativ megbízásnak te­kinti képviselőtestületi tagságát, hanem személyes részvételével, gyakorlati tapasztalataival, a vá­ros közönsége iránt való hűség­gel és odaadó munkával fogja, kötelességét teljesíteni egyrészt, másrészt pedig minden jóravaló törekvésében segítségére lesz a város vezetőségének és tiszlika­rának. Ismétlem: nehéz idők terhét hordjuk. Nem tudhatjuk még, mily megpróbáltatások előtt ál­lunk! Ámde felemelt fővel, a becsülettel végzett munka öntu­datával nézünk majd szembe minden vésszel-vibarral. Egybe­forrva a város közönségének SKeretetében és szolgálatában s bizva a Mindenható megkönyö­rülő segítségében, bizton átver­gődünk a nagy megpróbáltatá­sokon s megépítjük a jobb, a szebb magyar jövendőhöz veze­tő utat. Erre a közös, nehéz munkára kívánván a jó Isten áldását: kö­szöntőm mégegyszer az újon an alakult Képviselőtestületet. Hubes* József az önzetlen munkáról Hub: r József dr. megható em­lékezéssel kezdte: 35 éve tagja Pestvármegye törvényhal óságá­nak, Vác város képviselőtestü­letének. Akkor még a közgyű­lések ott voltak, a hol ma a pol­gármester két szobája. Abban a nagy teremben« Gsávolszky József, Csányi János, Freysin- ger Lajos, Krakker Kálmán jár­lak elő jó példával hogyan kell a város polgárságáért dolgozni, A csehek váci mártírja Emlékezés Bal ás Lajosról 2 közlemény II. Schuszter püspök nemesen érző szive, mintegy kiapadhatat­lan forrás, árasztotta iránta ér­zett jóindulatának kegyeit to­vábbra is. 1885 ben, amikor be töltötte 40-ik életévét, azonnal a király elé terjesztette kanonoki kinevezését. (Csak azért nem előbb, mert elvi álláspontja volt, hogy fiatalabb papot nem nevez­tet ki kanonoknak s e tekintet­ben csak egy alkalommal tett kivételt, amikor mostani nagy­prépostunkat, drBaksay Károlyt halálos ágyán terjesztette fel.) Mihelyt megjött a kinevezése, a jó püspök oidalkanonok jává, irodaigazgatóvá, a zsinat- és hittanárvizsgáló-bizotíság tag­jává tette. Mig mások szomjúhozták a fényt, a pompát, a rangot, cimet, kitüntetést, Balás sohasem tör­tetett utánuk, puritán püspöke mégis jutalmazni akarta érdmeit és 1898-ban gurlai apáttá ter­jesztette fel az apostoli király elé. Amikor a nagy .alapityányai- ról hires nagy püspök infilláját az örök élet koronájával cse­rélte föl, pompakedvelő utódá­nak, gróf Csáky Károly Emánuel püspöknek szeretetét, becsülését és bizalmát is csakhamar ki­érdemelte. Ennek a megbecsü­lésnek látható jeleként 1904 ben a prelátusi magas méltóságra terjesztette fel őt Őszentsége elé s rábízta a papnevelő veze­tését. Jóindulatának és baráti vonzalmának legszebb tanujelét azonban akkor adta, amikor egy évre rá (a nagybefolyású gróf Csáky Albin által) püspökké ne­veztette ki a sokféle papi és világi erényekben tündöklő fér­fiút. Az érdem a maga teljességé­gében csak ott érvényesülhet, ahol kellő érzékkel vannak iránta, ép ezért csak ritkán ta­lálja meg jutalmát, a legritkáb­ban pedig akkor, ha illetékes helyről nem irányítják rá a fi­gyelmet, ha nem támogatják eléggé. Balás püspök ugyan sohasem járt volna utána, hogy a legmagasabb egyházi méltó­ságba jusson, mert az ő szerény­sége irtózott minden fény- és ragyogástól, őt csak az alkotás­vágy hevítette, az ő eleme a munka volt, melynek jutalmát önmagában a munkában találta. (Nagy lekötöttséggel járó irodai teendő és s<>k egyéb elfoglaltsága mellet is folyton tanult és dol­gozott. (Mint püspöki titkár ká­nonjogi szigorlatra készült.) A legfelsőbb királyi kegy 1905. október 17-én Balás Lajos váci kanonokot a rozsnyói püspöki székbe emelte. Tetézte örömét Szent Péter utódjának az a ritka kitüntetése, hogy 1905. december 21-én személyesen szentelte fel őt Prohászka Ottokár székes- fehérvári és gróf -7 chy Gyula pécsi püspökökkel. (.Ennek a ki vételes megtiszteltetésnek egyébként az volt az egyik oka, hogy a mostani kalocsai érsek X. Pius pápa őszentségének szolgálattevő kamarása voit.) Noha mi váciak örömkönny­áztatta büszkeséggel tekintet­tünk reá, mégis nehezen esett megválni nemes alakjától. Fájó szívvel búcsúztunk tőle, fájdal­munkat csak az a kijelentése enyhítette, hogy nem végleg vá lik Váctól. ígéretét meg is tar­totta. Továbbra is szeretettel ragaszkodott városunkhoz. Tár­sadalmi életünk minden moz­galma érdekelte. Mint egyesüle­tünk alapitó tagja jóleső figye­lemmel kisérte mindig működé­sünket és Gyertyaszentelő Bol­dogasszony napján minden esz­tendőben üdvözölte a takarék- pénztár közgyűlését, melynek tanácskozásait évtizedeken át tapintattal és körültekintéssel vezette. Fenntartotta az össze­köttetést régi barátaival. Élő­szóval és levélben szívesen érintkezett velük. így eljött — persze egyéb dolga is volt a fővárosban — a Vác váráról tar­tott előadásomat meghallgatni az Akadémiára és velünk töl­tötte az estét, viszont azonban elvárta, hogy őt püspöki szék­ezek tanították, hogy a közirciek mindenek előtt! Az uj városi képviselőkhöz szól, hogy érez­zék azoknak a nagyoknak szel­lemét máguk körül és tartsunk össze abban a gondolatvilágban, mely abból az egykori közgyű­lési teremből árad felénk, vá­rosunkért, a közérdekért, akkor népünket visszavezethetjük a jó­létbe. A pénzügyi bizottság elnöke a képviselők kötelességeiről Elénk él jenzés jelentette, hogy Huber dr. gondolatait magáévá tették a képviselők. Most a bi­zottságokat választották meg egy­hangúlag. Gurszky főjegyző, a mint olvasta a neveket, úgy egyeztek bele, hogy ki a pénz­ügyi, gazdasági, ipariskolai,lel­tározó vagy más bizottság tag­ja legyen. Kestler István dr. az összes bizottságok nevében köszönetét mond a képviselőtestületnek a bizalomért. A mi feladatunk — folytatja — a város vezetőségé­nek programját tanácsainkkal megvalósítani segítsük. Párto­kon felül, személyi válogatás és protekció nélkül. Sötét színeket festettek a polgármester és Hu­ber József az uj esztendőről, de helyén felkeressük, Nagy reményekkel és a leg­szebb tervekkel indult neki egy­házmegyéjét boldogítani. Tele volt tettvággyai a diocesis, jó­akarattal papjai és szeretettel hívei iránt. Az egzházmegye és uradalom ügyeit a legnagyobb részletességgel pontosan átta­nulmányozta, szigorú takarékos­ságot rendelt el minden vonalon, saját palotájának alsórészét ki­adta üzlethelyiségnek, mert első gondja és teendője az elhanya­golt ügyek rendbehozatala voit. Jóllehet csak gyengén telt püs­pöksége szűkös jövedelméből, azonnal felállította a századik plébániát, megszervezte az örökimádást és a szegény temp­lomok felsegitésére a váci minta szerint oltáregyesületet létesí­tett. A hitélet fejlesztésén felül nagy gondja volt arra, hogy az iskolák számát szaporítsa és a műveltség terjesztésének békés eszközeivel erősítse a magyar­ságot. Két évtizedes püspöki működése alatt sohasem szüne­telt apostoli buzgalma. Noha is­kolák és plébániák felállításával s egyéb intézmények létesítése által nagy érdemeket szerzett és ez a nagyarányú hazafias és kulturális tevékenysége ország­szerte ismertté és tiszteltté tette a nevét, nagyszabású terveit még sem tudja szép szándéka és merész elgondolása szerint megvalósítani. Áldásos püspöki működése kezdetén azért hiá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom