Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)

1933-05-03 / 34. szám

Ára 12 fillér 47-ik évfolyam 34. szám Vác, 1933 május 3 VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán é$ vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben egy negyedévre ....................... Vidéken egy negyedévre ........................ Egyes szám ára ......................................... 3 P — f 3 P 5o f 12 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: »ERCSÉNTI REZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác, Széchenyi-utca és Csányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, dijszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. Herczeg Ferenc méltatja Komis Gyulát Megjelent képviselőnk uj nagy, kétkötetes munkája: Az államférfi Városunk nagy fia, Kornis Gjmla dr. országgyűlési képvi­selő uj, nagy, maradandó becsű munkával ajándékozta meg a magyar nemzetet, midőn megír­ta az államférfi természetrajzát. Oly hatalmas, a nemzeti életben annyira hián3d pótló munkát végzett Kornis Gyula, hogy a magyar irodalom büszkesége, Herczeg Ferenc szükségét érez­te, hogy a Pesti Hírlap első ol­dalának első helyén foglalkoz­zék az Íróval és uj alkotásával. Klasszikusabb méltatást nem kaphat Kornis Gyula, kit hozzá méltó toll értékel a nemzet szí­ne előtt. Ebből a gyönyörű Írásból ad­juk itt a következő részletet: Régóta szükségét éreztük vol­na, hogy egy éles szempár és avatott kéz rendet teremtsen a poshadó fogalom-kaoszban, a melyet^ a múlt politikai küzdel­mei visszahagytak. Újból oszt­ják a kártyát, elölről kezdődik a játszma, jó volna tehát tisztá­• • Üzen Csendország fia (A siketnéma cserkész) Testvéri Teneked hangos a világ. . . 1 Míg nékem belőle a csend jutott. . . Testvéri Te hallod a kis madár szavát... És én abból semmit sem hallhatok. Testvéri Te tudod, mi a dal, zene, Hallod naponta a munka zaját, Te vagy Hangország boldog embere . . . . . . Én csendben ballagok az élten át. Testvér! Te örülsz, csillan a szemed És meg nem rettent az Élet szava; Nyújtsd nékem segítőn baráti kezed, Haladjunk együtt, kar-karban tova. Lelkedet füti sok-sok érzelem, Tettvágy duzzasztja ifjú kebeled; Ládd, épp ily telített az én szivem . . . Haladjak testvér én is teveled I Nyomorult koldust ne láss bennem; . .. Lelkem — mint tiéd — Istentől való; S bár a sors keményen sújtott engem, De testvéri... kedvem derűs, kacagó. Örülök én is a napsugárnak, Játszom én is a virágos réten; Testvérem érzem, engem is várnak . . . Veled megyek a cserkészösvényen! Énem befogad nemes magvakat, — Nem sivár szikla, hol termés soh’sincs — Meleg szivem kikelti azokat S gyarapszik bennem a mennyei kincs. Cserkész vagyok én isi . . . Hallod-e hát A néked üzent esdő szavakat?. . . Fogadd megértőn Csendország fiát, Ki szivért cserébe hü szivet ad. Zeembai Ferenc ba jönnünk némely alapvető igazsággal. Nos, ezt a munkát mesterien elvégzi Kornis G^ula »Az állam­férfi« című könyvében. A poli­tikai lélek tudományos vizsgála­tát adja, megföllebbezhetetlen igazságérzékkel meghatározván a politikus összes lehetséges vál­fajait. Tudományos rendszeres­séggel és szikrázó elmésséggel kiboncolja belőlük a szellemi és erkölcsi szerveket, amelyek a nagyság föltételei. Az államférfi nem fejlődik, hanem születik. Kornis szerint nem a történelem csinálja az ál­lamférfit, hanem az államférfi a történelmet, midőn a saját esz­méit a népnek szuggerálja. Tör­téneti hivatása: a nemzeti ho­mályos ösztöneit világosan kitű­zött célban megformuiázni és programmá szilárdítani. A politizáló embert államfér­fivá lépteti elő az egész valóját betöltő hivatástudat, amely min­dig egy politikai ideál szolgála­tában áll. Lehet szabadság-, val­lásos, nemzeti-, imperiaiisztikus-, gazdasági-, szociális- vagy hu­manitás-eszmény, de ideál nél­kül nincs államférfi. Egyéniségének lényege az aka­raterő; minden nagyszabású ál­lamférfi zsenije az akaratnak! — továbbá a valóságérzék, a ti­30 ezer cserkész a szomszédban IV. Wordl-Jamborce. 1933. Budapest Gödöllő. Két szám egy angol két magyar és egy is­meretlen eredetű szó, és mégis a fiúk százezreinek a szivét dob­bantja meg, a világ minden cserkészének a vágya felé haj­lik. Kiváncsi gyerek kezek for­gatják a földgömböt, lapozzák a világatlaszokat, hol is van az a Budapest, mi lehet az a Gö­döllő, falu, város, erdő, hegy?? A IV. Jamboree csodaszarvasa már megjlejent az álmukban, csalogatja őket az ismeretlen vidék felé, a Duna-Tisza kö­zére. Tízezer plakát röppent szét a világ minden tája felé, 40— 50.000 tájékoztató füzet angol, francia és német nyelven, az ér­dekelt külföldi cserkészkörök kezében forog már, s mintegy 600 külföldi újság közöl állan­dóan Jamboree híreket a ké­szülődésről. A külföldi cser­kész-újságok egymásután adják ki Jamboree-számaikat. , Az érdeklődés természetesen a magyar cserkészek körében is módfelett nagy. Mindenre kiter­jed. így az egyik reményteljes kis cserkész azt kérdezte pa­rancsnokától, hogy vájjon az egész tábornak egy katlanban tokzalos lelki készség a kedve­ző lehetőségek hirtelen fölisme­résére és kiaknázására. Ezeket a tulajdonságokat a szerző, aki maga tudós professzor, a gya­korlati politikában többre tart­ja a legszéiesebbkörű műveltség­nél. Elméleteit a világ nagy állam­férfiaknak példáival világítja meg. Julius Caesartól Tisza Ist­vánig a jellemzően megrajzolt profilok tanulságos sorozatát vonultatja fel. Egyebek közt mesteri kézzel ecseteli Kossuth és Széchenyi nagyságának lélek­tani kibontakozását. Igazságo­kat állapit meg, amelyeket min­denki ismert, de senki sem mon­dott ki. Eölvös Józsefben meg­látja a nagy államférfi főkellé­kének, az akaraterőnek teljes hiányát. Deák Ferencben meg­volt a politikai lángész szívós akarata, de nem volt meg a hi­vatástudat és ezért egész éleién át fázott a felelősségvállalástól. Kornis imponáló őszinteség­gel, a nemzeti kegyelet elfogult­ságát sem kiméivé, szemünk elé állítja az igazi nagyokat és azok­nak selejtes utánzatait. Bemu­tatja az ügyes politikust, aki az államférfitól annyiban különbö­zik, hogy van tehetsége, de nincs politikai ideálja és bár kormá­nyozni tud, minden maradandó fogják főzni a gulyást? A kis legény még a fantáziája létrá­ján sem ludotl belelátni a tábor szokatlanul nagyarányú életébe, s valóban nekünk is nehéz len­ne rövid idő alatt áttekinteni azt a »boszorkánykonyhát« ahol a kéthetes cserkészvilágbirodalom terveit főzik. Mielőtt a készülő­désnek részleteiről mesélnék, megpróbálom a szervezet kere­teit vázolni. A Tábor feje a Táborparancs­nok, gróf Teleki Pál, helyettese Sik Sándor. Vezérkari főnök, a kinek kezében a szervezés min­den szála összefut, s aki már két éve dolgozik a Jamboree felmerülő problémáin: vitéz Far­kas Ferenc. Mellette a vezérka­ri iroda áll, segédhivatallal, kül­ügyi titkárral, 35 főnyi iroda­rajjal. Szerves kapcsolatot tart fenn a Táborparancsnokság a Cserkészszövetséggel, a londoni Nemzetközi Irodával, a Testne­velési Tanáccsal, Gödöllő köz- igazgatási szerveivel, a Pre­montrei Rendházzal. A Kor­mánybiztosság az ország összes közigazgatósági szerveivel, kezd­ve a miniszterelnökségen, kap­csolja össze a Jamboree-szer- veket. A Kormánybiztos gróf Teleki Pál, aki egyúttal a Gö­döllőre kirendelt csendőrség és Tábori rendőrség együttes elöl­járó hatósága is. alkotásra képtelen. Igen szelle­mesen jellemzi a politikai törte­tő, sűrűn szereplő típusát; is­mertetőjegye: egyéni becsvágy, tehetség és ideái nélkül. A stré­ber az emberek negativ jellem­vonásaira épit: hiúságokra, irigy ségükre, gyűlöletükre. Ez a könyv Röntgen-sugarak­kal világítja át a politikai életet, lénye mellett az avatatlan is el tudja választani azt, ami a való­ságban nemes és nagy és azt, ami hamisított és felfújt. Miért szerepel a politikában annyi di­lettáns és kontár? Mert a politi­ka, amelyhez a legtöbb ember hivatást érez magában, alapjá­ban a legnehezebb művészet, lévén alanya a teremlés legsze­szélyesebb és legveszedelmesebb lénye: az ember. A könyvet, amelyet holnap már a magyar tudományos iro­dalom ékességeként fognak szá­mon tartani, tulajdonképpen hárman Írták: a tudás elméleti magaslatán álló professzor, az élesszemű és csalhatatlan em­berismerettel biró gyakorlati po­litikus és végül a költő, akinek volt bátorsága, hogy egy tudo­mányos munka keretében érde­kes, elmés, sőt mulatságos le­gyen. Helyenként Kornis Gyula valósággal aforizmákban be­szél. A Tábor 10 Altáborra oszlik, ezenfelül van egy Segédtábor, Repülő tábor, Rendőr tábor, Kisfiú tábor, a Törzscsapat tá­bora. Minden Allábor külön ke­rület, bizonyos autonómiával. Vezetője az Altáborparancsnok, segéderői: az Altáborparancsnok helyettes, az Irodavezető, a Gaz­dasági vezető, a Szórakozás ve­zető, a római katolikus, evangé­likus és református lelkész, or­vosok, sajtó-összekötő. Külön kisebb táborok a vizicserkészek reprezentatív tábora, a süketné­mák tábora. Lesz táboruk az Öregcserkészeknek, a különbö­ző nemzetek Delegátusainak, s Vendégtábor az átutazó, vagy csapatukon kívül táborozó kül­földi vezetők részére. Az pgyes táborok elhelyezése természetesen már régen a pa­rancsnokok kezében van, úgy hogy nap-nap után járják a gö­döllői erdőket, mezőket a szem­revételező bizottságok, hol Sze­gedről jön egy csoport, mérics­kél, rajzol, térképez, fényképez, tervezi az altábor beosztását, hol a pécsiek, debreceniek és Így to­vább. A csapatok is szívesen vá­lasztják a kirándulásaik céljául a Jamboree területét. A Nagy­hét különösen mozgalmas volt Gödöllőn. Rendőrtábor narancs- sárga nyakkendős »marcona« legényei szálltak ki próbatábor-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom