Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-04-05 / 27. szám
2 VÁCI HÍRLAP A frissnyirású kopasz fej — Költekezik nagyon? — Hacsak három fröccsöt nem lehet annak nevezni. Mióta van itt? — kérdeztem tovább. Vagy másfél órája. — Erre kimentem a vendéglő konyhájába kiszolgáló kis ab'a- kon át belestem a vendéglőbe azért, hogy alaposan megnézzem az ebédelő férfit. A sze- mélyleiráson az volt, hogy oldalra fésült sűrű fekete haja van, ez pedig kopasz most. Látszott a fején, hogy egész friss a nyirás. Nem tétováztam tovább, hanem bementem a vendéglőbe és az idegen asztalához léptem. Ugye, maga idegen? —szólítottam meg. Honnan jött? Visegrádról jöttünk — felelte — a mesteremmel, Hoffmann Ferenccel együtt, akinek ott van péküzlele. Mert én pék vagyok. Az a mesterségem.- És minek jöttek Vácra? — Azért, hogy szalmát vegyünk.- Hát ezt én nem hiszem el válaszoltam neki, mert Viseg- rádhoz közelebb is vannak községek, ahol biztosan sokkal olcsóbb a szalma, mint itt Vácon, ahol még fuvardijat is kell a szállításért fizetni. — No, ezt nem jól tudja, őrmester úr, ez nevetséges állítás — válaszolta a férfi. — Ott azon a környéken olyan drágaság van, hogy még a kenyér is drágább, mint itt. A váci ki&tánynál éjszaka . . . — Maga miért maradt itt? — Tetszik tudni, egy' kislánynál voltam és hát ő miatta maradtam még Vácon, a főnököm engedelmével. — Ki az a kislány? — Bocsásson meg, ez diszkrét dolog, úriember nem árulja el egy nőnek a nevét, akivel dolga van. — Ne diskuráljunk tovább, igazolja magát. Erre a férfi egyik zsebe után a másikban kezdett keresni-ku- tatni, aztán elfehéredett, majd hirtelen kipirult. Egyszer csak egész testében remegni kezdett, úgy hogy s z emme 11 á Ih a ló an észre lehetett venni: borzasztó ideges lett. Azulán megszólalt nagy- nehezen : — Nincsen ... kérem ... náSAJÁT SZÉKHÁZIBAN váci takarékpénztár A Magyar Nemzeti Bank mclléhhclje Vác, I4oiESlS5í5ÍÍ!!!-lér 15 Telefonsaim «3 Elfogad betéteket és azokat aranyértékben fizeti ki 0 Mindennemű bankári üzletek lebonyolítását vállalja 0 KxporíálóJí figyelmébe |Meztí)(az(IaHilgi ílrnk kivitelihez szükséges tannsitvíinyok kiaüisn VAc is környékére lám semmi — volt két levél .... de elveszett. . . — Kövessen a kapitányságra szóltam rá erélyesen. Legn agy óbb csodál hozásomra a férfi elmosolyogta magát és gúnyos hangon ezt felelte: Hát az hogy lehet, hogy valakit előállítsanak azért, mert nincsen nála Írás? Magyarországon, a belső területen nincs szükség útlevélre. Mondom hogy magyar ember vagyok, bocsásson utamra. Kissé tétovázni ke d em — mondja vitéz Harmalhy, —mert a kopasz fej se stimmelt a személyiéi rással és ez a határozott állítás is megingatott a hitemben. De már, gondoltam, ha elkezdtem, be is fejezem a dolgomat. Ezért rászóltam: Én kötelességemet teljesítem, gyerünk! Megyünk, megyünk —válaszolta, — de előbb fizetek. Szökés a Szarvas-közben Egy pengő harmincat fizetett Mayernak, aztán felvette kopott, gyűrött télikabátját és mentünk. Egész a Szarvas-közig nem történt semmi. Nem is kötöztem meg, szépen előttem haladt két lépéssel. lit azonban egy pillanat alatt megugrott és beszaladt a közbe. Elővettem revolveremet, megtöltöttem és rákiáltottam : Álljon meg, mert különben lövök! Közben a férfi a közből kiért és befordult az Eötvös-utcá- ba. Mikor az utca sarokra értem, láttam, hogy vele szemben jön Schwartz Simon szabó és rászóltam : Fogja meg, Schwartz ur, ezt az embert! A menekülő ember azonban tagadó! ag intett a kezével, majd mindkét kezét az égnek emelte a falnak dőlt be, igy szólva: Megadom magam! Megadom magam! — Hozzáugrottam, szij jal megbilincseltem és elindultam vele a kapitányság felé. Útközben rászóltani : Mondja meg, hogy kicsoda maga? — Én vagyok, én vagyok... — felelte egész testében remegve, — különben, ne faggasson a biztos úr, majd a kapitányságon mindent elmondok. Rendőrtisztek szemközt Két rendőr hozta már a postarablót. ftAz ügyes Harmathy fogta a szíjat, melyet hirtelen átadott a társának: Sáfár rendőrtanácsos és Görög dr. rendőr- fogalmazó, a bűnügyek referense közeledett. Két óra múlt, vége a hivatalos órának a rendőrségen. Április elseje, te Jóska, hozzák Scheilit, a postarablót, mondja Sáfár tanácsos tréfálkozva. A mint mennek és a mint közelednek a rendőrök, Sáfár Elemért mind inkább elhagyja tréfálkozó kedve és félhangosan mondja: — Nem is április: láttam Scheili Sándor arcképét, ő az! Mehetsz vissza! A kis Harmathy ép odaért, összevágja bokáját és szól: — Fogalmazó úrnak jelentem, elfogtam a vecsési posta- rablót. A bűnügyek referense egy kicsit savanyúan, hogy az ebédet ma kitudja vacsorára megeheti-e, visszafordul. Annál nagyobb kedve volt Petzkó de'.ek- tivnek. Megint egy jó fogás! Maga Scheili, ugye? kérdezte a tanácsos a mellette álló bilincses embert. Én vagyok, én! válaszolt és nagyot röhögött. Scheili Visegrádról való Rögtön megkezdték a kihallgatását. Lassan mindent bevallót’. Erről már a budapes i lapok bőven Írtak, itt olyan részleteket akarunk megírni- a mit még nem tudnak. Scheili családja Visegrádon lakott. Szülei már nem élnek, de Scheiliek sokan vannak ott, sőt álszarmazlak Nagymarosra is. Ismerős tehát neki ez a vidék. A mint Vecsésről elmenekült, Budapesten át Rákospalotára ment villamoson. Innen Vácra, majd Nagymarosra. Itt kevés időt töltött, féli, hogy észreveszik, ezért a legköze'ebbi vonattal bejött Vácra. Ez már pénteken volt. A Mayer-vendéglőben spriccerezeli, éjszakára kiment a kisváci szérűre és ott aludt. Szombaton reggel fiz órakor mondotta a poslarabló jegyzőkönyvbe — ismét bementem abba a kocsmába, ahol előző nap jártam és éppen ebédeltem, amikor eg}7 rendőr odalépett hozzám és igazolásra szólított fel. Azt feleltem neki, hogy nincs nálam semmiféle okmány, csak egy pár levelem volt, de azt is elvesztettem. A rendőr erre a kapitányságra akart előállítani, de útközben az egyik mellékutcában megugrottam. A rendőr a nyomomban volt, mások is az utamat állták, úgy hogy nem tudtam tovább menekülni, kénytelen voltam megadni magamat. Kiég szombaton este elvitték Scheilit a váci rendőrségről. Előzetesen itt rajzottak a budapesti újságírók. A Váci Hírlap szerkesztősége értesült először a postarabló el- fogatásáról. A mi újságunk már künn volt, nem adhattuk a szenzációt, ezért 2 óra 5 perckor tudósításunk már az Es!i Kurírban megjelent. Roppant szenzáció volt ez Budapesten! És a konkurrens Magyarország nem hozta. Először áprilisi tréfának mondották, hogy a Kurír gyors értesülését gyöngítsék. De azért az újságírók autóba vágták magukat és vágtattak Vác felé. Késő este is Scheili vei voltéiVÁ R Nyilt-tér Nyilatkozat A Népszava 1932. évi julius 13-iki számában „Staub Elemér nyug. államtitkár villamosítási üzlete Veresegyház és környékén“ „Ha a főszolgabíró sógor“ cím allatt cikket írtam, ahol dr. Horváth Janos főszolgabíró ur személyét úgy állítottam be, hogy ő hivatali hatalmát igénybe véve, befolyásolta a községek Képviselőtestületét abban, hogy a községek világítási bevezetési munkálatait logora, Staub Elemér kapja meg. A Népszava 1932. évi junius 14-iki számában „Tárlat a veresegyházi csendéletről“ cim alatt ugyancsak cikket irt. Ezen cikkben a főszolgabíró úrról azt állítottam, hogy a veresegyházi tó árlejtésen személyesen befolyásolta az árlejtésben személyesen résztvevő tóbirtokosokat. A Népszava 1932. julius 21 -iki számából ,, A váci főszolgabíró magánhadjárata a Népszava ellen“ cim alatt ugyancsak cikket irt. Ezen cikkemben állítottam a főszolgabíró úrról, hogy a Népszava árusítását igyekezett megakadályozni azzal, hogy azokat, akik a Népszavát árusították, az aruseás miatt megfenyegette és hogy ezzel kapcsolatosan Stréhl Imre lakására detektívet küldött. Mirmost mindhárom cikkel kapcsolatosan kijelentem, hogy dr. Horváth János főszolgabíró ur magatartása törvényszerű es abszolút korrekt volt. Kijelentem még azt is, hogy cikkeimet téves információk alapján írtam meg és nyilatkozatom adásának éppen az az indoka, hogy azóta beszerzett információim a cikkeim tényállításainak az ellenkezőjéről győztek meg. Ezért én dr. Horváth János főszolgabíró úrral szemben elégtételt adva, sajnálatomat fejezem ki, és a közvéleményt ezen nyilatkozatom megadásával tájékoztatom. Budapest, 1933 április elsején. Strérn László s. k. Kedvező feltételek mellett: ■■ Üzleti folyószámlák Betétek Étül- és belföldi átutalások Kölcsönök VÁCI EGYHÁZMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁR R.T. Kegryes Alapítványok S-Iezelőség'e KONSTANTIN-TÉR foglalva a rendőrfogalmazó. Kis szobájába rontottak be az izgatott újságírók. Itt beszélhettek is Scheilivel. Megkérdezték tőle, bánja-e bűnét? — Hogyne bánnám! válaszolt. Csak dologházat ne kap•OSI 1933 április 5-én, szerdán 5, 7 és 9 órakor 10 — 40 filléres helyárak Warner Baxter, Leyla Hyams Szerelmes ellenségek Pierre Benoit gyönyörű regénye — A világháború izgalmai, a német leány és a francia katona győzelmes szerelme, a hadifogolytábor mozgalmas élete, a szereplők kitűnő játéka avatja a filmet ünnepi műrorrá Ragyogó és gazda g kisérőműsor ____________ Szombaton 7 és 9 órakor Vasárnap 3, 5, 7 és 9-kor Az igazi ÜfSCSgljr film AZ EZÜST SAS Jack Holt. Ella I.oe, Itnlpk Graves — Minden idők legszebb és legnagyobb ropiilfi-filmje
