Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-02-15 / 13. szám
" 2 VÁCI HÍRLAP nyezőknek ellenére ez a kis város az utolsó évtizedben igen számottevő mértékben tudott fejlődni. És ha keresem ennek az okát, tisztelt Uraim, engedjék meg, hogy rámutassak egy mélységes politikai igazságra. Ha a dolgok rosszul folynak, akkor az emberek keresik a bűnbakot és az okot. De, ha a dolgok jórafordulnak, akkor azt hiszik, hogy ez magától jött és elfelejtik, hogy mennyi becsületes munka kellett ahhoz, hogv ez az eredmény eljöhetett. Minek köszönhetik ezt a szép sikert? Elsősorban kétségtelenül a váci polgárság munkaszeretetének, komolyságának, józanságának. (Élénk éljenzés.) De köszönhetik annak, hogy itt volt egy öntudatos városi vezetés és az én Krakker barátom az ő városszeretetének, az ő tudásának a javát arra fordította, hogy ezek az eredmények elérhetők legyenek. (Éljenzés.) És itt utalok azokra a szavakra, a melyekben az én nagyrabecsült barátom, Yácnak nagy szerelmese, a főispán úr (Hosszantartó éljenzés és taps) azt mondotta, hogy szövetségesekre \an szükség. Igen, szüksége van mindenhol a polgármesternek egv képviselőre, egy olyan emberre, a ki magáévá teszi annak a városnak minden jó ügyét, mert a mandátum egy váltó, egy súlyos váltó, í a melyet becsületesen be kell váltani. És akkor a város egy ilyen férfiút kereset és hol lett volna ez természetesebb. uraim, mint éppen itt Yácon, a hol klasszikus példa van arra, hogy egy férfiúnak öntudatos munkája mit érhet el. Mikor először kijöttem Yácra, még nem voltam ismerős a helyi viszonyokkal. Megbámultam a székesegyházat és kérdeztem — ki építtette ? Azt mondották, — Migazzi. Akkor elmentem és megnéztem a püspökség valóban nagyon szép épületét, kiállja a versenyt a külföld hasonló épületeivel, kérdeztem, ki alatt létesült ? Migazzi alatt. És végignéztem több intézményt és kérdezte;n, ki csinálta — és mindig azt a választ kaptam, hogy — Migazzi. Hát, igen tisztelt Uraim, ebben tanulság van. Ebben az a tanulság van, hogy ha egy férfiúban van koncepció, tudás, akaraterő, akkor csodákat tud művelni. És ezért nagyon helyeseltem azt, hogy az idevaló vezetők kerestek maguk mellé egy férfiút, a kiben megvan az akaraterő és tehetség ahhoz, hogy becsületesen dolgozzék ennek a nagy reményekre jogosító városnak felvirágoztatásában. Mert ne felejtsék el, igen tisztelt Uraim, hogy ha a fővárosnak közelsége nagy hátrány is, vannak itt nagy földrajzi előnyök is. Nem véletlenség az, igen tisztelt Uraim, hogy a Duna itt váltja fel nyugat-keleti folyását az észak-délivel. A földrajzilag kialakult erők megjelölték ezt a helyet, a hol eleink ezt a Yác városát felépítették. És jól mondotta nagyérdemű pártelnökünk azt, hogy ez az a hely, a hol a Felvidék hegyei és a Kárpátok végső nyúlványai az Alfölddel ölelkeznek. Igaza van, hogy az alföldi gondolat nevében követelheti Vác a maga felkarolását. Mert hiszen Yác a nagy magyar Alföldnek egyházi központja. Lenn Szegeden, annak a városnak a környékén, a melyre ő hivatkozott, lenn Hódmezővásárhelyen és még azon túl is a Tiszáig, mind ide tartoztak a városok és községek egyházmegyéd eg. Ez tehát a nagy magyar Alföldnek egyházi központja, sok tekintetben tehát kullurköz- pontja. Azt hiszem, hogy ha mi itt öntudatos várospolitikát akarunk folytatni, akkor nekünk tisztában kell lennünk azzal, hogy város egyéniségét akarunk fejleszteni. Mi nem akarunk elmosódó körvonalú szabványvárost, mi egy kidomborító egyéniséggel, karakterrel bi- ró várost akarunk itt és ebben a tekintetben Yácnak az iskolaváros jellege mutatja nekünk az utat. És egy konzervatív magyar kultúrpolitika szempontjából Vác erre egyenesen predesztinálva van. Mi a lényege egy konzervatív kultúrpolitikának ? Az, hogy a valláserkölcsi és nemzeti gondolatot szétválaszthatat- lanul összefűzi. (Úgy van ! Úgy van !) Mert Magyarországon egyedül csak a nemzeti gondolatot sikerrel szolgálni nem lehet. Ha szétválasztjuk a nemzeti gondolatot a valláserkölcsi gondolattól, úgy lejtőre megyünk. Károlyiék még a piros-fehér-zöld lobogóval indultak, de a fehér és a zöld hamar lekopott a lobogóról. mert hiányzott a kultúrpolitikájukból a valláserkölcsi alap és gondolat és a végén csak a piros maradt a lobogón. (ügy van ! Úgy van !) Mi a hagyományos magyar alapokon állunk. Mi egy olyan politikát akarunk, a mely ugyanazon az úton halad, amelyen haladtak Szent István óta Magyar- ország nagv 'királyai és Magyarország nagv politikusai, a kik mindig összekapcsolták ezt a két nagyszerű emberi eszmét, a vallásosságot és a hazafias érzést. Ebben a szellemben, egy konzervativ magyar kultúrpolitikai szellemben akarjuk itt kifejleszteni Vácot, mint iskolavárost. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Ennek a koncepciónak a jegyében építjük már kora tavasszal a polgári iskolát. (Hosszantartó élénk éljenzés és viharos nagy taps.) És ennek a koncepciónak a jegyében kell hozzálátni, mihelyt a kultusztárca újabb hitelekhez jut, a piaristák gimnáziumának kiépítéséhez. A kecskeméti piarista gimnázium m st van munkában. A mint ezt befejeztük, hozzá kell látnunk ehhez a második alkotáshoz is én azt hiszem, hogy akkuikét fontos egységgel is kimunkáljuk ennek a városnak iskolavárosi mivoltát. Igen Tisztelt Uraim ! Én jól tudom, hogy mindezzel nincsenek kimentve az, a mire egy új életre lendülő városnak nak szüksége van. De mindenesetre számottevő lépés lesz mind a keltő. (Úgy van ! Úgy van !) És én azt hiszem, hogy itt is azt kell tennünk, mint mindenhol : fel kell állítanunk egy tervszerű és öntudatos városfejlesztési pro- grammot és ennek megvalósításáról kell gondoskodnunk lépésről-lépésre. Igen tisztelt Uraim ! Ehhez a munkához elsősorban szükség van Vác városnak a polgárságára. Mert a vezetők semmit el nem érhetnek, ha nincs meg magában a polgárságban az acélos akaraterő. Azt pedig Önök kimutatták, hogy megvan, mert a dekadencia, a hanyatlás szellemét Önök innen távol tartották és a múlt nehéz évtizedben a fejlődés útjára vezették a várost. (Úgy van! Éljenzés.) De ezenkívül szükségünk van kiváló jó vezetőkre, a milyenekkel rendelkeznek Önök kiváló főispánjukban, polgár-mesterükben, most pedig a képviselőjükben is, a ki idejött mint ennek a városnak szülötte, a kinek nem kellett Önök előtt bebizonyítania, hogy szereti ezt a várost, a mely őt ringatta és a mely őhozzá, mint érett férfiúhoz, ime, szeretettel eljött és bizalommal odaadta neki mandátumát. (Élénk éljenzés.) Én úgy érzem, hogy ma itt eljegyzésen vagyunk jelen. Yác városa vált jegyet azzal a férfiúval, a kiben megvan a tudás és erő ahhoz, hogy sikerrel dolgozzék ennek a városnak naggyá tételén, a mire poharamat emelem azzal a kívánsággal, hogy az Isten virágoztassa fel ezt a sok reményre jogositó várost és annak érdemes polgárságát. (Percekig zúgó viharos nagy taps és szűnni nem akaró tüntető lelkes éljenzés. A vacsora vendégei felállva hosszasan ünnepük a ku I tuszminisztert.) Képviselőnk beszél szülővárosának A jelenlevők a tanuk, mily rendkívül nagy sikere volt a közvetlen előadású miniszternek, a ki az igazságok egész halmazát tárta szemeink elé. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszteri már ezért a beszédéért sem tudná feledni soha Vác hálás népe ! Most Kornis Gyula dr. képviselőnket kiválttá hallani a nagy közönség. Ő ezt a beszédet mondotta : Nagyméltóságú Miniszter Ur ! Igen fisztelt Barátaim ! Néhány hét óta sok beszédet mondottam Vácon és vidékén. Többször kifejtettem országos és helyi politikai elveimet, egyszersmind kifejezést adtam szülőföldem iránt való sze- reteternnek, a mely a választásban megnyilvánult bizalom folytán szivemben még csak fokozódik és cselekvésre serkent. Fogadják érte hálás köszönetéinél. (Élénk éljenzés.) A mikor itt most gróf Klebelsberg Kunó őexcellenciája jobbján ülök (Élénk éljenzés.) és a mikor hallom az ő vidéki várospolitikai pregramját, a melyben újjászületik ez az ország, okkor egészen természetes, hogy az alkotó államférfiú ideáljáról kezdtem itt elmélkedni és a mikor igy gondolkodtam, két gyermekkori emlékem cikkázott át elmémen. Hirtelen a Nagytemplomban annak jobboldalán, mint kis elemi iskolás fiú állottam és egvütl énekeltük az én csöpp társaimmal a mögöttünk búgó kis orgona hangja mellett a »Bemegyek szent templomodba, Uram, szent oltárodhoz, Uram. Neked udvariok...« szép éneket. Zárójelben megjegyzem, mint kis gyermek sehogy sem tudtam megérteni azt a nyelvi arkaizmust, hogyan lehet az Úristennek udvarolni. Közben azonban megborzongtam, mert rápillantottam jobboldalt az oltárképre. Itt egy kékruhás és szárnyas gyönyörű férfiú kivont karddal, hideg, csillogó karddal keresztül akar szúrni egy gonosz embert, a kinek a fejére dobbantja a lábát. Akkor a mi kis elménk nem tudta, hogy ez Szent Mihály arkangyalt és a sátánt szimbolizálja, csak borzadtunk ettől a képtől. A sátánnak kaján, irtózatos, ráférnél is ábrázata megremegtetett engem. Kis lelkünk már megérezte akkor, hogy itt a tagadás szelleme áll előttünk, a folyton csak kritizáló, lelkeket pusztító, mindig csak más kárára törő. negativ szellemű ember tipusa, a kitől óvakodni kell, a kit — mint Mihály arkangyal teszi, a gyehennára kell sújtani. Guido Béninek erről a szinpazar szin- másolatáról, a melynek eredetije Rómában a Kapucinusok templomában van, a tekintetem hirtelen átpillantott egy vörös márvány táblára és egyszerre megnyugodott a márványtábla felett látható Migazzi kardinális képén, ezen a remek római mozaikon, a kardinális jóságos, de energikus, az alkotás erejétől sugárzó ábrázatán. Rögtön megéreztem, hogy itt egy alkotó, produktiv emberről van szó, mert hiszen hallottam én is mindig, a ( mit Őexcellenciája is az előbb itt kie- j inéit, hogy ezt a templomot és Vácnak * akkor minden emeletes házát, mind ez ! a Migazzi építette és hogy ezt a reneszánsz várost, a mely Báthory püspök alatt Mátyás korában annyira virágzott^ a török hódoltság után ő alkotta újjá. A romboló és az alkotó embernek eme kontrasztja szürenkezik át a múltak ködén most lelkemben, a mikor a politikai pályára lépek. Az egyik oldalon áll annak a politikusnak alakja, a kiben a tagadás szelleme sűrűsödik össze és abban leli örömét, hogy az alkotni vágyó embereknek a kedvét szegi, az alNyilt-tér Nyilatkozat Mindenkinek kijelentem, hogy feleségem adóságaiért nem felelek, ezért semmiféle számlát ki nem fizetek. Ezek utáni hitelezésért sem felelek. Vác, 1931 február 12-én. Garazsl János NÚTÁS KAPITÁNY: HÉTFŐN, V S E kötni vágyót elgáncsolja, lebecsüli, méltatlan kritikával illeti, a mely mindig nemet, vétót, nvepozvolimot kiált, jóllehel őneki magának nincs semmi pozitív programja és javaslata. (Úgy van!) Ennek a mindenáron, csak azért is való ellenzékieskedésnek a retorikája soha sem lehet termékeny hazafiság. (Úgy van ! Úgy van !) De a másik oldalon előttem van az alkotó, a teremtő embernek a tipusa, a ki a munkában éli ki magát, a ki mindig formálni, alkotni, javítani akar. Ez az embertípus az aktivizmusnak az alakja, a ki akkor érzi jól magát, hogyha alkotni tud, egy izgalmas szenzórium, a mely a nemzet gazdasági, szellemi, kulturális és anyagi szükségleteit intuícióval , ösztönszerűen rögtön megérzi, tudása és tettereje pedig iparkodik megtalálni rögtön azokat a formákat, a melyek által a legalkalmasabb módon ezeket a programún okát, gondolatokat meg is valósit ja. Alkotóképesség és minden akadályon keresztültörő munkakedv és akarat : ez az aktiv lélek titka. Most itt körünkben van ennek az alkotó, építő államférfiúnak alakja gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter úr Őnagyméltóságában. (Percekig tartó viharos nagy taps és lelkes éljenzés.) Mert hiszen Őexcellenciá- nak csodálatos intuíciója legelsőnek tudja megérezni és megragadni a trianoni magyarság szükségleteit, azokat a feladatokat, a melyek reánk várnak, de egyszersmind az ő tudása plasztikusan meg tudja formulázni a programra okát, a melyeket akaratereje meg is valósit. Áldom a Gondviselést .hogy tiz évvel ezelőtt Őexcellenciája az oldala mellé állított és igy alkalmat adott nekem arra, hogy az alkotó államférfiúnak ideál ját és lelki szerkezetét megismerhettem. (Élénk éljenzés.) Most, tisztelt Barátaim, a mikor alkalmat adtatok arra, hogy én is az alkotó politika terére lépjek, engedjétek meg, hogy jóllehet mindnyájatoknak egyenkint meg kell köszönnöm a szives támogatást, külön kiemeljem Huber József Öméltóságát, (Hosszantartó ólénk helyeslés és taps.) az egységes pártnak elnökét és Krakker Kálmán polgármester urat, (Élénk éljenzés.) a kik engem nem annyira önzetlenül, igaz barátsággal támogattak és tehetővé tették most az Önök bizalma folytán, hogy ebben alkotó, újjáépítő nagyszerű munkában, amely ebben a trianoni országban reánk vár, én is kivehessen! a közéletben 'a részemet. Az Isten éltesse Önöket ! (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés és hosszantartó viharos nagy taps.) Perceken át zúgott a taps e beszéd után. Még Preszly Elemér dr. főispán mondott közvetlen hangú meleg szívvel átérzett beszédet hallgatósága gyönyörűségére. I Kitűnő jó minőségű sajáttermésű bor kapható Özy. Siorpás Lajosnénál, Kert-utca 8. sz. __ 1 liter új bor 60—70 fillér, II 1 liter ó bor 80—90 fillér
