Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-11-08 / 84. szám

Ara 12 fillér. 45>ik évfolyam. 84. szám. Vác, 1931 november 8. VÁCI HÍRLAP Poliükai és íársadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárijai» ELŐFIZETÉSI ÁRA: HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. . 3 P — FILL VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . . 3 P 50 FILL EGYES SZÁM ÁRA . . . . . . 12 FILL ■BaaaBB—MMgamüaaimiäEBBeHaamaiBMBmBBMBM— FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAjDONOS: DERCSÉMYI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKAN TELEFON : 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT Csatornázás, uj városi kórház, szegény­ház a városi közgyűlés érdeklődésében Csataabelcötések három év alatt kötelezők — Mi van a Marx- parcellázássai? — 200 ezer forint = öt hold és 100 pengővel — Rögtön építsék a kórházat! — fóagv vita a tisztviselők Járan­dóságáról — Iparosok a vásár ellen — Pintér Imre — szó- többségűéi — Mikor kövezik a főutcát végig ? A szedőgép kisebb betűit ké­rem ! mily nagy érdeklődés a város ügyei iránt ! Ez csak di­csérendő, hiszen úgyis mame- lukoknak csúfolják a város­atyákat, hogy mindent megsza­vaznak szó nélkül. Szó nélkül ? Ugyan, kérem, ezt, meg a Kor­ín ámr papirtakarékossági ren­deletét a mi városatyáink nem ismerik. Mindenhez van szavuk (újabban már saját ügyükhöz is,) ezért lelkiismeretesen csak úgy lehet mindent feljegyezni és közölni, ha apró betűs cikket adunk róluk. Ments Isten, hogy valami is kimaradjon : részre­hajlással vádolnák meg a tudó­sitót. De már itt van az uj kép­viselő, Hornyánszky Zoltán is, a polgármester csengőhöz nyúl, mi ne szaporítsuk a szót, lesz részünk’benne, halljuk a szó­noklatokat ... Válasz a Váci Hírlapnak: Az egri norma már itt van ! A szegénykérdést nem sopánkodással és vállvonogatásokkal, de sok munkával és nagy szeretettel meg lehet oldani -— kezdi a felsőváros plébánosa. Sajnos, nem látok eredményekkel kecsegtető megmozdulást társadalmunkban. Egye­dül Szentgyörgyi Gusztáv veti fel a Váci Hírlap első hasábján : Mikor jön már az egri norma, jótékonyságunk ala­pos rendezése és én itt felelek meg neki : Az egri norma már megérkezett, csak befogadásra vár ! Célunk egy köz­ponti szervet létrehozni, mely a koldu­lást megszüntetné Vácon, a hatósági ve­zetést megszerezni, mely egységre buzdí­tana és tekintélyt adna, a jótékonysági egyletek bevonni, nehogy ezentúl egy­más tudta nélkül folyjék a jótékony­kodás. Kérem ehhez minden váci pol­gár segítségét. Nem lesz majd olyan eset, hogy Miltényi tanácsoshoz valaki a cselédjét küldje jótékonysági fáért, vagy kétezer pengős betétkönyv marad­jon a koldus után. Ezulán módokat so­rol fel, hogyan tervezi a szegénység egyöntetű megsegítését városunkban, majd igv folytatja : A nagy nyomorral szemben megnő a kötelezettségünk. Tes­sék ezentúl a névnapokat, gyászkoszorú­kat, mint régebben, megváltani és min­den jó gondolatot ezentúl szegényeink megsegítésének sorába állítani. Többsze- retetet ! a jó kedvű adakozót szereti az Isten ! Ki kell csiholni a megkeménye­dett emberi szivekből a szeretet szikráit és lesz az egri helyett a még fényesebb váci norma. Ennek megvalósításához kéri a polgármester, a képviselőtestület hathatós segítségét. Az a figyelem, mellyel a szociális ! beszédet megajándkéozták, mutatta, hogy az egész terem egy húrra van han­golva és szives készséggel siet segítségre, de előbb Hörl Péter dr. támogat imi­gyen : ^ — Szivemből szakította ki a méltó- ságos úr a gondolatot ! Két év óta él ez az eszme nálam legmelegebben. Ha van kötelesség, úgy annak ma kell megnyilatkoznia és a felebaráti szeretet eszméjét most gyakorolhatjuk. Az egri norma a szegénykérdés legjobb megol­dása és azt legszívesebben pártolom. Polgármester : — Válasszuk szét:in- ségadót kell szedni, hogy senki a télen meg ne fagyjon, éhségtől el ne pusztul­jon. Az egri norma pedig a szegények és koldusok állandó megsegítése. Mind­két gondolat szolgálatába állunk és mi­nél hamarabb óhajtjuk, hogy nélkülö­zést szenvedő ne legyen a városban. Podhorányi József : —■ És a koldu­lás tilos legyen a városban ! A váci kisiparosság érdekében Miután az egri norma jó vágányokra került, magára hagyták és Iívell Rudolf kezdi a prózát : Kisiparosaink befejez­ték a csatornák építését és még ma sem kaptak pénzt. — Kármánék sok pénzt tartottak vissza ! mondja Ivanovils János. A tár­sadalombiztosító pénze is náluk van és megtörténhetik, hogy a kisiparosokon újra megveszik, mért Kármánék fizetni nem tudnak. Kármánék meg elviszik az egész hasznot ! Polgármester : — Felelőségem tuda­tában jelentem ki, hogy Kármán és Fazekas cég hónapok óta nem kapott egy fillért sem. A vita kezd szenvedelmes lenni, Hörl Péter már egv hanggal magasabban kéz- j di és azt mondja, hogy nem szociális j az, mikor a kisiparosok segítségére nem j sietnek. . . De a polgármester közbe vág j és idegesen kérdi : — Van fogalma a képviselőtestületi tag úrnak az óvadék jogi természetével ? No ilyen ' kérdést feladni ! Hörl vonogatja a vállát és szól: Nincs nekem ! s aztán leül, mielőtt fel­szólalását befejezte volna. — A mennyire mód van, tette rá a pecsétet a polgármester, iparosaink ér­deke száz százalékig meg lesz védve ! Hornyánszky Zoltán most szűzbeszé­dével arat sikert : — Olyan térre jutot­tunk, mely nem tartozik ide, mondja. Ez már magánjog : a kit nem fizet ki a Kármán-cég, tessék perelni, majd a bíróság igazat tesz -—• ez nem közügy. (Helyeslés) A csatornáért minden háx fizet ! Most olyan tárgy került sorra, mely a hogyan kibontakozott a maga szürke­ségéből, annál több vitát provokált. El- készül a szennyvízcsatorna — referálja j Gurszky dr. főjegyző — most már sza- j f bályrendeletet kell alkotni a házak csa- ! tornáinak bekötéséről és a fizetendő di­jakról. Rusztek Lajos dr. javaslatára mellőzik a szabályrendelet felolvasását, csak azt kérdik : mi a fizetség ? Min- •den ház állami házbéradója lp/2 százalé­kát fizeti évente ! olvassa a főjegyző, az összeget havonta fogja a vízmű be­szedni. Három év alatt pedig minden ház tartozik bekötni, akkor a fizetés is megkezdődik. — Mit, fizetni is kell ? ugrik fel Kvell Rudolf, hiszen a polgármester megígérte, hogy a csatornázás nem fog pénzbe kerülni, telik a vízvezetéki pénz­ből ! Polgármester : -— Régen valóban igy terveztük. De a járulékokra nagy szük­sége van a városnak. Kérem vegyék te­kintetbe, hogy a nemrég még n5 ezer pengő forgalmi adójutalék ma már alig 65 ezer, vizdijjal több, mint 220 ezer pengővel tartozik a lakosság, 5oo ezer pengőnél több pótadó van künn, a ke­reseti adó pedig már majdnem a sem­mivel egyenlő. Hörl dr. : — Ezzel a szabályrende­lettel a város eljutott a fizetési stáció legnehezebbjéhez. Felvették a Speyer- kölcsönt a vízvezetékre és a csatorná­zásra és az egészet az előbbire elköltöt­ték. A csatornázásra már újabb 600 ezer pengős kölcsön kellett. Most /io ezer pengőt akarnak csatlakozási clij cí­mén bevenni. Hol a garancia, hogy ez be is folyik ? Ha óvatosan járt volna el a város és a Speyer-kölcsönt nem öli a vízvezetékbe, most a csatornázás költségeit is fizethetné. Kérdi, miből fizeti majd a város ? Polgármester : Befejezte ? Nos, más várost 100—120 pereentes pótadóval igazgatják (liörl legyint a kezével, mire a polgármester erélyesen :) Ne tessék inteni : mi ötven percent mellett ha­ladunk és most 4V2 százalékot kérünk a házadó után csatornára, nem kell mindjárt katasztrófát emlegetni, nem oly tragikus, mert mi tűrhető helyzet­ben vagyunk . . . Poclhorányi József : — És tisztvise­lőink és nyugdíjasaink megkapják já­randóságukat . . . Hörl újra szónokol, Szekerka Zoltán tudni szeretné, mit fizetnek, a kik már bekötötték csatornájukat, majd Kvell Rudolf uj témát vet a befejezetlen vi­tába : Miért keli i5 pengő szemledijat fizetni a csatornabekötésért ? Vita a tisztviselő n^eliékker esetéről — Egyezzünk ki, mondja a polgár- mester, legyen 8 pengő. Bizottság megy ki a vizsgálathoz. Kolossváry Mihály (kedélyesen) : — Hát ne menjen ki ! Elég egy ember, a ki benéz a csatornába ! Rusztek Lajos dr. — A tisztviselőket azért fizeti a polgárság, mert azt kí­vánja tőle, hogy ügyes, bajos dolgait elvégezze. Ha külön is megfizetteti ma­gát ilyen felülvizsgálatoknál, úgy az két­szeres megadóztatása a polgárságnak. Nem szabad uj dijat szedni a csatorna- bekötés felülvizsgálásáért, mikor erre külön hivatalt, a mérnökit tartjuk fenn. Nem csinálok belőle titkot, kimondom, hogy orvos bizonyítványokért, mérnök szemlékért, ügyész peres ügyek viteléért külön dijat nem szedhet ! Nem Vácról van szó, nem személyekről beszélek : sehol ! Azért fizeti a tisztviselőt a vá­ros polgársága, hogy külön díjazás nél­kül álljon szolgálatára. Szép lenne, ha az állami tisztviselő, mert kimegy a városba, napidijat szedne, vagy mert én a napokban 120 ezer pengős szerződést kötöttem, azért külön dijat számítanék fel. Városi tisztviselők hivatali köteles­ségének ismerem, hogy külön díjazás nélkül szolgálják polgárságukat. (Éljen­zés.) Polgármester : — Szöges ellentétben vagyok a felszólaló képviselő úr felfogá­sával. Mint állami tisztviselő nem gon­dol arra, hogy végnélküli zaklatásnak lenne a városháza kitéve, ha egy-egy helyszíni szemléért nem kellene fizetni. Hisz akkor naponta rángatnák ki a mér­nököt kis dolgokért, magánügyekért. Helyes, tisztviselő ne kapjon napidijat, de védjenek meg bennünket a zaklatá­soktól ! Baintner Ernő : — A vízvezeték fe­lülvizsgálatánál sem szedtek külön dija­INTER IMRE 50 éves szinészjubileuma Ma, november 7-én (szombaton) este 8 órakor a Kultúrpalotában Jegyek előreválthatok a Schumacher-drogériában, Konstantin-tér 12

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom