Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-05-10 / 36. szám
Ara 12 fillér 47-ik évfolyam 36. szám Vác, 1933 május 10 VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, meg|elenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ...................... Vidéken egy negyedévre ...................... Egyes szám ára ...................................... ESS 3 P — f 3 P 5o f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: OERCSÉYYI BEZSO SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Gsányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. „Isten nem koldusokat és milliomosokat teremtett“ — mondja a váci katolicizmus egyik világi vezére Igen nagy közönség érdeklődése mellett tartotta meg az akció katolika egyik vezérférfia, dr. Rusztek Lajos a Credo egyesületben előadását. Előadásában érintette a XX. század emberének minden vajúdó problémáját. Fejtegetései közül leginkább az a rész kívánkozik a nyilvánosság elé, amelyekben a mai gazdasági kérdésekkel foglalkozott: Szemeink előtt játszódik le az emberiség legnagyobb tragédiája. Ennek a színjátéknak mindannyian szereplői vagyunk. Az őszinteség hiánya, a krisztusi szellem hiánya csődbe vitte a világot, neki vitte az emberiséget a falnak. És most teljes erővel áll a harc a Róma és Moszkva között. Nekünk tétovázni azonban itt sem lehel, ele nincs is rá szükség. A katolikus egyház kincsestárában megtalálunk mindent, amire útbaigazításunk szempontjából szükségünk van. Kétségtelen, hogy Isten nem koldusokat és milliomosokat teremtett. A keresztény erkölcs megtanít arra, hogy a gazdasági végieteket át kell hidalni, a völgyeket he kell tölteni, a hegyeket el kell simítani. A katolikus akció ismeri a nyomorúság demoralizáló hatását és ezt az igazi krisztusi szellem felvirágoztatásával akarja ellensúlyozni. Nem kell félni a feladat nehézségétől. Tudjuk azt, hogy Krisztus a farkasok közé küldi a bárányait és a bárányok húsa, vére megváltoztatja a farkasok természetét. A világtörténelem vaslogikája teljes összhangban a keresztény erkölcsökkel évezredek óta tanítja, hogy adjuk meg az Istennek, ami az Istené, a császárnak, ami a császáré, de adjuk meg a szegény embernek is a mindennapi kenyerét, amiért imádkozik. A világ, a társadalom békéje ezen a miatyánkbeli mindennapi kenyéren fordul meg. A történelmet oknyomozó elmélyedéssel olvasó ember megtanulhatta azt, bogy a biztos kenyér nyugalmat, a bizonytalan kenyér elégedetlenséget, a kenyérhiány pedig forradalmat jelent. Az emberiséghez méltó küzdelmek sora ott kezdődik, amikor nem kell a falat kenyérért aggódni és agyarkodni. Ma pedig nyakig benne vagyunk a létért való küzdelemben. A világot fenntartó feleba- ráli szerelet koldusbotra jutott, hadirokkanttá vált. A tagadhatatlanul fennálló nagy ellentétek kiegyenlítése csak a keresztény elvek alapján, a tiszta fele baráti szeretet jegyében remélhető. A gyakorlati kereszténység nem ismeri az önzést. Egészen bizonyos, hogy ha Genfben a krisztusi szellemben tárgyalnának, vagy Xiil. Leó Rerum Nova- rumjával, vagy a most uralkodó Szent atyánk Quadragesimo Anno enciklikájával a kezükben és szivükben tárgyalnának, akkor kevesebb voina a könny, kevesebb az éhező ember és kevesebb a hajótörést szenveded jobb sorsra érdemes élei... Rusztek Lajos dr. nagyhatású beszéde méltán megérdemli,hogy felfigyeljen rá az egész váci társadalom. Több mint negyven esztendeje, bogy a nagy XIII. Leo kiadta hires encikiáját, lerakva a katolikus szociálpolitika alapelveit. A világ azóta sokat haladt. A lelki és a gazdasági válság üteme meggyorsult és a borzasztó betegség hivatalos orvosai hiába konferenciáz- nak a nagy beteg ágyánál. Amint az emberiség nagy része a lelkiválság megoldását az intenzív vallási életben keresi és találja meg, épen úgy keli, hogy a Rerum Novarum klasszikussá érett elvei necsak a katolicizmusnak, hanem az egész világpolitikának alapelvei legyenek. Nem vallási kérdés ez már, nem szabad abból a szempontból vizsgálni, hiszen régen túlnőtt a katolicizmus keretein. Az egész emberiség megmentéséről, egy jobb, nemesebb, emberibb jövőről van szó. Kívánatos, ha az akció ka- lolika elnökének szavai, melyek az idézett pápai enciklák örökérvényű, biztos talaján nyugszanak, ne csak elhangzó szavak legyenek, hanem közkincsévé válván a váci társadalomnak, a bennük rejlő társadalomformáló erő jótékony hálását minél előbb erezhessük is. Kinevezés ezredessé A kormányzó vitéz Sebestyén Réla alezredesi, a szombathelyi honvédzászlóalj parancsnokát, ki néhány év előtt a váci társaságnak volt kedvelt tagja, ezredessé nevezte ki. Szalay László utóda A tragikus sorsú Szalay Lászlónak van már utóda a váci forgalmi adóhivatalban. A pénzügyigazgatóság a polgármesternek előter jesztést tett Józsa Kálmán forgalmiadóliszt-gyakornok kinevezésére. Józsa már hosz- szabb idő óta működik a mifer- galmiadóhivatalunkban s őt a polgármester a megüresedett állásra ki is nevezte. Csak Szobtól Párkánynánáig? Alkudni próbál a cseh Az egész világ tudja már, hogy a magyar nemzetet Trianonban a világ legnagyobb igazságtalansága érte. A revíziós mozgalom megindult és nem lehet az ár ellen fordulni. A csehek mérsékelni akarják. A Magyarság tegnapi száma azt a szenzációt hozza, hogy a mindenható Benes hajlandó lenne Szobtól Párkánynánáig terjedő területet visszaadni — sztraté- giai előnyökért. Egész bizonyos, hogy a hirHarminc hétfő Preszly Elemér a váci közönség előtt Zsúfolt sorok előtt nyitotta meg Szentgyörgyi igazgató az Uránia évzáró estjét és ismertette az Uránia idei tevékenységét, mely 30 hétfőn tanította bű közönségét, majd üdvözölte az utolsó hétfői est előadóját, Preszly Elemér főispánt, aki nemcsak az egész vármegye népművelésének legfőbb gondozója, hanem már mint a váci Kaszinó volt igazgatója szivén viselte a népművelés kérdéseit. Bevezető után az Uránia népszerű zenekara adott elő kél zeneszámot, tanujelét adva Süniegh Miklós karmester fáradhatatlan buzgalmának. Preszly Elemér a modern művészetről tartott közel egy órás előadást. Először utalt arra, hogy a Kormányzó úr uta- siiására Hómann kultuszminiszter létrehozta a Nemzeti kiállítást, mely alkalommal a mai magyar művészetnek három generációja munkásságának legjavát vitte a közönség elé. Ez a kiállítás aktuálissá tette a modern művészet sokat vilalolt kérdését. Pedig a probléma nem mai keletű, mindig meg voll a különbség a régi és az uj művészet között. Rámutatott arra, hogy a XIX. század történelmi felfogása mint ültette hibásan és eredménytelenül a vádlottak padjára a kereszténységet, mint az antik kultúra elpusztitóját. Ma már tudjuk, hagy a kereszténység a görög római világ átmentő je volt a népvándorlás viharain keresztül és hogy épen a szerzetes kolostorok voltak minden szép és jó megőrzői. Ahogy a történelem ítélete megváltozott a középkor kérdésében, melyet ma már senki sem mer sötétnek bélyegezni, épen ugy újra értékelték az ókeresztény, a román, a gót és a barokk-stilus adásra jön a cáfolat. Elvégre ők most biztosan érzik magukat az elszakított területen. Ha engedni kell, ráérnek, mikor engedni kell. De már érzik, hogy közeleg az idő. Az is bizonyos, hogy a Kismagyar Alföldön soha egy cseh nem született, soha ahhoz jogot nem formálhatnak. A ma- gyarságnyiltan kijelentheti, hogy a szobi földsáv nem elég, 'Isten is egységesnek teremtette a Kárpátok övezte földet, mely soha sem tartozott Prágához ! emlékeit is. Ezek a stílusok most már nemcsak a reneszánsz előkészítői, vagy pedig a felbomlásai, hanem mind önálló világnézet stilusforrnáló erejéből születtek és hozták létre ma annyira és méltán csodált emlékeiket, így van ez a modern művészet kérdésében is. A modern művészet elhagyta a természet szolgai utánzását és a materializmus helyett a lelki, a belső élet felé fordította figyelmét. Azt mondják/ hogy a modern művészet vallás- és nemzetellenes, pedig a futurizmus, az uj olasz államnak hivatalosan szellemi hátvédje. Moszkva művészete konzervatív és a mai művészek eltekintve attól, hogy műveik nagy lelki átélésről tanúskodnak a legszebb, a leggyöngédebb vallásos képeket festik. A magyar művészet mindeddig ismeretlen és kellő megértés nélkül állott a nagy ovi 1 ágban. Épen a modern magyar művészet alkotásainak kiállításai kezdik megszerezni külföldön az önálló magyar művészetnek az elismertetést és talán ők fogják megteremteni az annyira várt nagy magyar művészeti stílust. Azzal végezte előadását, hogy soha se maradjunk le a modern áramlatokról, tanuljunk, mert ez az örök ifjúság'. A mindvégig lebilincselően érdekes és tartalmas előadást hatalmas taps köszönte. Méltán, mert az a Preszly Elemér, aki már annyit telt városa érdekében, eljött, hogy tekintélyét és széleskörű tudását latbavetve figyelmeztesse városának közönségét a változó világ uj értékeire. Ő tudja, hogy a mai rohanó tempóban a megállás már lemaradást jelent és köszönjük neki, hogy nem engedte, hogy ez az ősi város megáll jon a fejlődésnek egyik alacsonyabb fokán. Az előadást dr. Krakker Kálmán, a népművelő bizottság elnöke köszönte meg és rámulatott
