Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-04-16 / 30. szám
VÁCI HÍRLAP 3 £egfobb filméit Dégíelen sorozata a KurrűR-M&xGónMN Nagyszombaton Kusvétvasárnap Húsvéthétfőn 8 és 10-kor 2, 4, 6, 8 és 10 órakor 2,4, 6, 8, 10-kor ÍTÉL A BALA TON Legtökéletesebb új magyar hangosfilm Csortos Gyula, Verebes Ernő, Medgyesi Mária, Eager Antal Stan és Pan lábadozik — Szőke Szakáll vigjátéka Kedden 4, 6, 8 és 10, szerdán 6, 8 és 10 órakor, filléres mozin BENZINKÚT ( u j p é l d á' n y l Csütörtökön, péntéken Kálmán Imre operettje FARSANG A Kultúr-Mozgó egész nyáron mindennap fog játszani, legjobb filméit még csak most fogja kihozni, még a filléres mozikon is uj világattrakciókat játszik Szives pártfogást kérünk Idegen szakvélemény városunk fejlődéséről Újpest város képviselőtestületének egyik tekintélyes tagja, Aggházy Tibor államvasuti í'el- ügyelő-főmérnök keresett fel a múlt héten, hogy a vízvezetéki viz vegyi megtisztítására vonatkozólag gyakorlati tapasztalataink felől tájékozódjék. Ugyanakkor megtekintette a bukiszi- geli szivattyútelepet, a deákvári átemelőtelepet s a szennyvízcsatorna deritőtelepét is. Végigjártuk tehál az egész várost s mint városrendezési szakember, a látottakról őszintén elmondta véleményét. Szerinte az, aki hat év óta nem látta Vácot, alig ismer az öreg városra. A laikust először az állomástól bevezető utca derűs, tiszta, rendezett képe ragadja meg, a virágos útszegélyek a Szent-ímre tér és környéke, a főútvonal szép uj burkolata s az a lázas munka, amelyből már előre kibontakozik az egészsége s kulturváros képe. — Ez igen szép és hálás városrendezési munka, mert arány lag nem nagy költségbe kerül, szembetűnő s az alkotó jóizlés- ről tanúskodik. A városrendezési bölcsesség azonban nem ebben nyilatkozik, hanem a földalatti városrendezési munkában, am'ety nem látható, de amely nagy áldozatokat kíván. Értem ez alatt a lakosság egészséges ivóvizzel való ellátását és csatornázás utján a városi szeny- nyek eltávolítását. Ezek nélkül a város díszítése Potemkin-mun- ka, vályogfalon nemes vakolat. Ezt csak olyan városok polgárai tudják belátni, amelyek ezt a két áldást nélkülözik. — De szerencsés is Vác városa. Nemcsak azért, mert vezetői helyes sorrendben fogtak a városrendezési munkához, hanem azért is, mert alapvető munkájuk igen jól sikerült. Újpest városának is meg van a vízvezetéke, de rossz a vize, a vízmű magánvállalat birtokában van s most rengeteg költséggel kell vizüket élvezhetővé tenni, ami az amúgy is terhes vizdijak aránytalan felemelését vonja maga után, mig Vácon, amint látom, minden remény meg van a vizdijak enyhítésére. Újpest gyárváros, érzi annak gazdasági előnyeit, de hátrányait is. A gyárak szennyvize megfertőzi a Dunát a város egész vonalán s ezért nem ad jó és tiszta vizet az újpesti szigeten elhelyezett vizmutelep sem. Mig Vácon az egész Dunaparlon elvonul a szenny vízgyűjtő főcsatorna s messze a város alatt ömlik a derített szennyvíz a Dunába s igy nemcsak Vácot mentesíti a fertőzéstől, hanem a lejjebb épüli telepeket is. — De szerencsésebb Vác városa Újpestnél természeti fekvésénél fogva is. Gyönyörű dombok, hegyek határolják, amelyek ózondús levegővel látják el a várost s ezenkívül lehetővé tették a magaslati ivó viz tár olást is. Nem is tudják a váciak, milyen városfejlődési kincsek birtokában vannak. — Most már csak a város csinosító munkája van hátra, hogy külsőleg is vonzóvá tegyék az üdülést kereső idegeneknek, de, amint látom, ez a munka is szépen halad, bár kezdetben sok nehézséggel kell megküzdcniök. A gyepezés, virágosiíás az utcákon és tereken nem sokba kerül, ele idő és nagy türelem kell hozzá, mig az emberek rájönnek arra, hogy az utca mindenkié, a gyep, fa, virág poríalanitja az utcát s gyönyörködteti minden ember szemét. Ha majd ezt belátják, akkor mindenki védője és nem pusztítója lesz az utcák cs közterek virágainak. Ebben az egyben sajnos, még elmaradtunk a külföldtől. Olt nem kell kerítéssel védeni az utcai kerteket, de amint már száz más dologban előhaladtunk, talán ezen a téren is hamarosan a kullur- népek színvonalára emelkedünk. Nem ke ll elriadni a kezdet nehézségeitől. Eleinte a kerítés és a hatósági tilalom, később az‘ emberek jói:lése és nemesebb érzése fogják megvédeni a fákat és virágokat. — Nem szoktam hízelegni, de ilyen rövid idő alatt kevés város haladt annyit, mint Vác s ha most érzik is a terheit, rövid' idő alatt érezni fogják a város- rendezési munka áldását is. A. K. Vác város neve Régi és igaz mondás, hogy csak azt értjük meg igazán, aminek genesisét, ered étét ismerjük. A történelem is ezért az élet tanitó-mestere. Vác város története, mint hazánk egyik legrégibb városának története, méltán áll az ország s az egész magyarság érdeklődésének homlokterében s Karcsú Antal Arzén és dr. Tragor Ignác nagy művei Vác városának történelméről teljes egészében kielégítik ezt az érdeklődést, de — noha az összes névfejtést a város nevéről felsorolják is — e kérdésben nem adnak megnyugtató felvilágosítást, mert helytálló s^ószárm az tatás Vác nevéről nem volt, bár a nyelvészeti szaklapok a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv többször is foglalkozott vele. A lakott helyek neve pedig sok esetben beszédesen mond el egyet-mást oly időkről, amelyekből Írott feljegyzés nem maradt. Csak meg kell szólaltatni és meg kell érteni azt. Igen régi időkre nyúlik vissza a szófejtések, az etymologia tudománya, mert korán felismerték annak ismeretbővitő voltát és az emberek ezirányú érdeklődését. Középkori krónikások kedvelt játéka volt, lépten-nyomon éltek vele, azonban szűk látókörükben, a nyelvi fejlődés törvényeinek és egyéb körülmények mellőzésével, pusztán a hasonló hangzásra alapítva következtetéseiket, a mai etymologia tudománya szemében, csak mosolyra késztető játék volt kísérletük. A Pannónia megvételéről szóló »Emlékez- zenk régiekrel« kezdetű históriás ének — például — az erdélyi Deés város nevét onnan származtatja, hogy a honfoglalók a város megtámadása előtt háromszor Deus-t (latinul: Isten) kiáll- tottak. Nem mondja meg azonban, hogy a honfoglaló ősmagyarok honnan tudtak latinul, nem is szólva arról, hogy a magyar hangtani törvények szerint Deusból sehogyan sem válhatott Deés. Pusztán a szó hasonlóságára alapit ja szófejtését Vác város nevére Bél Mátyás (Noti- tia Hung. Novae. III. 112.) — amint Karcsú Arzén megírta, -— aki a legendában élő Vach vagy Vácz remetétől származtatja a szót, mert oly sovány volt mint a váz. Ez is csak olyan szófejtés mint az előbbi, vagy mint az, amellyel Horvát Istvánt bizonyára csak gúnyolták, hogy az ókori sokat épitő Tiglat-Pilezar uralkodót magyarnak tartotta a neve miatt, mert az szerinte »Téglát pazarol:« A modern etymologia tudománya a nyelv hangtani és alaktani törvényeiből s a szavak változásának, fejlődésének törvényeiből, amelyek minden nyelvben természetszerűleg mások, pontosan megállapítja és körülhatárolja a szó átalakulásának lehetőségeit. S a régi nyelv ás- atag — levéltárak irattömegéből ásatáshoz hasonló módon nyert — emlékeiből állapítja meg a szavak származását. Fentebbiekre figyelemmel tudjuk, hogy váz-ból a magyar nyelvben Vác nem fejlődhetett, mintahogy a láz szó nem alakult át lác-cá. Áttérve most már az egyéb szófejtésekre Karcsii Arzén felemlíti luchojfer (MSS ad ad ann. 1072) véleményét, amely szerint Vác remete Vaius, — Tatnak is irt személynevéből keletkezett Vác. Azonban a Vat, Valh, Vata, Vatha személynévből a magyarban Vát vagy Vaty fejlődhetett volna, de Vác nem. E származtatásra azonban végül ínég visz- szatérünk. Tragór Ignác 'megírta, hogy Ptole- maöus a metanaázta jászok nyolc városát névezli meg, köztük Uske.num.-oi, amelyből Vác német nevét származtatták: U- scen, lW-a-scen, Watzen, Waitzen. Róka kanonok »Alt und Neu-Waitzen« című művében á Vcrövácz pataktól származtatja nevét. Némelyek a Waitzen nevet a német Weizen szóból, amely búzát jelent, vélik, hogy eredt. Karcsú Arzén megemlíti azt is, hogy nem lehet tudni, mi okon nevezhette Ranzan Péter (Epit. r. Hung. I.) Vácot Baíiéi-nsk és végül, hogy Desericky szerint Géza király előtt más névé lett volna e városnak, t. i. »Vitze«, amit ő Doglioni-nak Velencében iÖQÖ-ben megjelent »L’ Ungheria Spiegata« cimű műve elején levő földrajzi tábláiból következtet. (V. ő. Hist. Dioec. et Civ. Vác. pag. 21) — Tragor irja, hogy a honfoglalás idején Vác vidékén szláv törzsek laktak; a város neve is ezt mutatja. Tehát szláv eredetűnek véli; M éli eh János egyetemi nyelvésztanár, leghíresebb etymologusaink egyike, is szláv származásúnak gondolja s ezért a város tót nevét a Vacov, Vacovo szót vette szemügyre s belőle kétségtelenül megállapította, hogy az csakis előbbi Vác személynévből keletkezhetett. Mindezek előre bocsátásával vessük rendszeres tudományos vizsgálat alá a szót s ez kétségtelen és kifogástalan eredményre vezet. Első sorban vizsgáljuk meg legrégibb írott alakjait, amelyek már az Árpád- házi királyaink korában, még a tatárjárás előtt is, előfordúlnak. 11 g3-ból egy adat: (comiti) Wachiensi (Wenzél: Cod. dipl. Árpád. 'cont. XI. 5/j.); 1219-ből Vaciensis ecclesia (Regestrum Varadin- ense 222); 1228-ból Wacchiensi epis- copi (Wenzel i. m. VI. 2 3), folytatólag a váci püspök és káptalan, de a város révén is, sűrűn adódnak: Vada, \ adum, Vachyum, Vacyum, Wacia, Wach'.a, Wa- chium, Wacia, Wacium civitas; Qua- ciensis, Vachiensis, Vaciensis, Wacchi- ensis, Wachiensis, Waciensis episcopus és Vad — (stb.) — ense capitulum alakban, keltezésekben Vaciae, Waciae, Wacie, Wacye alakokban. Ezek sokoldalúsága abban leli magyarázatát, hogy elfogadott egységes helyesírás nem volt. Egy és ugyanazon évről kelt kilenc okmányon Vác nevét négyféle írásmóddal találtuk írva. A különféle írásmód azonban mind egy olvasatot fed s ez Vác. A ,B’ kezdőbetűnek, amelyet Ranzan- nál láttunk s okmányban is előfordul az az oka, hogy a ,W’ betűt néha fekve ^ írták s ezt egyes olvasók tévesen ,B’- nek olvasták és a téves olvasat alapján már ,B’-vel adtak vissza. A Doglioni térképen a XVI. század végén szereplő »Vitze« csak tévedés, mert sem előtte, sem utánna semmi nyoma. Böngészve most már régi iratokban Vác város nevével kiejtésben teljesen megegyező személynevekre akadunk. Ilyenek: Vaca 1219. filium Vace Comi- tis — Vaca ispán fiát (Regestrum Va- radinense 23g); Vacha 1267. Vacha films Vacha —- Váca -fia Váca (Fejér Cod. dipl. VII. 3. 38); Vacy 1220. Vacy de villa Qezy — Keszi helységből való Váci (Reg. Varad. 2 43); Veyz 1270. Nicolaus dictus Veyz hospes de Waradino ■-— 'Veic Miklós váradi »jövevény« (Wenzel i. m. VIII. 333);Toca 1211. Voca szolga a tihanyi apátság Colon nevű birtokán (Wenzel i. m. I. ii3.); Waca 1211. Vaca másik szolga ugyanott (U. o.); Wach 1227. Vác, a baranyamegyei Braná-n szolgáló (Wenzel i. m. VI. 442.) A nevek egy csoportjának a végén ott van az ,a’ végződés amint a Béla, Géza neveknél, a másik részén lekopott. Ennek a magyarázatát később kapjuk meg, ép úgy a Veic alak kettős magánhangzójának. (A diphthongus-nak.) Puszta személynevekből képződtek helynevek, amint azt Solt és Taksony helyneveinknél is látjuk. Természetes tehát, hogy a Váca, Vác személynévről helyeket is neveztek el. Vacha, az i2Ö3- iki Bartholomaeus de Vacha személy-