Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-10-18 / 78. szám

Ára 12 fillér. 45-ik évfolyam. 78. szám. Vác. 1931 október 18. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megfelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. . 3 P - FILL VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . . 3 P 50 FILL EGYES SZÁM ÁRA......................... 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DEKCSÉMI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SÁRKÁN TELEFON : 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT GOSSMJINN FERENC; castoriai fölszentelt püspök f 1870 jan. 1—1931 okt. 15 Megkondufl a váci székesegy­ház minden harangja, hogy Vác szivében visszhangot kelt­sen, hogy a váciak velők siras­sanak egy nagy főpapot, Isten­nek hű szolgáját. A székesegy­ház szentélyében az egyik stal- lnmot fekete gyász iodi, mint­egy jelképezve a némaságot, a csendet, a mely ebhői a stal- lumból égfelé törő imákat vál­totta fel. Nem látható már ott a mélyen lehajtott ősz fej •• a szó­székről nem hangzik el a Szil­veszteri ó-áldáskor a múlandó­ságra figyelmeztető szó : néma ajakkal, porladó testtel prédikál most múlandóságról az, aki a saját lelke magasztos érzelmeit akarta a hívek leikébe átültetni, hogy egyesülten repüljenek imádkozó lélekkel, mély hódo­lattal a világ Ura, a mindenható Isten trónja elé. Élete folyása. 1870. január 1-én egy soroksári közbecsülés- nek örvendő kereskedő család­ból született. Apja Gossmann Mátyás tekintélyes bőrkereske­dő volt, aki feleségével Kreiner Ernesztinával boldog családi éle­tet élt a hires német faluban. Az imádságos lelkű családban nem hatott csodaként, mikor a kis, alig elemi iskolába járó Ferenc fiú szüleinek kimondotta vá­gyát : pap akarok lenni. Sorok­sár után Bajára, azután Vácra került iskolába, majd 1891 jú­nius 4-én elérte vágyai neto­vábbját : pappá szentelik. Az uj- misést püspöke az alföld közepén lévő Ceglédbercelre küldötte káplánnak, hogy az ottani be­teg és öreg plébánosnak segítsé­get adjon az ifjú papban. Goss­mann Ferenc a hozzáfűzött re­mélteket be is váltotta. Eltelt már több évtized és a oeglédber- celi egyszerű német és magyar- ajkú hívek szeretettel beszéltek arról a fiatal német káplánról, akinek leste gyöngének látszott, de amikor hivatása papi műnö- dési térre szóllitotta, amikor prédikálni, amikor gyóntatni kellett : az erőtlennek látszó test mintegy átlüzesedelt maga is a lelkekért buzgó papi lélektől. Vácon. Alig telt el az első káp- láni év, már ment a püspöki pa­rancsot tartalmazó levél, amely a lelkekért elégő papot Vácra, a püspöki aulába rendelte. 1895 közepén püspöki szer­tartó és iktató, 1897-ben levél­táros és szentszéki aljegyző, 1899-ben szentszéki jegyző Jeli. Mindezen hivatalaiban irodai kötelességeit a legteljesebb pon­tossággal vitte és ami kevés sza­badideje maradt, azt önképzésre, de még inkább imára, gyónta­tásra és prédikálásra fordította. Mikor püspökét, a boldog em­lékű Schuster Konstantint az élet és halál Ura magához liivta, abban reménykedett, hogy ré­gen titkolt vágyát megvalósíthat­ja és az asztalfiókja mélyén fii- kon őrzött levelet, mely szerint j a Jézus-társaságba fölvétetett, tettre válthatja és a hatalmas rendnek kiskerekévé válva szol­gálhatja majd a jó Istent. Hiába mutatta föl az újon­nan kinevezett gróf Csáky Ká­roly megyés püspöknek ezt a levelet, hiába kérte elbocsáttatá- sát az egyházmegyéből, szembe­találta magát püspökének kéré­sével, hogy. legalább addig ma­radjon, inig utódját megtalálja. Ugyanakkor azonban a neme­sen érző gróf püspök gondosko­dott arról, hogy a római Pápa 1900-ban az új püspöki titkárt pápai tiszteletbeli kamarássá ne­vezze ki. Gossmann Ferenc, a Monsignore lelkében továbbra is megmaradt egyszerű alázatos papnak, bár hordania kellett új méltósága külső jeleit. A segédpüspök. Mikor Sipeid Balás Lajos 1905 végén rozs- nyói püspökké lett, az igy üre­sedésbe jutott irodaigazgatói ál­lást teljes bizalommal ruházta Gossmann Ferenc püspökre. Ebben az állásban lett 1906-ban kanonok és működött egészen 1913 szeptember végéig, amikor október 5-én püspökké szentel­tetvén kivonult a püspöki palo­tából, hogy életét a székesegy­ház közelében lévő kispréposti lakás, nagytemplomi stalluma, az irgalmasnővéreknél levő gyóntatószéke és a székesegy­ház, meg a hétkápolna szószéke között ossza meg. Mint segédpüspök keresve-ke- reste az alkalmakat, hogy máso­kat is áhítatra serkentsen, hogy elfoglalhassa mint apostolutócl a felelősség teljes szószékét is, a honnan továbbra hirdesse az 1894-ben megkezdett igéket, és bő, jelzős stílusával a maga lel­ke lángjaiból adjon át szikrákat, lángokat, tűzcsóvákat a liivek tömegének, hogy azok is sze­ressék úgy az Istent, mint ő is szerette Terem lő j él. Nem riadt vissza a korholó szótól sem, emlékezzünk csak vissza 4918. Szilveszteri beszé­dére, amely miatt erős támadá­soknak volt kitéve. Mikor Róma az elárvult váci püspöki széket Hanauer Á. Ist­ván megyéspüspökkel töltötte be, ő teljesen visszavonult simá­ban töltötte életét, de örömest vállalkozott akármelyik püspöki funkcióra, akár a minden Szil­veszter-esti prédikációra. Betegsége. Mindenkiben cso­dálkozást keltett, mikor idén szeptember elején váratlanul az a hir terjedt el a városban, amit mi is közöltünk: Gossmann Fe­renc püspök súlyos beteg. Mint az operáció után őt látogatók­nak csendesen emlegette, csak júliustól érzett valami kevés gya­núsat, feszülést, de mit sem tö­rődött vele, mígnem szeptember 9-én kórházban Röntgennel át­világítva állapították meg súlyos baját. Sajnos a vizsgálatot kö­vető operáció, melyet az újpesti Károlyi kórház hires főorvosa : dr. Sándor Károly végzett rajta, nem hozott javulást, hanem in­kább annak szomorú megálla­pítására vezetett, amit akkor még nem lehetett közölni senki­vel : a püspök haja melanosar- coma, ami gyógyíthatatlan és rövidesen szétroncsolja az ösz- szes szerveket. Az operációt követő első na­pokban, mikor a püspök visz- szatért Vácra, látogatói öröm­mel állapították meg, hogy mily jókedvű, mintha nem is lett vol­na beteg, csak az a gyengeség, a mely napról-napra rohamosan fokozódott, volt aggasztó és hiá­ba volt szerető rokonainak gon­dos ápolása, hiába a sok száz lelki gyónó gyermek hő imája, a test mindig jobban erőtlenedéit, a lélek eltelt fájdalommal, hogy nem tud imádkozni, dolgozni . . és rohamosan jött a szomorú vég, a betegség átterjedt minden szervre, a haldoklók szentségei­vel legutoljára október 9-én megerősített lélek nagyon vá­gyott az ég Urához. 1931. októ­ber 15-én délután 2 óra 9 perc­kor nemes lelke elhagyta a föl­di porhüvelyt. Jellemzése. A fentiek után nem sokat kell Gossmann Fe­rencet sem mint papot, sem mint püspököt jellemeznünk. Igazi pap volt. Ha kellett, sza­vával lángra gyújtotta a lelke­ket, ha kellett tanácsával út­irányt mutatott a kétkedőknek ; ha kellett, résztvevő szive lán­goló szeretetével melengette, gyógyitgatta a bánkódok szivét és ameddig szerény anyagi hely­zete engedte, még anyagi áldoza­toktól sem riadt vissza, csak­hogy segíthessen a nyomorgón. Temetése. Október 16-án dél­után a megyéspüspök, a székes- káptalan, központi papság és kispapság imái között Baksay Károly dr. zaculmi választóit püspök beszentelte a porladó hamvakat, hogy október 17-én szombaton reggel 9 órakor ha­rangok zúgása mellett fölzokog­jon a cirkumdederunt fenséges dallama, amellyel egybekötött imák után viszik a püspök ki­hűlt tetemét a székesegyházba. A megyéspüspök Ur mondja a requiemet és Jiberát, hogy az­után újra a nagyprépost és káp­talan kisérje ki a káptalan olva­só kanonokját az alsóvárosi ka­tolikus temetőbe, ahol a püs­pöknek gyermekkorában imára összetevő édes anyja hamvai pi­hennek : egymás közelében le­gyen az édes anya és püspök fia. A mi püspökünk helyett Hász püspök bérmál A váci egyházmegye főpász­tora szeptember óta, rövid meg- szakításokkal, b érrnakö r utón van az Alföldön. Most váratla­nul meg kellett ismét szakítani a körutat, mert Gossmann Fe­renc püspök meghalt és a teme­tés szertartását ő kívánja végez­ni. Miután az előre kitűzött bér­málás nem maradhat el, távirati utón Iiász István tábori püspö­köt kérte fel, hogy Szolnokon és a vármegye községeiben a bér­málást végezze. A tábori püspök Ötter György dr. püspöki titkár kíséretében már el is utazott Jásznagykunszolnok megyébe és ma Szolnokon bérmál. Krizsek Erzsébet szép szereplése Az Országos Kát. Tanitószö- vetség naggyűlésén a kát. taní­tók százai előtt tartotta meg Krizsek Erzsébet váci rk. taní­tónő szt. Erzsébetről szóló elő­adását. A szivet, lelket gyönyör­ködtető prózai költemény és a lenyűgöző előadás szűnni nem akaró tapsot váltott ki a hatal­mas tömegben s a szónokot a jelenlevő kiváló személyiségen melegen üdvözölték. Drózdy Gyula : A szülök és gyermekek viszonyáról A Szülők Iskolája október 19-i, hétfői a Városi Filmszín­házban (I. u. 5 órakor kezdődő ismeretterjesztő előadásának műsora : i. Drózdy Gyula, Nép­tanítók Lapja szerkesztője : A szülők és gyermekek egymáshoz való viszonya. 2. Gombik Ká­roly egyetemi hallgató szavalata. (Vörösmarty: Pétiké. Petőfi: A jó öreg korcsmáros.) 3. Oktató film. 4. Szórakoztató film. Be­lépődijat nem szednek. Orwosi hir Dr. Fleischmann István kór­házi-orvos orr, torok, gége és fülbetegeknek rendelését meg­kezdte, Görgei-u 2. szám alatt. (Preszburger-félc házban. Ren­del 3—5. Telefon : 88.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom