Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-05-03 / 34. szám

Ára 12 fillér

47-ik évfolyam

34. szám

Vác, 1933 május 3

VÁCI HÍRLAP

Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán é$ vasárnap

ELŐFIZETÉSI ÁRA:

Helyben egy negyedévre

.......................

Vidéken egy negyedévre ........................

Egyes szám ára

.........................................

3 P — f 3 P 5o f 12 fillér

FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS:

»ERCSÉNTI REZSŐ

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, dijszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő.

Herczeg Ferenc

méltatja

Komis Gyulát

Megjelent képviselőnk uj nagy, kétkötetes munkája: Az államférfi

Városunk nagy fia, Kornis Gjmla dr. országgyűlési képviselő uj, nagy, maradandó becsű munkával ajándékozta meg a magyar nemzetet, midőn megírta az államférfi természetrajzát. Oly hatalmas, a nemzeti életben annyira hián3d pótló munkát végzett Kornis Gyula, hogy a magyar irodalom büszkesége, Herczeg Ferenc szükségét érezte, hogy a Pesti Hírlap első oldalának első helyén foglalkozzék az Íróval és uj alkotásával. Klasszikusabb méltatást nem kaphat Kornis Gyula, kit hozzá méltó toll értékel a nemzet színe előtt.

Ebből a gyönyörű Írásból adjuk itt a következő részletet:

Régóta szükségét éreztük volna, hogy egy éles szempár és avatott kéz rendet teremtsen a poshadó fogalom-kaoszban, a melyet^ a múlt politikai küzdelmei visszahagytak. Újból osztják a kártyát, elölről kezdődik a játszma, jó volna tehát tisztá• •

Üzen Csendország fia

(A siketnéma cserkész)

Testvéri Teneked hangos a világ. . . 1 Míg nékem belőle a csend jutott. . . Testvéri Te hallod a kis madár szavát... És én abból semmit sem hallhatok. Testvéri Te tudod, mi a dal, zene,

Hallod naponta a munka zaját,

Te vagy Hangország boldog embere . . .

. . . Én csendben ballagok az élten át.

Testvér! Te örülsz, csillan a szemed És meg nem rettent az Élet szava;

Nyújtsd nékem segítőn baráti kezed, Haladjunk együtt, kar-karban tova. Lelkedet füti sok-sok érzelem,

Tettvágy duzzasztja ifjú kebeled;

Ládd, épp ily telített az én szivem . . . Haladjak testvér én is teveled I

Nyomorult koldust ne láss bennem; . .. Lelkem — mint tiéd — Istentől való;

S bár a sors keményen sújtott engem,

De testvéri... kedvem derűs, kacagó. Örülök én is a napsugárnak,

Játszom én is a virágos réten;

Testvérem érzem, engem is várnak . . . Veled megyek a cserkészösvényen!

Énem befogad nemes magvakat,

— Nem sivár szikla, hol termés soh’sincs — Meleg szivem kikelti azokat S gyarapszik bennem a mennyei kincs. Cserkész vagyok én isi . . . Hallod-e hát A néked üzent esdő szavakat?. . .

Fogadd megértőn Csendország fiát,

Ki szivért cserébe hü szivet ad.

Zeembai Ferenc

ba jönnünk némely alapvető igazsággal.

Nos, ezt a munkát mesterien elvégzi Kornis G^ula »Az államférfi« című könyvében. A politikai lélek tudományos vizsgálatát adja, megföllebbezhetetlen igazságérzékkel meghatározván a politikus összes lehetséges válfajait. Tudományos rendszerességgel és szikrázó elmésséggel kiboncolja belőlük a szellemi és erkölcsi szerveket, amelyek a nagyság föltételei.

Az államférfi nem fejlődik, hanem születik. Kornis szerint nem a történelem csinálja az államférfit, hanem az államférfi a történelmet, midőn a saját eszméit a népnek szuggerálja. Történeti hivatása: a nemzeti homályos ösztöneit világosan kitűzött célban megformuiázni és programmá szilárdítani.

A politizáló embert államférfivá lépteti elő az egész valóját betöltő hivatástudat, amely mindig egy politikai ideál szolgálatában áll. Lehet szabadság-, vallásos, nemzeti-, imperiaiisztikus-, gazdasági-, szociális- vagy humanitás-eszmény, de ideál nélkül nincs államférfi.

Egyéniségének lényege az akaraterő; minden nagyszabású államférfi zsenije az akaratnak! — továbbá a valóságérzék, a ti30 ezer cserkész a szomszédban

IV. Wordl-Jamborce. 1933. Budapest Gödöllő. Két szám egy angol két magyar és egy ismeretlen eredetű szó, és mégis a fiúk százezreinek a szivét dobbantja meg, a világ minden cserkészének a vágya felé hajlik. Kiváncsi gyerek kezek forgatják a földgömböt, lapozzák a világatlaszokat, hol is van az a Budapest, mi lehet az a Gödöllő, falu, város, erdő, hegy?? A IV. Jamboree csodaszarvasa már megjlejent az álmukban, csalogatja őket az ismeretlen vidék felé, a Duna-Tisza közére.

Tízezer plakát röppent szét a világ minden tája felé, 40— 50.000 tájékoztató füzet angol, francia és német nyelven, az érdekelt külföldi cserkészkörök kezében forog már, s mintegy 600 külföldi újság közöl állandóan Jamboree híreket a készülődésről. A külföldi cserkész-újságok egymásután adják ki Jamboree-számaikat. ,

Az érdeklődés természetesen a magyar cserkészek körében is módfelett nagy. Mindenre kiterjed. így az egyik reményteljes kis cserkész azt kérdezte parancsnokától, hogy vájjon az egész tábornak egy katlanban

tokzalos lelki készség a kedvező lehetőségek hirtelen fölismerésére és kiaknázására. Ezeket a tulajdonságokat a szerző, aki maga tudós professzor, a gyakorlati politikában többre tartja a legszéiesebbkörű műveltségnél.

Elméleteit a világ nagy államférfiaknak példáival világítja meg. Julius Caesartól Tisza Istvánig a jellemzően megrajzolt profilok tanulságos sorozatát vonultatja fel. Egyebek közt mesteri kézzel ecseteli Kossuth és Széchenyi nagyságának lélektani kibontakozását. Igazságokat állapit meg, amelyeket mindenki ismert, de senki sem mondott ki. Eölvös Józsefben meglátja a nagy államférfi főkellékének, az akaraterőnek teljes hiányát. Deák Ferencben megvolt a politikai lángész szívós akarata, de nem volt meg a hivatástudat és ezért egész éleién át fázott a felelősségvállalástól.

Kornis imponáló őszinteséggel, a nemzeti kegyelet elfogultságát sem kiméivé, szemünk elé állítja az igazi nagyokat és azoknak selejtes utánzatait. Bemutatja az ügyes politikust, aki az államférfitól annyiban különbözik, hogy van tehetsége, de nincs politikai ideálja és bár kormányozni tud, minden maradandó

fogják főzni a gulyást? A kis legény még a fantáziája létráján sem ludotl belelátni a tábor szokatlanul nagyarányú életébe, s valóban nekünk is nehéz lenne rövid idő alatt áttekinteni azt a »boszorkánykonyhát« ahol a kéthetes cserkészvilágbirodalom terveit főzik. Mielőtt a készülődésnek részleteiről mesélnék, megpróbálom a szervezet kereteit vázolni.

A Tábor feje a Táborparancsnok, gróf Teleki Pál, helyettese Sik Sándor. Vezérkari főnök, a kinek kezében a szervezés minden szála összefut, s aki már két éve dolgozik a Jamboree felmerülő problémáin: vitéz Farkas Ferenc. Mellette a vezérkari iroda áll, segédhivatallal, külügyi titkárral, 35 főnyi irodarajjal. Szerves kapcsolatot tart fenn a Táborparancsnokság a Cserkészszövetséggel, a londoni Nemzetközi Irodával, a Testnevelési Tanáccsal, Gödöllő köz- igazgatási szerveivel, a Premontrei Rendházzal. A Kormánybiztosság az ország összes közigazgatósági szerveivel, kezdve a miniszterelnökségen, kapcsolja össze a Jamboree-szer- veket. A Kormánybiztos gróf Teleki Pál, aki egyúttal a Gödöllőre kirendelt csendőrség és Tábori rendőrség együttes elöljáró hatósága is.

alkotásra képtelen. Igen szellemesen jellemzi a politikai törtető, sűrűn szereplő típusát; ismertetőjegye: egyéni becsvágy, tehetség és ideái nélkül. A stréber az emberek negativ jellemvonásaira épit: hiúságokra, irigy ségükre, gyűlöletükre.

Ez a könyv Röntgen-sugarakkal világítja át a politikai életet, lénye mellett az avatatlan is el tudja választani azt, ami a valóságban nemes és nagy és azt, ami hamisított és felfújt. Miért szerepel a politikában annyi dilettáns és kontár? Mert a politika, amelyhez a legtöbb ember hivatást érez magában, alapjában a legnehezebb művészet, lévén alanya a teremlés legszeszélyesebb és legveszedelmesebb lénye: az ember.

A könyvet, amelyet holnap már a magyar tudományos irodalom ékességeként fognak számon tartani, tulajdonképpen hárman Írták: a tudás elméleti magaslatán álló professzor, az élesszemű és csalhatatlan emberismerettel biró gyakorlati politikus és végül a költő, akinek volt bátorsága, hogy egy tudományos munka keretében érdekes, elmés, sőt mulatságos legyen. Helyenként Kornis Gyula valósággal aforizmákban beszél.

A Tábor 10 Altáborra oszlik, ezenfelül van egy Segédtábor, Repülő tábor, Rendőr tábor, Kisfiú tábor, a Törzscsapat tábora. Minden Allábor külön kerület, bizonyos autonómiával. Vezetője az Altáborparancsnok, segéderői: az Altáborparancsnok helyettes, az Irodavezető, a Gazdasági vezető, a Szórakozás vezető, a római katolikus, evangélikus és református lelkész, orvosok, sajtó-összekötő. Külön kisebb táborok a vizicserkészek reprezentatív tábora, a süketnémák tábora. Lesz táboruk az Öregcserkészeknek, a különböző nemzetek Delegátusainak, s Vendégtábor az átutazó, vagy csapatukon kívül táborozó külföldi vezetők részére.

Az pgyes táborok elhelyezése természetesen már régen a parancsnokok kezében van, úgy hogy nap-nap után járják a gödöllői erdőket, mezőket a szemrevételező bizottságok, hol Szegedről jön egy csoport, méricskél, rajzol, térképez, fényképez, tervezi az altábor beosztását, hol a pécsiek, debreceniek és Így tovább. A csapatok is szívesen választják a kirándulásaik céljául a Jamboree területét. A Nagyhét különösen mozgalmas volt Gödöllőn. Rendőrtábor narancs- sárga nyakkendős »marcona« legényei szálltak ki próbatábor-