Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-09-02 / 66. szám

Ara 12 fillér. 45-ik évfor/am. 66, szám, Vác. 1031 szeptember 2. VÁCI HÍRLAP Polliméi és íársadalmi rar&e^feleralk. hetenként kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI Ara a HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. . 3 P — FILL VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . . 3 P 50 FILL EGYES SZÁM ÁRA......................... 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: ÖEIICSÉNXI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÚT SARKBAN TELEFON : 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT Á váci gyermekekért! i. Iskolaváros-e Vác ? Irta : GERGELY FERENC a „Kát. Tanítóegyesület Orsz. Szöv. titkára Néhány nap múlva véget ér a tanulók és tanítók gondtalan boldogsága. Félre kell tennünk a játékot, az édes természet ideg- csillapító, szépséges »öléről« el kell köszönnünk s búcsút kell intenünk a két legnagyobb jó­ságnak a szabadságnak és — levegőnek ! Kis gyermekeink iga­hordozása akkor kezdődik, mi­kor gyönge vállaíra először il­lesztjük a táskát... A gyermek­évek visszaálmodott szabadsága sorvad el akkor, amikor kis an­gyalkáink reggeli álmukat és ká­véjukat áldozzák fel az — isko­láért. Mindig könnyes megha­tottsággal nézem igy kapunyitás alkalmával a gondba merült ar­cú, kimarjult lelkű Édesapát, vagy Édesanyát . . . Legtöbbje ott ballag a fia, leánya balján az iskola felé gondokba keménye- detten, szórakozottan... És a gyermek vicánkol mellette, mint a hámbafogott csikó.. . Nem csoda, hiszen szüleit sohasem látta még olyan bőkezűnek, ál­dozatosnak, mint most mikor felkészítette őt a nagy útra. Ki tudja, meddig kell járni ezt az utat! Szépnek kell lennie a meg­indulásnak ! Talán 9 év, 12, vagy 17 ! Istenem ! Egy egész fiatal élet. És erre mindenkinek el kell indulnia és minden ve- lőtemésztő gondolatok dacára is szeretnők, ha a mi fiúnk abba nem hagyná, ki nem fáradna, el nem térne és óh — bele nem pusztulna ebbe az útba ! Igen, mert kell fiainknak, leányaink­nak az iskola ! Szép iskola, jó iskola, sok iskola kell ! Mi isko­lavárosban akarunk élni! Olyan városban, ahol fiaink, leányaink lehetőleg mindent megkaphat­nak, amire az iskolán túl kez­dődő, igazi életben szüksé­gük is lesz. Vác csak akkor lenne igazán iskolaváros, ha a helyzetének és történelmének is megfelelően mindazon iskola tí­pussal rendelkeznék, amire gyer­mekeink nagy többségének szük­sége van. Sajnos, ma még jó­akarattal sem lehet iskolaváros­nak nevezni. Pedig a váci gye­rekek érdekein túl a vidék if­júsága is több, jobb, szebb isko­lát követel Vácnak. A püspöki városok között Vác az utolsó helyen áll, ha az iskoláztatás lehetőségeit vesszük figyelembe. Különösen kitűnik ez akkor, ha leányaink iskoláztatására gon­dolunk. Nincs leány középisko­lánk, vagy kellégiumunk ugyan­akkor, amikor Budapesten 15 ilyen intézetet számlálhatunk. Nem érték ebből a szempontból Budapest közelsége, mert hiszen pl. Újpest közelebb van, még­sem küldi leányait Budapestre. Nincs tanítóképzőnk, ellenben van Cinkotán, van Kiskunfél­egyházának és Kecskemétnek (egymás hátán !) A férfi tanító­képző is jobban megillette vol­na Vácot, mint Jászberényt! S nincs önálló gazdasági népisko­lánk s emiatt elemi oktatásunk ezen a téren a falusi iskolák ní­vója alatt mozog. Ellenben van: Abonynak, Derecskének, Csa­li ádp al o tán ak, F egy vernéknek, Hevesnek, Monoinak, Nagykö­rűnek stb. Nagykörűnek kb. 4000 lakosa van és kiérdemesült az önálló gazdasági népiskolára. Vác, ahol szimatén számlálhat­nak 4000 lelket a gazdatársada- lomból, közönséges általános ismétlő iskolával tengődik. És nincs sem fiú, sem leánykeres- kedelmi iskolánk. íme ezekből a negatívum okból kitűnik, mily szegény ez az igazán ősi, törté­nelmi város iskolákban. Egy bi­zonyos. Az, hogy Vácnak ezt a mostoha mivoltát semmiféle el­fogadható indokkal nem lehet mentegetni! Vác város igazi ér­tékét a város fejlett és gyors, mindenre kiterjedő közigazgatá­sa, feljavításra szoruló közegész­ségügye és elhanyagolt iskolapo­litikájának megváltoztatása fog­ja kézzelfoghatóan megmutatni. A püspök weietíc be a magfar barátokat Susst^aBíi uj házakba Vasárnap vezette be nagy ün­nepségek közt Hanauer István dr. megyés püspök Hatvanban a ferencrendieket uj kolostoruk­ba. Nemcsak helyből, hanem a vidékről is nagy számban vettek részt az ünnepélyen. Impozáns menetben vonult a főpap a Lé- vay Mihály c. püspök hatvani prépost gondoskodásából épült uj templomba, melynek felszen­telése két év előtt volt. Azóta épült a kolostor is. Lévay püs­pök alig néhány év alatt szinte meglepő sok és üdvös alkotást végzett híveinek és a társada­lomnak a javára. Ezt elismerte főpásztora is, aki ünnepélyes fő­papi misét is pontifikáit. A hí­vek nagy serege hódolt a fő­pásztornak, aki rövid néhány év alatt ötször jelent meg Hatvan­ban. A váci megyés püspök a zsúfolásig megtelt templomban nagyhatású beszédben méltatta a »magyar barátok« történelmi szerepét. A rend részéről P. Os- lay Osvald volt tartományfőnök vett részt az ünnepségen. Az uj kolostorban egyelőre két páter, P. König Kelemen és P. Csiszér Theodoz, továbbá két segítő test­vér lakik. fUegsrcyiif az ovoda A nőegylet ezen az úton tu­datja a szülőkkel, hogy óvodáját megnyitotta és a beiratások e 1 hó 15-éig tartanak. Olasz-, francia- s portugál Riviera Hajón Génuától Lissabonig Irta és felolvasta augusztus 22-én, szom­baton d. u. 5 órakor a budapesti Stúdióban: Gajáry György dr székesfővárosi tanácsi fogalmazó A Kanári szigetektől egy na­pi hajóutra északra fekszik az Óceánban Madeira, mely leg­nagyobb, a hasonnevű szigetcso­port között. Ettől északkeletre fekszik : Porto Santo és a lakat­lan három kis Desertas sziget. A 815 □ km nagyságú szigetet 1419-ben fedezték fel és azóta, a múlt század elejei angol meg­szállástól eltekintve, mindenkor Portugáliához tartozott. Ezidén ágyúdörgés verte itt fel a csen­det és Carmona vaskezű portu­gál diktátor kormányhű csapa­tai csak véres harcok után tud­ták megadásra bírni a sziget fellázadt helyőrségét. A sziget- csoport külön törvények alap­ján álló tartomány. Lakóinak száma 200.000 és egy négyzet- kilométerre 220 lakos esik, akik nagyrészt portugálok. Hosszú idő alatt az őslakos mórokkal, néger rabszolgákkal keveredve érdekes népfajt alkotnak. Aszi- j get déli oldalán fekszik Funchal főváros és kikötő. 45.000 lakosa főleg bor, banán, cukornád, nádfonatú kosárbutor és az is­mert madeira hímzésekkel fog­lalkozik. Éghajlata igény enyhe, a legforróbb és leghidegebb hó­nap között mindössze 7 fok kü­lönbség van, mindamellett az igen hosszú esős évszak után a Szahara felől jövő sivatagi lég­áramlás oly szárazzá teszi a le­vegőt, hogy megőrli a más klí­mához szokott európai tüdőt. A vizdus termékeny sziget egyné­hány nagybirtokosé, akik azt bérlők és albérlőknek adják ki. A kereskedelem az angolok ke­zében van, akiknek a szigeten különben is nagy a politikai be­folyásuk. A funchali kikötőben rakodnak meg szénnel a dél­amerikai és afrikai nagy hajók. A múlt század közepe óta mind­jobban fellendült itt az idegen- forgalom. A festői fekvésű kikö­tőben a sokféle nemzetiségű ha­jón kívül még amerikai magán luxus jachtok is horgonyoznak. A hullámveréstől gömbölyűre koptatott, kisméretű bazalt kö­vezeten, eredetien közlekednek az ökrös- és öszvéres, teher- és személyszállító szánok (Carrok) és a meredek utcákon két em­ber által kötélen irányított ko­sárszánok (Carrinho de Cesta). A város fölött fekszik Monte község, melynek Nossa Senhora de Monte nevű kápolnája bal ol­dali oltárában nyugszik IV. Ká­roly magyar király. Még mind­nyájunk emlékében él 1921. könnyes novemberi délutánja, a midőn Dunaföldvárról tragikus sorsú királyunkkal elindult a : »Glowworm« angol ágyúnaszád lefelé az ólomszinű Dunán, hogy végre a messzi Óceán funchali kikötőjében kikössön, ahonnan szomorú utasa sohasem tért többé vissza ... Láttam az egy­szerű lakóépületet, ahol család­jával lakott, itt őrölte fel a tró­pusi kiima gyenge tüdejét és alig múlt el pár hónap, mikor elcsigázva, de inegbékülve, ha­lálos betegen, felvette a halotti szentségeket, megáldozott és lát­ható szenvedés nélkül 1922 áp­rilis 1-én délelőtt 11 óra 30 perckor kilehelte nemes lelkét. Végső szavai ezek: voltak : »Uram, történjék meg a Te akaratod, a Te. kezeidbe teszem le a magam életét, feleségemét és gyermekeimét. Felajánlom Neked váltságul az én életemet népem boldogulásáért.«... A ha­lott királyt Funchalban a Szep­lőtelen Fogantatásról elnevezett kápolnába szállították át, ahol magyar tábornoki ruhában fel­ravatalozták. A temetési szertar­tást április 5-én Pereira Ribeiro funchali püspök nagy papi se­gédlettel végezte, mely után a holttestet a funchali Capo di Montéi temetőbe vitték s ideig­lenesen itt helyezték nyugalom­ra, ahonnan később Zita király­né a Nossa Senhora de Montéi kápolna baloldali oldaloltárába temettette, ahol jelenleg is nyug­szik. Madeirától egy napi hajójá­rásra északkeletre fekszik Lis­sabon, portugálul : »Lisboa«, Portugália fővárosa. Az ország 1640-ben szabadult fel a spa­nyol uralom alól, 1910 óta köz­társaság és 1926 óta pedig Car­mona diktatúrája alatt direktó­rium vezeti. A Tajo folyó torko­latánál és az Estremadura hegy lábánál fekvő eszményi forgal­mas kikötője vetekszik Nápoly szépségével. Fontos rakodó he­lye a délamerikai, afrikai hajó­járatoknak, ahonnan főleg bort, parafadugót, olajat és szardíniát szállítanak az egész világra. Lis- sabonnak 600.000 lakosa van, a várost az 1755-ik évi katasztró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom