Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-09-02 / 66. szám
Ara 12 fillér. 45-ik évfor/am. 66, szám, Vác. 1031 szeptember 2. VÁCI HÍRLAP Polliméi és íársadalmi rar&e^feleralk. hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI Ara a HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. . 3 P — FILL VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . . 3 P 50 FILL EGYES SZÁM ÁRA......................... 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: ÖEIICSÉNXI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKBAN TELEFON : 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT Á váci gyermekekért! i. Iskolaváros-e Vác ? Irta : GERGELY FERENC a „Kát. Tanítóegyesület Orsz. Szöv. titkára Néhány nap múlva véget ér a tanulók és tanítók gondtalan boldogsága. Félre kell tennünk a játékot, az édes természet ideg- csillapító, szépséges »öléről« el kell köszönnünk s búcsút kell intenünk a két legnagyobb jóságnak a szabadságnak és — levegőnek ! Kis gyermekeink igahordozása akkor kezdődik, mikor gyönge vállaíra először illesztjük a táskát... A gyermekévek visszaálmodott szabadsága sorvad el akkor, amikor kis angyalkáink reggeli álmukat és kávéjukat áldozzák fel az — iskoláért. Mindig könnyes meghatottsággal nézem igy kapunyitás alkalmával a gondba merült arcú, kimarjult lelkű Édesapát, vagy Édesanyát . . . Legtöbbje ott ballag a fia, leánya balján az iskola felé gondokba keménye- detten, szórakozottan... És a gyermek vicánkol mellette, mint a hámbafogott csikó.. . Nem csoda, hiszen szüleit sohasem látta még olyan bőkezűnek, áldozatosnak, mint most mikor felkészítette őt a nagy útra. Ki tudja, meddig kell járni ezt az utat! Szépnek kell lennie a megindulásnak ! Talán 9 év, 12, vagy 17 ! Istenem ! Egy egész fiatal élet. És erre mindenkinek el kell indulnia és minden ve- lőtemésztő gondolatok dacára is szeretnők, ha a mi fiúnk abba nem hagyná, ki nem fáradna, el nem térne és óh — bele nem pusztulna ebbe az útba ! Igen, mert kell fiainknak, leányainknak az iskola ! Szép iskola, jó iskola, sok iskola kell ! Mi iskolavárosban akarunk élni! Olyan városban, ahol fiaink, leányaink lehetőleg mindent megkaphatnak, amire az iskolán túl kezdődő, igazi életben szükségük is lesz. Vác csak akkor lenne igazán iskolaváros, ha a helyzetének és történelmének is megfelelően mindazon iskola típussal rendelkeznék, amire gyermekeink nagy többségének szüksége van. Sajnos, ma még jóakarattal sem lehet iskolavárosnak nevezni. Pedig a váci gyerekek érdekein túl a vidék ifjúsága is több, jobb, szebb iskolát követel Vácnak. A püspöki városok között Vác az utolsó helyen áll, ha az iskoláztatás lehetőségeit vesszük figyelembe. Különösen kitűnik ez akkor, ha leányaink iskoláztatására gondolunk. Nincs leány középiskolánk, vagy kellégiumunk ugyanakkor, amikor Budapesten 15 ilyen intézetet számlálhatunk. Nem érték ebből a szempontból Budapest közelsége, mert hiszen pl. Újpest közelebb van, mégsem küldi leányait Budapestre. Nincs tanítóképzőnk, ellenben van Cinkotán, van Kiskunfélegyházának és Kecskemétnek (egymás hátán !) A férfi tanítóképző is jobban megillette volna Vácot, mint Jászberényt! S nincs önálló gazdasági népiskolánk s emiatt elemi oktatásunk ezen a téren a falusi iskolák nívója alatt mozog. Ellenben van: Abonynak, Derecskének, Csali ádp al o tán ak, F egy vernéknek, Hevesnek, Monoinak, Nagykörűnek stb. Nagykörűnek kb. 4000 lakosa van és kiérdemesült az önálló gazdasági népiskolára. Vác, ahol szimatén számlálhatnak 4000 lelket a gazdatársada- lomból, közönséges általános ismétlő iskolával tengődik. És nincs sem fiú, sem leánykeres- kedelmi iskolánk. íme ezekből a negatívum okból kitűnik, mily szegény ez az igazán ősi, történelmi város iskolákban. Egy bizonyos. Az, hogy Vácnak ezt a mostoha mivoltát semmiféle elfogadható indokkal nem lehet mentegetni! Vác város igazi értékét a város fejlett és gyors, mindenre kiterjedő közigazgatása, feljavításra szoruló közegészségügye és elhanyagolt iskolapolitikájának megváltoztatása fogja kézzelfoghatóan megmutatni. A püspök weietíc be a magfar barátokat Susst^aBíi uj házakba Vasárnap vezette be nagy ünnepségek közt Hanauer István dr. megyés püspök Hatvanban a ferencrendieket uj kolostorukba. Nemcsak helyből, hanem a vidékről is nagy számban vettek részt az ünnepélyen. Impozáns menetben vonult a főpap a Lé- vay Mihály c. püspök hatvani prépost gondoskodásából épült uj templomba, melynek felszentelése két év előtt volt. Azóta épült a kolostor is. Lévay püspök alig néhány év alatt szinte meglepő sok és üdvös alkotást végzett híveinek és a társadalomnak a javára. Ezt elismerte főpásztora is, aki ünnepélyes főpapi misét is pontifikáit. A hívek nagy serege hódolt a főpásztornak, aki rövid néhány év alatt ötször jelent meg Hatvanban. A váci megyés püspök a zsúfolásig megtelt templomban nagyhatású beszédben méltatta a »magyar barátok« történelmi szerepét. A rend részéről P. Os- lay Osvald volt tartományfőnök vett részt az ünnepségen. Az uj kolostorban egyelőre két páter, P. König Kelemen és P. Csiszér Theodoz, továbbá két segítő testvér lakik. fUegsrcyiif az ovoda A nőegylet ezen az úton tudatja a szülőkkel, hogy óvodáját megnyitotta és a beiratások e 1 hó 15-éig tartanak. Olasz-, francia- s portugál Riviera Hajón Génuától Lissabonig Irta és felolvasta augusztus 22-én, szombaton d. u. 5 órakor a budapesti Stúdióban: Gajáry György dr székesfővárosi tanácsi fogalmazó A Kanári szigetektől egy napi hajóutra északra fekszik az Óceánban Madeira, mely legnagyobb, a hasonnevű szigetcsoport között. Ettől északkeletre fekszik : Porto Santo és a lakatlan három kis Desertas sziget. A 815 □ km nagyságú szigetet 1419-ben fedezték fel és azóta, a múlt század elejei angol megszállástól eltekintve, mindenkor Portugáliához tartozott. Ezidén ágyúdörgés verte itt fel a csendet és Carmona vaskezű portugál diktátor kormányhű csapatai csak véres harcok után tudták megadásra bírni a sziget fellázadt helyőrségét. A sziget- csoport külön törvények alapján álló tartomány. Lakóinak száma 200.000 és egy négyzet- kilométerre 220 lakos esik, akik nagyrészt portugálok. Hosszú idő alatt az őslakos mórokkal, néger rabszolgákkal keveredve érdekes népfajt alkotnak. Aszi- j get déli oldalán fekszik Funchal főváros és kikötő. 45.000 lakosa főleg bor, banán, cukornád, nádfonatú kosárbutor és az ismert madeira hímzésekkel foglalkozik. Éghajlata igény enyhe, a legforróbb és leghidegebb hónap között mindössze 7 fok különbség van, mindamellett az igen hosszú esős évszak után a Szahara felől jövő sivatagi légáramlás oly szárazzá teszi a levegőt, hogy megőrli a más klímához szokott európai tüdőt. A vizdus termékeny sziget egynéhány nagybirtokosé, akik azt bérlők és albérlőknek adják ki. A kereskedelem az angolok kezében van, akiknek a szigeten különben is nagy a politikai befolyásuk. A funchali kikötőben rakodnak meg szénnel a délamerikai és afrikai nagy hajók. A múlt század közepe óta mindjobban fellendült itt az idegen- forgalom. A festői fekvésű kikötőben a sokféle nemzetiségű hajón kívül még amerikai magán luxus jachtok is horgonyoznak. A hullámveréstől gömbölyűre koptatott, kisméretű bazalt kövezeten, eredetien közlekednek az ökrös- és öszvéres, teher- és személyszállító szánok (Carrok) és a meredek utcákon két ember által kötélen irányított kosárszánok (Carrinho de Cesta). A város fölött fekszik Monte község, melynek Nossa Senhora de Monte nevű kápolnája bal oldali oltárában nyugszik IV. Károly magyar király. Még mindnyájunk emlékében él 1921. könnyes novemberi délutánja, a midőn Dunaföldvárról tragikus sorsú királyunkkal elindult a : »Glowworm« angol ágyúnaszád lefelé az ólomszinű Dunán, hogy végre a messzi Óceán funchali kikötőjében kikössön, ahonnan szomorú utasa sohasem tért többé vissza ... Láttam az egyszerű lakóépületet, ahol családjával lakott, itt őrölte fel a trópusi kiima gyenge tüdejét és alig múlt el pár hónap, mikor elcsigázva, de inegbékülve, halálos betegen, felvette a halotti szentségeket, megáldozott és látható szenvedés nélkül 1922 április 1-én délelőtt 11 óra 30 perckor kilehelte nemes lelkét. Végső szavai ezek: voltak : »Uram, történjék meg a Te akaratod, a Te. kezeidbe teszem le a magam életét, feleségemét és gyermekeimét. Felajánlom Neked váltságul az én életemet népem boldogulásáért.«... A halott királyt Funchalban a Szeplőtelen Fogantatásról elnevezett kápolnába szállították át, ahol magyar tábornoki ruhában felravatalozták. A temetési szertartást április 5-én Pereira Ribeiro funchali püspök nagy papi segédlettel végezte, mely után a holttestet a funchali Capo di Montéi temetőbe vitték s ideiglenesen itt helyezték nyugalomra, ahonnan később Zita királyné a Nossa Senhora de Montéi kápolna baloldali oldaloltárába temettette, ahol jelenleg is nyugszik. Madeirától egy napi hajójárásra északkeletre fekszik Lissabon, portugálul : »Lisboa«, Portugália fővárosa. Az ország 1640-ben szabadult fel a spanyol uralom alól, 1910 óta köztársaság és 1926 óta pedig Carmona diktatúrája alatt direktórium vezeti. A Tajo folyó torkolatánál és az Estremadura hegy lábánál fekvő eszményi forgalmas kikötője vetekszik Nápoly szépségével. Fontos rakodó helye a délamerikai, afrikai hajójáratoknak, ahonnan főleg bort, parafadugót, olajat és szardíniát szállítanak az egész világra. Lis- sabonnak 600.000 lakosa van, a várost az 1755-ik évi katasztró-