Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-09-16 / 69. szám
Ára 12 fillér. 45-ik évfolyam. 69. szám. Vác, 1931 szeptember 16. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik kelenként kétszer: szerdán és 'vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA: HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . EGYES SZÁM ÁRA.....................• 3 P - FILL 3 P 50 FILL 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉMI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKÁN TELEFON : 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT Közelebb Buda pesthez! Tárnak jósa van az olcsóbb utazáshoz! — Most kérjük, hosy városunkat a szomszédos forgalomba helyezzék — lírásul a vasúti jegy, Táeé lehetne olesóhh Vác sok égető és létkérdését jelentő sürgős problémái között is nagy fontosságával, bordereiével messze kiemelkedik a közlekedés problémája. Vác fejlődése ezzel áll, vagy bukik. Jó és nek és városoknak fejlődését, a melyek puhajteggVel utaznak, vagyis a 30 kilométeres zónán belül esnek, azoknak a városoknak a lassú fejlődésével, a melyeknek már kéregjeggyel kell utazni, vagyis kívül estek a 30 kilométeres zónán. Nagyon szemléltető ez a kis táblázat : A község vagy város neve Zónatáv. Bpesttöl Km. Lakosság 1920 Lakosság 19.0 Fejlődés °/o-ban Alag 11-15 2265 3016 13 Dunakeszi 11-15 4106 6051 15 Alsógöd 21-27 936 1430 15 Felsőgöd 21-27 1647 3023 18 Szód 21—27 3700 4698 13 Vác 30-40 19,395 21,090 10 Amig tehát a harminckilométeren belül fekvő községek lé- lekszáin gyarapodása mindig 15 százalék körül mozog, sőt egyik, másik túl is haladta, addig Vác városa csak alig lépi túl a 10 százalékot. Ha pontosan számoljuk : a gyarapodás 10.8o/o. Világos tehát, hogy a város fejlődésére a zónarendszer eddig is káros volt. Lakosságunk pedig 32 kilométert utazva, mindig 40 kilométerért fizetett. Méltán kérdezheti mindenki, hogy .miért épen most emlegetjük ezeket a tudott dolgokat ? Most van a legalkalmasabb idő, hogy minden erőnket latbavet- ve megindítsuk az akciót, hogy Vácot a harminckiloinéteres zónába sorozzák. Az uj kereskedelemügyi miniszter a 33-ias bizottság csütörtöki ülésén ismertette azokat az intézkedéseket, amiket a Máv szanálása érdekében okvetlenül meg kell tenni. Ezek közül a legfontosabb a személy és az árú- dijszabás, tiz százalékos felemelése. Mikor tehát az uj tarifát elkészítik, akkor kellene minden erőnkkel akcióba lépni és kivívni jogos kívánságunk teljesítését : Sorozzák Vácot is a 30-as i zónába. A legutolsó városi közgyűlésen dr. Kesiler István prelátus- kanonok azt mondta : Vác városa az idegenekből élt eddig,az idegenekből él ma és az idegenekből fog élni a jövőben. Idegenforgalmunk igazi nagy emelkedésére csak akkor számitha- l unk, ha a vasúti összeköttetésünk nemcsak jó, hanem olcsó is lesz. Mindaddig, mig a vasárnapi weeckendező a tőlünk hét kilométerre eső Sződre aránytalanul olcsóbban jut el, mint Vácra, addig nem iehet szó igazi idegen forgalom ró I. Sp. Mit csinálunk Tihanyban ? Az utóbbi években oly sok- szor emlegetett hely. Országos ünnepségek színhelye. A Bala- tonpartnak talán a legszebben kimagasló pontja. Nemcsak történelmi nevezetesség, hanem geológiáikig is hazánk egyik legérdekesebb része. A tihanyi félszigeten, a geológiai korban működő gejzírek és sárvulkános nyomait még mais lehet látni. A kovasavas és meszes anyagokból felépült gejzírt sziklák egyik másika bizar formáival csodálatos sziklacsoportot alkot. A közismert visszhangdombon is lehet ilyeneket látni. Most nem ezekről az idegenektől is megcsodált helyekről akarok szólni, hanem a tihanyi biológiai kutató intézetről, melyről oly sok téves felfogás van forgalomban. A tihanyi apátság meredek partja tövében, közvetlen a Ba- latonn partján, érdekes épülettömb vonja magára a figyelmet. Itt van a Magyar Biológiai Intézet. Szép kétemeletes palota, körülötte az igazgató lakása, az intézet szállója és még két különálló épület. Az épületeket árkádos folyosók kötik össze. Az egész telepen elömlik az Ízléses összeállítás és a tetszetős külső. Az intézet belső berendezése, bár még a felszerelés nem teljes, mintaszerű és már is gazdag. De ugyan mit csinálnak itt '? Ez ami oly sok, sokszor gúnyos megjegyzésekre adott al-‘ kaimat, a laikus szemlélők előtt. Amin nem is lehet csodálkozni. Hiszen hány tudóst tartott bolondnak a laikus világ, mert nem tudta felfogni vizsgálódáséinak célját. Hermann Ottót a hires magyar természettudóst, bolondnak tartotta a falu népe, mert nem tudta megérteni, hogy lehet és mire jó, kora reggeltől délig, a földön feküdve, sokszor kúszva, a pókokat li- gyelni. Koch Róbertnek a hires bacilluskutatónak is hasonló volt a sorsa. A tihanyi biológiai intézet tudósairól ugyan nincs ilyen vélemény, de sokan működésüket és az egész intézményt fölöslegesnek tartják. Fölöslegesnek tartják, mert talán még a biológia szó fogalmával sincsenek tisztában, legfeljebb annyit tudnak, hogy élettan. Hogy az ilyen intézmények nem fölöslegesek, arra talán elég annyit megemlíteni, hogy a külföld művelt országaiban mindenütt vannak biológiai intézetek. Az amerikai Egyesült Államokban 42 biológiai intézel van. Ezek között igen speciális intézetek, amelyek pl. csak a cukornád betegségeinek okozóival foglalkozik, a másik a dohányfélékkel kísérletezik, stb. Külön biológiai intézet a gabonafajok nemesítését kutatja. így sikerült is ennek az intézetnek, Ki évi kísérletezés után, olyan buzafajt kitermelni, amelyik tiz nappal korábban érik és fejlődik ki a rendesnél. Ennek eredménye az lett, hogy Kanadában a búzatermesztés határa 20 kilométerrel eltolódott észak felé. A biológiai intézetek foglalkoznak állatkísérletekkel is pl. tejhozam, vagy baromfitenyésztés szempontjából. Azután ezeknek a sokszor fáradságos kisér- letcknek eredményét közkinos- csé teszik. A tihanyi biológiai intézetnek nincsen ilyen speciális célja, hanem csak a biológiai tudományoknak úgy elméleti, mint gyakorlati vonatkozásban való művelése. Tehát nem halbiológia, mint sokan és tévesen hiszik. Hanem minden élőlényre és életjelenségre kiterjedő biológiai intézet. Az intézet felállítása alkalmával tengeri akvárium berendezéseket is készítettek, de még ezidőszerint nincsenek üzemben. Tengeri állatokkal azonban kísérleteznek s az intézet a rovig- nói tengeri biológiai intézettel állandó anyagcsereviszony kapcsolatban van. Ma az intézetben két egyetemi tanár, két orvos, egy vegyész és három adjunktus foglalkozik kísérletezéssel. A nyár folyamán nagyon sok angol tudós is volt itt. Az intézet alkalmat ad arra is, hogy középiskolai tanárok, orvosok, esetleg külföldi buvárko- dók, mint a kényelmes otthonban. tanulmányozhassák az életjelenségek rejtett problémáit, vagy kísérletezzenek. Ezeknek rendelkezésükre bocsájtják a kísérletezéshez szükséges eszközöket és felszereléseket, amiket magános, vagy kisebb vidéki intézet nem szerezhet be. Sokat foglalkozik a tihanyi intézet az örökléstan problémájával, erre a célra a drosophia (muslinca) családokkal kísérleteznek, mert ezek tiz nap alatt kifejlődnek. Különös látvány az egyik teremben körülbelül 400 db. félliteres üvegekben, ugyanannyi féle pedigrés muslinca. A tudományos problémák kutatásainak eredményeit az intézet kiadványában (angol és német nyelven) közzé teszik és ezeket a kiadványokat a külföldi
